Két érdekes jelenségre szeretné felhívni a szerző figyelmet. Az egyik az, hogy miért is jó az, hogy a csatornában egy másik csatornának az ajánlatát is sugározzák (keresztpromóció jelenség)? A másik pedig, hogy hogyan kerültek előtérbe az állatok a tematikus csatornák kínálatában?

A csatornák kapcsolatai egymással
  

Manapság aki követi a reklámadásokat és nem kapcsolgatja a tv készülékét egyből, ahogy reklám következik az észrevehetett egy igen érdekes jelenséget pár hónappal ezelőtt.  Ez pedig az, hogy például a National Geographic Channel elkezdte ajánlani a National Geographic Wildot és HD-t mint hamarosan megjelenő új tv csatornákat. De ezt észrevehetjük az RTL Klub és Cool tv sugárzásában is. Miért is jó ez? És milyen kapcsolatban állnak ezek a csatornák egymással?
Az RTL Klub esetében könnyen magyarázható ez e jelenség mivel 2011 Július 28-án bejelentette, hogy 100%-os tulajdonosa a Cool tv-nek és másik 5 csatornának is. Így szélesebb körben tudják egymást „támogatni”.

A Cool Tv elindította az After X-et és a BeleValó műsort ami az RTL Klub X faktor és ValóVilág5 műsorainak „folytatása”. Így ha nem volt elég az aktuális programból csak átváltanak a másik csatornára és tovább élvezhetik azt. De ezt reklámozni is kell, így reklámidőben ajánlót adnak egymás műsorairól, hogy a nézők tudjanak róla. Honnan tudhatjuk azt, hogy a Cool Tv és az RTL Klub kapcsolata gyümölcsöző volt?
Az RTL Klub  kijelentés előtt a Cool csak 4,4 százalékos közönségaránya volt 2011. májusában és 4%-os 2011. áprilisában. és ezek előtt csak még lejjebb volt a nézettségi arány (3,9% februárban, 3,4% januárban). Viszont ahogy tudatosult az emberekben, hogy az RTL Produkció 100%os tulajdonú tagja lesz egyből a dobogós harmadik helyett érte el az RTL Klub és a TV2 után 4,5%-kal a 18 és 49 éves korosztály körében. 

National Geographic Channel és a kistestvérek

A National Geograhic Channel Esetében ez „családi vállalkozás” volt a csatornán belül. Azóta hogy a National Geographic Channel elkezdte a sugárzását 3 kistestvére született a csatornának a Nat. Geo. Wild, a Nat Geo Adventure és a Nat Geo Music. És ezeken felül HD-ben is megnézhetjük a Nat Geo Wildot és a National Geographic Channelt.  A National Geographic Channelnek az, hogy reklámozza saját csatornáit igen fontos mert míg a nagytestvér National Geograpic Channel az alap szolgáltatóknál az alap csomagban benne van  addig a többi csatornája nem. Kedvcsinálónak rakta bele a reklámjaiba a Nat Geo Wildot (HD) és a Nat Geo Adventuret.  2011. október 28.-tól a Nat Geo Wild HD már magyar nyelven is elérhető lett így még több szórakozást tud majd nyújtani a magyar nézőknek.

De vizsgáljuk meg jobban, hogy az embereknek miért van szükségük ismeretterjesztő csatornákra!

 Állati Csatornák

A statisztikai adatokalapján a National Geograpic 2007-ben még csak 0,8%-ot ért el az egész napos nézettségi statisztikák alapján.

A 18 és 49 év közötti korosztályban pedig 1,0%-ot ért el. Haladva a mai korig ez folyamatosan növekedni látszik. De ne feledkezzünk meg a versenytársakról sem, a legnagyobb rivális a Discovery Channel ami sokszor meg is előzi a Nat.Geot. a Discovery Channelnek is több kisebb csatornája van például a Discovery Sience vagy a Discovery Wild. A nagy versenytársnak van egy adóász csatornája is amit úgy hívnak, hogy  Animal Planet  ami nagy nézettségi arányt tudott elérni mivel csak állatokkal foglalkozik és az állat-ember kapcsolatokkal míg a Nat. Geo. és a Discovery többi csatornája a tudománnyal és a természetvédelemmel is.

Állatok a Tvben

Miért van szükségünk ismeretterjesztő és állatokkal foglalkozó csatornákra? Erre egyszerű a válasz mégis szerteágazó kérdéseket vet fel.  A válasz az, hogy mert jó nézni őket, kikapcsol minket és megnevettet. Viszont ha belegondolunk sokkal mélyebben gyökerezik ez mint, hogy az állatok mókásak.  A Natinonal Geographic és  Discovery Channel tanító jellegű tv csatorna olyan férfiak nézik akik általában magas végzettséggel rendelkeznek. Ez egy ilyen társadalmi réteget céloz meg. Viszont ha nem vagyunk vakok akkor észrevehetjük azt is hogy az emberek kezdenek természettudatosabbak lenni, próbálják azt helyrehozni amit elrontottak és ehhez segítség kell. Ezek a csatornák egy ilyen segítségnyújtás nekik, hogy legyünk természettudatosabbak, mit kell tenni ez ügyben. Az Animal Planet viszont nem csak ezt a társadalmi réteget célozza meg hanem már a nők és a gyerekek felé is nyit.  Külön műsorok vannak a gyerekeknek például a Amerika legédesebb háziállatai. Míg a nők felé a 101 nagykutya vagy a 101 kiscica.

 Miért kellenek a HD csatornák?

A HD csatornák azért jöttek létre, hogy gyönyörködjenek benne az emberek. Nekem saját tapasztalom volt amikor megnézem egy ilyen HD felvételt a vízi világról és egyszerűen észre sem vettem de órák teltek el és csak ámultam és bámultam. Ezek a csatornák már többek egy jó felbontású képernyőkímélőnél. Olyan világokba engednek beleengedést ahova soha nem fogunk eljutni talán.

Összegezve, igenis van helye az állatoknak és a természetnek a tvzés világában. Különben „elbutulnánk”, ezek a csatornák pedig szórakoztatva tanítanak minket környezettudatosságra.
A másik téma amit feszegettünk pedig az, hogy miért kerül egy csatornába a másik csatornának az ajánlata. Ez pusztán csak egy új ügyes marketing fogás, hogy reklámozzuk egymás csatornáját, így nagyobb nézettségre tegyünk szert. Hogy hosszútávon jó-e az már a jövő kérdése. Most még jónak látszik.

Szerző: Hefler Katalin ambrelle[kukac]freemail.hu
 

Az auditív tömegmédiumnak, a rádiónak jelenlétét és médiapiaci részesedését lebecsméreljük. Az internet megjelenésének tulajdonítjuk, hogy minden többi médium háttérbe szorult, sőt hajlamosak vagyunk úgy tekinteni azokra, mint áldozatokra. A televízió, rádió szerepe nem csak, hogy kisebb jelentőségű napjainkban a közvélemény szerint, hanem szinte leírjuk őket, és óriási mértékű hanyatló tendenciát társítunk hozzájuk. De vajon tényleg a rádiópiaci szegmens teljes eltűnése, a rádiózás abszolút visszaszorulása, és a piaci résztvevők küzdelme az életben maradásért figyelhető-e meg jelenleg, ebbe az irányba mutatnak-e a jelek? Sikerül-e, netán sikerült-e már az internetnek, mint tömegmédium óriásnak a rádiót teljes mértékben kiszorítania?

Hátrányos helyzetben

Miért van az, hogy a rádiókra, piaci pozíciójukat tekintve sajnálattal tekintünk? Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy bár a médiafogyasztásból még mindig nagy arányt jelent a rádiózás, a reklámköltség hihetetlen alacsony. Tehát ez indokolja azt, hogy a rádiók nehéz helyzetben vannak, és bevételi oldaluk csekély. Jelenleg a teljes médiafogyasztás 35%-t a rádiózás teszi ki, a reklámköltésekből ellenben csak 5%-ban részesül. Ez a médium lakosságunk közel 80%-át eléri, és mégis kevés pénzből kell gazdálkodnia.
Természetesen, mint a gazdaság minden ágazata, a média piac is megsínylette a válságot, megérződött a médiumok fogyasztásán is. Ezt nagyban befolyásolta az is, hogy azok az üzletemberek, akik hajlandóak lennének a lakosság ilyen nagy arányú hányadának eléréséért pénzt befektetni, mind nehezebben nyitják ki a pénztárcájukat ilyen válságos időszakban.
De mindezek mellett, számos, a szegmensben specifikus ok nehezíti a rádiók helyzetét manapság.

Sláger, Danubius romjain Neo és Class
 

Elsőként tekintsük a Danubius és Sláger csatornák megszűnését. Piaci űr jelentkezett bizonytalansággal, és mindemellett nagyon alacsony piaci árakkal. Ennek az oka az volt, hogy a két rádió egymás alá kínálva árban végül meglehetősen alacsonyra pozícionálta azokat. Ebből pedig nehéz volt kitörnie az új rádiókkal tarkított piacnak, de az elmúlt két év, a bevezetésük óta igazolta, mennyire is sikeresen hozzák a formájukat a Neo és Class FM.

Ezt mutatja az augusztus végén készült felmérés eredménye is, a 15 évesnél idősebb korosztály esetében népszerűséget tekintve a Kossuth rádió után a Neo FM, majd a Class FM következik.
 

Bizonytalan állapotok

Ezek mellett a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH), az ORTT és az NHH feladatait átvevő hatóság felhalmozódott feladatai miatt a legtöbb rádió ideiglenes, 1-2 havonta meghosszabbított szerződéssel működik. Ellenben, reménykedésre ad okot, hogy Márton Dávid, a Rádió1 ügyvezetője szerint kisebb kockázati faktort jelent csak a bizonytalan és rövidebb időszak a frekvenciák birtoklását tekintően, szerinte a hirdetők célcsoportjaik elérésében ugyanúgy reklámoznak.

Harc összefogás helyett

Harmadik nehezítő körülmény a rádiók helyzetét tekintve az óriási versengés, amely köztük fennállt. Tisztán látszott ennek megléte e rádióhallgatottsági mérések eredményén. Minden rádió annak a kutatócégnek az adatát fogadta el helyesnek, amelyik őt hozta ki leghallgatottabb rádiónak. 2010 óta azonban két kutató cég közösen ad ki a fogyasztók és rádiók viszonyáról elemzést. Sikerült egyet érteni a hallgatottság mérés módszeréről. Maradéktalanul még ez sem tetszik minden rádiónak, de további megegyezési tanácskozások folynak.

Új tematizálódás

A rádiók hallgatottságának emelkedéséhez hozzájárult a piac tisztulása, azaz a tematizálódás.
A felmerülő nehézségek kezelése és legyőzése következtében a rádiók hallgatottsága idén júliusban már 150 ezer fővel nőtt az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.  Ebben a hónapban a 15 év feletti teljes lakosság 72%át érték el, míg nyár előtt ez az arány csak még kedvezőbb volt, 90% körüli. A csatornák tematizálódása az elérendő célcsoportok különbözőségében található. Míg, ahogy már láttuk, a 15 év feletti teljes lakosság körében MR1-Kossuth Rádió, Neo FM, Class FM voltak nyáron a legnépszerűbbek, addig ez a fiatalabb korosztályokat tekintve másként alakult. A 15-49-es korosztályban a Neo FM, Class FM után a Rádió1 következik, és a Kossuth csak az ötödik helyre szorult vissza.

Internetet kihasználva

És végezetül hogy mi a helyzet az internet hatásával a rádiós piacon? Olyan közhely, mint hogy az internet hatására a rádió hallgatottsága csökken, majd el fog halni, nem igazán állja meg a helyét. Hiszen a rádió olyan piaci igényt hivatott kielégíteni, amelyet az online média nem képes. Például amikor a dugóban állunk az autóval, azonnal benyomjuk a rádiónkat, a nélkül talán valóban idegesen várakoznánk. Sőt az internetes közösségi portálokon keresztül a rádiók még hallgatókat is el tudnak érni. Mindemellett online felületet is ki tudnak alakítani az adók.

Fel a fejjel!

Panaszkodásra tehát semmi ok, a rádióhallgatottság emelkedik, s mivel a piac kezd letisztulni a két rádió eltűnése és az újabb rádiók megjelenése után, bízhatunk abban, hogy megmarad a rádiónak, mint médiumnak biztos piaci ereje. Ehhez elsődlegesen is a reklámköltésekből való részesedésnek kellene megközelíteni a médiafogyasztásra fordított időből való részesedést (ötöde nagyjából), s e mellett, mint ahogy Turi Árpád, a Class FM vezérigazgatója is nyilatkozott: "Abba kell hagyni végre a siránkozást, egyeztetni kell, helyre kell végre rakni a piacot és az egyes szereplőket" „

Szerző: Mozsár Szilvia, mosziszi[kukac]citromail.hu

Mire használod, és mire használhatnád a telefonodat?

„There are three apples, that changed the world: Eve’s apple, Newton’s apple, Steve Job’s apple!”

 Mobiltelefonunk lett az életünk, személyi titkárunk, barátunk és amolyan mechanikus svájci bicskánk. Miért is? Mi változott ahhoz képest, hogy 10 éve még csak telefonálásra használtuk?

 Nem is olyan régen akadt a kezembe életem első mobiltelefonja, az ikonikus és mai napig legendás 3210-es. Nyomban be is kapcsoltam a 12 éves telefont és nagy vigyorral merengtem el a múltban.

 Mennyire menő volt, hogy volt egyáltalán ilyen eszköze az embereknek. Bárhonnan tudtál telefonálni, kis üzeneteket küldözgetni, sőt, még egy hosszú csíkkal is játszani (Snake). Anyu-apu bárhol elérhetett (sajnos…) és akármelyik ismerősödet akárhonnan felhívhattad!

Merengés vége, visszatértem a lassan egy éves felsőkategóriás telefonomhoz: ilyenkor realizálja az ember, hogy az elmúlt 10 évben (nem 100,nem 50…csupán 10) év alatt mennyi minden változott! Mintha már nem is telefon lenne a kezedben!
 Bárhonnan internetezhetsz, chat-elhetsz barátaiddal, megnézheted a térképen, hogy hol is van, sőt, el is vezet a kívánt úti célhoz. Lefényképezel valamit, és kidobja, hogy micsoda az, a netes weboldalát és hasonlóságokat a témában. High-definition felvételeket készíthetsz, amiket meg is vághatsz, vagy tű éles fényképeket, amiket szerkeszthetsz is. Billentyűzet semmi,vagy minimális, a kijelzőt taperolva (vagy hanggal irányítva) használod a jó kis 3210-es telefonnál jóval könnyebb telefont.

Rengeteg alkalmazás, ami könnyebbé, olcsóbbá és menőbbé teheti telefonodat!

Mit szólnál, ha ránézel egy képre, egy épületre, egy márkanévre, és a szemed előtt rögtön megjelennének róla az információk, a hivatalos weboldala, vagy a mester többi műve?
Milyen lenne az, ha ránézel a sodukura, és rögtön tudod a megoldását? Felnézel a csillagokra, és fejből tudnád mindegyik nevét? Ez nem varázslat, ez egy ingyenes program, amit bármelyik Android alapú telefonra lekaphatsz.

Bár a fejlesztők be akart tenni azt a lehetőséget is, hogy a telefon embereket is felismerjen (nem csak hírességeket…teljesen random embereket lefényképezve kidobta volna a közösségi oldalukat), ezt személyiségi jogvédők rosszallása miatt elvetették. – Google Goggles

S ha körbenéznél az utcán, és felvillanna előtted az összes környéken lévő hely (kocsma, étterem, bevásárlóközpont,bolt) neve, utcanévvel? Látnád az ismerőseid mozgását a térképen, mint a Harry Potterben? – Layar (Augmented Reality technológiával)

Nem szeretnél fizetni a telefonálás és sms-ek után? Mindig szeretnéd pontosan tudni, hogy mennyi sms-t küldtél, és az mennyibe került? Netalántán, hogyan állsz még lebeszélhető percekkel vagy leforgalmazható adatmennyiséggel? Erre is mind léteznek programok!

Pár érdekesség a telefonod „kettős életéről”

Tudtad, hogy a telefontársaságok elmentik másfél évre körülbelül a telefonbeszélgetéseidet és sms-eidet? S azt, hogy rendőrségi utasításra bármikor bekapcsolhatják a mikrofonodat, a kamerádat vagy magát a telefont? Ne talántán, hogy csak akkor nem tudják a hollétedet, ha a SIM kártyát és az akkumulátort is kivetted a telefonodból? Azt, hogy bár illegális és szigorúan büntetett, de végül is bárki rá tud telepíteni kívülről olyan alkalmazást a telefonra, ami az összes sms-t és e-mail továbbítja egy vagy több másik telefonra? Viszont arról biztos hallottál, hogy a google/apple mind gyűjti a tevékenységeid információit? (Mikor telefonálsz a legtöbbet, mikor használod a legaktívabban a telefonodat, mikre szoktál rákeresni a telefonoddal, hol jelentkezel be a leggyakrabban).

Konklúzió

Megkönnyíti az életünket? Rabjává tesz minket? Legkedvesebb ellenségünk lesz? Jó ez nekünk, vagy túl sok már? Ezekre a kérdésekre mindenki maga döntse el, hogy hogyan válaszol. A nagy testvér ígyis, úgyis figyel minket, miért ne tehetné ezt úgy, hogy az nekünk is jó legyen egy okos telefon képében?

Honnan hová…Vállról zsebbe

Szerző: Glász Dávid Tamás

 Az okostelefonoknak és a különböző médiaportáloknak köszönhetően egyre kevésbé vagyunk képesek megőrizni személyes intimitásunkat.

A személyes adatok adatbázisokban rendszereződnek. Az okostelefonok hely- és hálózatadatokat gyűjtenek és rendszereznek, majd az információkat a Google és az Apple begyűjti saját adatbázisaihoz.

Szakértők szerint az iPhone megközelítőleg 12 óránként küldi meg a szervereknek az utolsó jelentés óta eltelt időszakban meglátogatott helyeket, beleértve a hálózati adatból számolt, a GPS-alapú és a WiFi-alapú adatokat is. Az Apple folyamatosan gyűjti a felhasználó helyzetével kapcsolatos adatokat, beleértve a telefon által látott WiFi-hálózatokat, azok nevét (SSID) és jelerősségét is.

Az iPhone-felhasználó az Apple felhasználási feltételeinek értelmében beleegyezik, hogy az Apple és partnerei folyamatosan gyűjtsék a lokációs adatokat, ezeket adatbázisba rendezzék, a szolgáltatásaikhoz felhasználják.

Minden egyes személyes adatok megosztásával foglalkozó cikk felveti ezen programok leállításának lehetőségét, magyarán, ha a felhasználó úgy dönt, hogy nem akarja a vele kapcsolatos információkat elhelyezni az adatbázisban, kikapcsolhatja ezeket a programokat.

De vajon el akarunk-e állni ezen programok használatától, vagy szívesebben maradunk részei a rendszernek, hiszen ezek célja jelenleg a felhasználói kényelem növelése (illetve a vállalatok között versenyelőny szerzése). 

Személyre szabott Google kereső

 Marketing szempontból jelenleg a személyre szabás korszakát éljük, többé nem nagy tömegekre fókuszál a legtöbb marketing csoport, hanem az egyéni ízlésre, annak befolyásolására összpontosít (alternatív marketing).

 A személyre szabott Google kereső gyűjti a keresési szokásainkat, ez alapján képet kap arról, hogy milyen oldalakat kedvelünk. Ezeket az információkat felhasználja a Google a személyes találati listák összeállításakor. Ezen kívül figyelembe veszi az egyedi Google kezdőoldalunk tartalmát, azaz pl. az ottani feed-ek előnyt élveznek. A harmadik csoport a Google Bookmarks, hiszen azért mentünk el valamit, mert jónak tartjuk a tartalmát. Elvileg nem veszik figyelembe levelezéseink tartalmát, illetve az Adwords kampányainkat sem. A cél az, hogy mindenki a lehető legjobb válaszokat kapja a kérdéseire, hiszen ki tudná jobban, hogy milyen témaköröket kedvelünk, mint saját magunk.  

Lokációs alapú szolgáltatások

Mind az Apple, mind a Google aktívan használja fel a keresőknek és okostelefonoknak köszönhetően beszerzett adatokat a különböző reklámok célzásához, miközben olyan új szolgáltatások is megjelentek, mint a Foursquare vagy a Gowalla, illetve a Facebook Places, amelyek már a gyártókon kívül is lokációs adatbázist hoznak létre rólunk.

A Google Hotpot például pillanatnyi elhelyezkedésünk alapján javasol éttermeket, színházakat, stb. a közelünkben.

Valójában egy 2010-es felmérés alapján az internetet használó felnőttek összesen 4%-a használja jelenleg a lokáció alapú programokat. Ez a szám azonban meglehetősen gyorsan növekszik, részben az itthon még el nem terjedt többszöri check-in-ek díjazásának köszönhetően (lásd pl. itt)

2011-ben ezen programok tovább fejlődnek, képesek helyszínhez kapcsolódó hírekkel szolgálni.

,,Amatőr tudósítások”

 Az egész világon ismert és használt portálok alig több, mint 5 évesek. A Youtube 2005 novemberében kezdte meg működését nagyközönségi szinten. A Twitter 2006-ban jelent meg, de a következő 3 évben nem ért el komolyabb sikereket. A facebook szintén 2006-os keltezésű.  Az iPhone jelenlegi hatalmas sikerét csak az utóbbi 4 évben érte el.

Az Apple's App Store 2008-as, akár a Google's Android és Chrome browser.

2009-ben Teherán utcáin láthattuk először, hogy mekkora jelentőséggel tudnak bírni ezen műszerek akár emberi összeköttetések szempontjából. Az iráni tüntetések legjobb riportjait a Flickr, Twitpic, Twitter és Youtube tudósításainak köszönhetjük, melyek valóságos időben kerültek fel a portálokra.

Olyan drámai eseményeket láthattunk meg ezeken keresztül, mint pl. ez a 40 másodperces videó, amely egy fiatal nő, Neda Soltan halálát mutatja be. Ma már bárki közvetíthet híreket a Youtube-nak köszönhetően.

A nemrégiben lezajlott Közel-keleti felkelések is hasonlóan lettek dokumentálva és koordinálva. Néhány ország le is zárta országos szinten az internethez való hozzáférést, hogy ellenőrizni tudja az információ áramlását, illetve megszüntesse a tüntetők közötti hihetetlenül gyors információcserét, hiszen pl. a facebook percek alatt hihetetlen tömegeket képes megmozdítani.

A felkelésekhez hasonlóan a japán Tsunamiról is rengeteg elképesztő felvételt találhatunk az interneten., és ígytovább. 

Következmények

 Pozitív szemszögből nézve, a lokációs adatbázisok felhasználásának jelentős társadalmi szintű fejlődés lehet a következménye: közlekedési adatok valós idejű feldolgozása, figyelmeztetések kiküldése, helyszín alapján célzott hirdetések, stb. Rengeteg pénzt költenek a hotelek, szórakozóhelyek és egyéb kereskedelmi egységek olyan reklámokra, amik kifejezetten a környéken elhelyezkedő felhasználókat próbálják megszólítani.

A jövőben elképzelhetőek olyan rendszerek, amelyek mélyreható társadalmi változásokat képesek katalizálni, egyrészt az anonimizált adatok tömege által, másrészt a személyre szabott szolgáltatásoknak köszönhetően.

A saját adataikat adatbázisokban elhelyezni nem kívánóknak lesz lehetőségük ezen programok használatától elállni, a legtöbb esetben ez azonban azzal jár, hogy semmilyen, a technológiát használó alkalmazást és szolgáltatást nem használhatnak majd - ez a fogyasztói viselkedés pedig egyre kevésbé fordul elő, ahogy a közösségi hálózatoktól való ódzkodás is eltűnőben van a társadalom minden rétegében.

Jó kérdés, hogy a begyűjtött adatokat melyik szolgáltatás mennyi ideig tárolja, hogyan és melyik személyes adatunkhoz köti, illetve amennyiben törölni szeretnénk magunkat az adatbázisból, hová fordulhatunk. A Google helyben, a mobilon csak kevés ideig és csak korlátozott elemszámig tárolja, a szerverein viszont komplex adatbázist épít a bejövő információrészletekből. Az Apple ezzel szemben az inkriminált fájlban akár egy évre visszamenőleg is megőrzi az adatokat, viszont látszólag ezt nem továbbítja saját szerverei felé további elemzésre vagy adatbázis-építésre.

Taszító? Vonzó? Ha mindez a sok információ valamilyen folyamat során elérhetővé válik sokak számára, hasznos lesz-e nekünk vagy sem?

Szerző: Mészáros Andrea, andi.mszros[kukac]gmail.com

A Nokia-Windows együttműködés megtöri az iPhone  hegemóniát?

Az okostelefonok piaca minden bizonnyal nagy fordulópont előtt áll. Öt év múlva már rá sem fogunk ismerni a mai állapotokra. A Nokia-Windows együttműködés új távlatokat ígér. Az iOS és az Android piaci részesedése hamarosan csökkeni fog, és mindez a Windows Mobile vitorlájába hajtja a szelet. 

A harmadik pólus születése

Napjainkban az egyik leginkább feltörekvő elektronikai-technológiai piac az okostelefonok piaca, ezen belül is a származtatott keresleti alapon létrejövő mobil operációs rendszerek piaca kap kitüntetett figyelmet a B2C kommunikációt folytató gyártók mellett. Az eredetileg B2B (OS gyártók – telefon gyártók) piacnak minősülő operációs rendszer piac fogyasztói (telefon gyártók – üzleti és magáncélú) pull kommunikációba kezdett már egy ideje, melynek az eredménye az, hogy a fogyasztók egyre nagyobb képet kapnak a rendszerekről, sőt döntési szempontként jelentkezik e dimenzió egy-egy mobil-készülék választásakor.

Piaci helyzetkép

Jelenleg az okostelefonok piaca a fejlettebb országokban koncentrálódik a magasabb elkölthető jövedelem miatt.

 A 72%-os növekedés elképesztő a gazdasági helyzethez viszonyítva. Látható, hogy az Android rendszer tör előre a legnagyobb mértékben. A Microsoft rendszere jelenleg csak az ötödik a rangsorban meglehetősen alacsony piaci részesedéssel. A Symbian nagy piacrészt vesztett, sőt a leginkább Symbian-t alkalmazó márka is visszaesésben a világpiacon teljes mobiltelefon eladásokat tekintve (Nokia piaci részesedés változás 2009-ről 2010-re: 38%  29%, Gartner, 2011).

A Microsoft új operációs rendszere

A világpiaci helyzetet feltérképezve látható, hogy a Microsoft szinte nem számottevő szereplőként van jelen a piacon. A jelenlegi Microsoft mobile OS Windows Mobile 6.5 név alatt fut, de a versenyben való érvényesülésért a cég hamarosan a Windows Phone 7 mobile OS-re vált. A piaci tesztek lezajlottak és már az első WP7-et futtató modellek is megjelentek a piacon: LG Optimus 7, Samsung Omnia 7 és a HTC WP7-es változata (Bodnár Ádám, 2010). A Microsoft-nak sikerült a jelenlegi legnagyobb piaci szereplővel is megállapodnia, így a Nokia is sokasával WP7 telefonokat fog piacra dobni. A Microsoft semmiképp sem szeretné elengedni annak a lehetőségét, hogy az elkövetkezendő öt évben kétszeresére növekvő mobile OS piacból (Leach, 2011) a legnagyobb részt szakíthassa ki.
Szakértők szerint az együttműködés oly mértékben sikeres lesz, hogy felzárkózik a Microsoft az Android és az iOS mellé 2016-ra a Nokia áltál immár nem preferált Symbian leszálló ágán (Leach, 2011). Várhatóan az említett OS gyártók 20-20-20%-os piaci részesedéssel fognak rendelkezni az említett évben (Tom Warren, 2011). Ráadásul a Windows 8 2012-es kiadásával a WP8 is piacra kerülhet, mely szintén a Microsoft táborát fogja erősíteni a forradalmasított rendszerrel (Tóth Balázs, 2011).
Miért is lehet majd sikeres a Windows Phone 7 OS?
 

 Az új rendszer forradalmi, felhasználóbarátabb és könnyebben kezelhető felülete, a megfelelően előírt minimális hardverspecifikációk, a kiterjedt gyártói támogatás, a kellő mértékű kontroll, az ismert fejlesztői környezet, az integrált közösségi szolgáltatások, a játékra való alkalmasság (X-Box integritás) és a munkában való produktivitás (Office 2010 Mobile) mind hozzájárulhatnak majd a rendszer sikerességéhez. Sőt, a Mango névre keresztelt frissítés során a HTML5-ön alapuló Internet Explorer 9 mobil verziója is részét képezné az új rendszernek. Így a Microsoftnak egy olyan rendszert sikerül majd alkotnia, mely az embert 360°-os tekintetben kiszolgálja majd. A Microsoft a termékét úgy pozícionálja, hogy az nem egy kis számítógép, hanem mobiltelefon és a könnyű kezelhetőség, a felhasználóbarátság és a produktivitás a célja, mely szakértők szerint sikeresen implementálódott a megvalósításban (Bodnár Ádám, 2011).
 

Stratégiai szintű megfontolások a fentiek kapcsán

Stratégia kapcsán a két legfontosabb versenytárs, a mobilgyártók, a felhasználók és kommunikációs szakma oldalait érdemes megvizsgálni. Ezen kívül meg kell említeni azt, hogy a Symbian piacról történő kivezetése mindenképp egy olyan stratégiai szempont a Nokia részéről (a Symbian Nokia érdekeltségű), mely nélkül a WP7 nem érhet el piaci sikereket.
A versenytársaknak mindenképpen a Windows Phone 7 újításainak mielőbbi adaptálására és továbbfejlesztésére kell törekedni. Bár a túlságosan bonyolult Android és a széles körben elfogadott szabványokat mellőző iOS számára nehéz lesz például olyan szinten felvenni a versenyt, hogy a WP7-en az Office dokumentumok kompatibilitási problémák nélkül szerkeszthetők lesznek az Office 2010 mobile alkalmazásával. A WP7 olyan stratégiát követ, mely erősíti a Windows, az X-Box és az Office platformokat, mellyel olyan szinergia érhető el, ami a másik két rendszerrel sosem. A kompatibilitást kell az okostelefon gyártók stratégiájába integrálni, ha versenyképesek akarnak maradni.
A mobilgyártókat tekintve megállapítható, hogy egy olyan stratégiai lehetőség nyílik számukra, mely az iPhone elleni versenyképességet növelné. Például a Sony Ericsson számára mindenképp megfontolandó az Android ellen a WP7 támogatása.
 

Végeredményben a mobilgyártók állnak legközelebb a fogyasztókhoz, így számukra kulcsfontosságú az, hogy a fogyasztók WP7 iránti elfogadásának mértékét felhasználják hardware-ük értékesítés-növelésére. A fogyasztók az újonnan fejlesztett hub-ok és rendszer, valamint integritás által olyan élményt kaphatnak majd, mely egyedülálló.
A kommunikációs szakmát tekintve mindenképp alkalmazkodni kell ahhoz, hogy egy HTML5 szabványt alkalmazó készülékkel lesz dolguk. Ráadásul elérhetővé válik majd egy egységesített X-Box rendszeren alapuló játék-hub, mely az advergaming kapcsán fontos stratégiai szempont lesz. Az applikációkat tekintve leginkább csak programozási szinten lesz változás. 

Végkövetkeztetések

Az elemzés kapcsán a következő stratégiai szintű hatások tárhatók fel.
•    Hárompólusúvá válik majd az okostelefon OS verseny, és a Windows Phone 7 nem az Android – iOS által képzelt kontinuumba fog belehelyezkedni, hanem újat alkot a felhasználók számára.
•    A stratégiai szempontok a mobile OS piacon elmozdulnak majd az integrálhatóság, kompatibilitás, 360°-os kiszolgálás, egyszerűség és újra „csak” telefonnak lenni érzés felé.
•    A Nokia és a WP7 olyan stratégiai kapocs lesz a piacon, mely mindkét szereplő piaci részesedésének növelésére lesz alkalmas a piaci elemzők szerint.
•    Változik az okostelefonok megítélése egy ilyen technológiai újítás során.
•    Újabb kommunikációs lehetőségek állnak majd a hirdetők rendelkezésére, pl. HTML5 és X-Box.

 Szerző: Klaba Márk, klabamark[kukac]gmail.com

„Egy csésze Eszpresszót, egy croissant-t és sok figyelmességet kérek” - ez a mondat alighanem egyik kávézóban sem hangzik el, pedig hűen tükrözi a betérő vendég minőségről alkotott elképzeléseit. A kávézóban elfogyasztott italok és ételek, a kiszolgáló személyzet viselkedése, udvariassága befolyásolja leginkább a minőség-észlelést. Az általam végzett kutatás azt is kimutatta, hogy a minőségi szolgáltatásról élő előzetes elvárások és az értékelés szempontjai közel sem tekinthetőek azonosnak. Interjúalanyaim, az egyetemi hallgatók személyes megkérdezés és kérdőíves felmérés keretében nyilatkoztak a minőségről.

A fogyasztói marketing alappillére ma a vevői igények szem előtt tartása, ez az üzleti siker egyik alapkövetelménye. A szolgáltató szektorban működő vállalatok többsége arra törekszik, hogy minél jobban megismerje ügyfelei elvárásait, véleményét. Mindamellett a szektor gazdasági súlya is indokolja a különböző szolgáltató ágazatok speciális minőség-értékelő eszközeinek fejlődését. Többnyire kvantitatív felmérések ezek, ahol a vendégek különböző skálák segítségével nyilvánítják ki a szolgáltatás különböző aspektusaival kapcsolatos véleményüket.   

A kávézás a fiatalok életében szocializációs szerepet tölt be, hiszen a megkérdezett egyetemi hallgatók többsége barátokkal/ismerősökkel való találkozás céljából jár ide. Néhányan annak ellenére is kedvelik a kávézókat, hogy nem fogyasztanak kávét, ők közvetlen helyettesítőként tekintenek a hasonló típusú vendéglátó-ipari egységekre, pl. forró csokizókra, a ’beülős helyekre’. A kávékedvelő fiatalok egyike szerint: „A kávézás mindig jó élmény, főleg kávézóban, főleg ha van időd és pénzed”.

Mi indokolja azonban, hogy bizonyos kávézókat előnyben részesítenek másokkal szemben? Ha külföldi nyaraláson, ismeretlen környezetben döntenek, a válaszadók többsége az első benyomásokra hagyatkozik, megnő az előzetes elvárások jelentősége; legtöbben az árlapot (árkategóriát), a társaságot és a szolgáltató ismertségét sorolták fel.

Hétköznapi szituációban, ismert környezetben is lényeges az árkategória, viszont a kulturált, hangulatos belső tér is éppolyan fontos szerepet játszik. A szolgáltatási környezet, pl. a világítás, berendezés, tisztaság, zene, illatok nagymértékben befolyásolják, hogy érzi magát a betérő vendég. Ha kávézó-üzemeltetőként növelni szeretnénk a vendégforgalmat, első lépésként a külső megjelenést és az atmoszférát érdemes alaposan megtervezni, hogy a külső és belső design egységes imázst tükrözzenek. Felmerült még többek között az udvarias, igényes kiszolgálás és a fiatalosság is.

 Az itallapon vélhetően előkelő helyet elfoglaló kávé csak a kapott szolgáltatás értékelésénél kerül említésre, itt viszont fő szerepet kap. A megkérdezett egyetemi hallgatók közül sokan úgy vélekednek, a kávé íze az egyetlen szempont, amit a kávézó értékelésénél mérlegelnek.

Összességében viszont ugyanannyian említették elsőként a kávé ízét, mint a kulturált, hangulatos belső teret. Az értékelés és az üzlet szempontjából kevésbé előnyös, hogy a szituációs tényező -azaz hogy érezte magát aznap a vendég- a teljes értékelési folyamatra rányomhatja a bélyegét. A kiszolgáló személyzet udvariatlan viselkedése ugyancsak negatív vélemény formálására késztetheti azokat is, akiknek egyébként nem lenne kifogásuk a kávé íze vagy a kávézó designja ellen.

A külső design és az árkategória tehát orientálnak, előzetes elvárásokat ébresztenek a választás szakaszában, a személyzet, a belső design és atmoszféra, valamint a felszolgált ital/ étel viszont fontos minőségindikátorok, meghatározzák a szolgáltatás értékelését.

Lényeges kérdés, milyen prioritási sorrendbe lehet rendezni az értékelést befolyásoló szempontokat? A kitöltött kérdőívek elemzése statisztikai programmal történt. Az eredményeket a következő ábrán foglaltam össze.

A kávézók értékelését befolyásoló szempontok rangsora

 A fent felsorolt szempontokon túl a képzeltbeli rangsorban a komfortérzet, az árszínvonal, az empátia, az ételválaszték és a nyitva tartás szerepeltek még. Az alkalmazottak tehát szó szerint a „szolgáltatás arcai”, magatartásuk többnyire előrejelzi a vendégek elégedettségét, nagyban meghatározza a vendéglátó-ipari egység arculatát. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a többi lényeges szempont is a vendégek igényeinek megfelelő legyen.

Hogy lehet e szempontokat a vevők igényeihez igazítani? A válaszok statisztikai elemzése során fény derült arra, hogy bizonyos szempontok szubjektív megítélés alá esnek, másokkal kapcsolatban viszont szinte egységes vélekedés volt megfigyelhető. Egyes szempontok nagyon fontosnak, mások kevésbé lényegesnek bizonyultak. E két jellemző mentén (szubjektív-objektív, illetve fontos-kevésbé lényeges) soroltam be az értékelést meghatározó szempontokat.

 

.   

A szempontok pedig:

 Általában nem számít: a saját anyagi lehetőségekhez viszonyított árszínvonal, mely a kávézó kiválasztásánál nyom a latban, az értékelést így kevésbé befolyásolja

.   Alapkövetelmény: a tisztaság

.   Fejlesztésre szorul: az italok elkészítése, a személyes megkérdezés során is többen említették, fontos számukra az árkategóriához viszonyított minőség  

.   Általában nagyon fontos: a kávézó hangulata, légköre

.   Bizonyos rétegnek fontos: a tisztaság, melyet a válaszadók többsége alapkövetelménynek tart, mások számára minőségindikátor

.   Szubjektív és lényegtelen: az ételválaszték, mivel a megkérdezettek jelentős

többsége nem fogyaszt ételt a kávézóban

.   Igény: a zsúfoltság elkerülése közvetlenül nem befolyásolja az értékelést, bár növeli a komfortérzetet a kevésbé zsúfolt tér, a kávézó kiválasztásánál viszont sokan hátrányosnak találják, ha kevés vendég tartózkodik ott.

.   Szubjektív és fontos: a zene a vendégek eltérő zenei ízlése miatt

 

Üzleti szempontból így kritikus jelentőségű:

• ü  a külső és a belső design, valamint az atmoszféra-elemek (illat, világítás, zene) összhangja

• ü  a megfelelő személyzet alkalmazása, képzése, motiválása

• ü  az italok, ételek minősége, illetve a kínálat az árkategóriának megfelelő legyen

A kutatás során olyan felsőoktatásban tanuló hallgatókat kérdeztem meg, akik ár- és szolgáltatási színvonaluk szerint közepes (átlagos) kategóriájú kávézókat látogatnak. A fenti lista így azoknak a kávézó-tulajdonosoknak jelenthet támpontot, akik vendégeinek többsége egyetemi hallgatókból kerül ki. Feltételezem, hogy más korcsoportú és szolgáltatási színvonalú kávézókba járó vendégek másképp értékelik kedvenc kávézójukat. A sorrend pontos felállítása azonban további kutatást igényelne.

A szerző: Szalai Brigitta, szbblmszk[kukac]gmail.com

 Manapság a fesztiválok létjogosultságát a magyar szórakoztatóipar palettán senki sem kérdőjelezheti meg. Szeretni azonban nem kötelező. Ugyan úgy, ahogy nem szeretni sem. A rengeteg kisebb, tematikus fesztivál mellett van egy, ami élesen kiemelkedik a többi közül. Ez a sokak által gyűlölt vagy éppen istenített Sziget. Ha a kedves Olvasót a fesztiválok hidegen hagyják, akkor itt abba is hagyhatja az olvasást, mert a következő sorokban alaposan kivesézem a Sziget fesztivál megítélést, helyét a magyar piacon és az arculatát. Persze sosem árt fejlődni a számunkra nem kedves témákból sem!

 A Szigetet 1993-ban rendezték meg először Diáksziget névvel. Akkor még nem az volt a cél, hogy minél nagyobb bevételt generálva a legnagyobb nemzetközi sztárokat szerepeltetve az ország legnagyobb fesztiválja legyen. Csupán, ahogy a szervezők akkor megfogalmazták, „a világ legolcsóbb és legjobb nyaralásának nevezték”.  Ahogy teltek múltak az évek ez a gondolkodás megváltozott. Az emberek igénye bővült és lépést kellett tartani velük, valamint egyre több fesztivál jelent meg az országban hasonló profillal. A Sziget azonban a mai napig megtartotta vezető pozícióját. De mégis hogyan csinálja? Hogy lehetséges az, hogy évről évre mindig többen és többen kíváncsiak a Hajógyári Sziget programjára? A külföldiek növekvő érdeklődéséről nem is beszélve… Valamit nagyon jól csinálnak Gerendaiék és én ennek próbáltam utánajárni, mikor a Sziget fesztivál imázskutatásába kezdtem.

Egy fesztivál imázsvizsgálatnál első lépésként meg kell állapítanunk azokat a szempontokat, amelyeket a látogatók figyelembe vesznek és külön azokat is, amiket a szerevezők tekintenek fontosnak.

Miből is áll az imázs??? Nem könnyű kérdés. Legtöbben csak a külcsinre gondolnak, és nem látják a mögöttes tartalmat. Az imázsnak valóban része a fizikai megvalósulás, a színek, a formák, a szövegek. Ennél azonban sokkal többet jelent, hiszen a befogadó fejében ezek a formák, színek, szövegek egy képpé formálódnak és valamilyen élményt, egységek képezve érzéseket is társítanak az adott dologhoz. Ez a hatalmas kavargó, fejekben megszülető egység az imázs. Sokféle imázsról beszélhetünk, de a Sziget esetében a személyes és spontán imázsról releváns beszélni.

 Ki ne hallott volna Gerendai Károlyról és ki ne kötné őt a Szigethez? Persze, sok minden mással foglalkozik a „Szigetkirály”, péládul alapítványt hozott létre és az ő nevéhez köthető az első magyar étterem, ami Michlein-csillagot kapott. De hát ki is foglalkozik ilyenekkel, mikor Gerendai a Sziget atyja???  A mai napig erről ismerik a legjobban a nevét és ezt nevezzük személyes imázsnak vagy személyes márkának.

A spontán kialakult imázs nagyrészt a közönséghez köthető. Az ő bennük kialakult és tovább adott kép határozza meg a legjobban egy rendezvény, így a Sziget megítélését is. Ha a látogató elégedetlen és erről hangot is ad az negatívan befolyásolja a fesztivál imázsát. Azonban ha például a baráti társaságában vagy egy internetes oldalon el kezd áradozni arról, hogy élete élménye volt a Szigeten a Dreher in the Sky-ból  nézni kedvenc koncertjét, akkor ez máris pozitív útra tereli a fesztivál arculatát. Ez az arculat azonban nem egy állandó dolog, hiszen a sok élmény, elmondás, változtatás sokban befolyásolja. Ezt nevezzük az imázs dinamizmusának. Ha szükséges változtathatunk a kialakult képen, de éppen megfelelőnek tartjuk akkor azon kell dolgozni, hogy fenntartsuk ezt a megfelelő képet. Így sosem pihenhetnek azok a szakemberek, akik az „imázs részlegen” dolgoznak, hisz állandó mozgásban van a munkájuk.

Most, hogy áttekintettük miből és hogyan is tevődik össze az imázs, egy fesztivál, így a Sziget imázsa is, nézzük a konkrétan felmerülő kérdéseket és problémákat. Emlékeztek a „Hozd el anyádat is!” vagy a „Disz iz ő bigining of ő bjutiful frendcsip!” szlogenekre? És a „Ki a király?” vagy a „Nem fogok én dárembészre düdörögni?”-re? Mind-mind mást mondott, de mind laza és fiatalos próbált lenni. Hol nyitottak a külföldiek vagy az idősebbek felé hol nem. De hol van ebben a koncepció? Minden évben valami újjal próbálta a szervező gárda megfogni a közönséget, úgy gondolták a folytonos újdonságban van a legnagyobb lehetőség, de így odáig fajult a dolog, hogy ennyi év után sincs egy hangzatos, mindenki által skandálható szlogenje a fesztiválnak. Egy intejú során megkérdezték Gerendait: Te Karcsi, mit mondasz te a kreatív ügynökségnek a kampányidőszak elején, milyen reklámot szeretnél? Károly barátunk erre csak annyit tudott mondani, hogy „én csak egy jó reklámot szeretnék, ennyi az egész!” Ez amúgy határozottan nem rossz taktika, de sajnos nem mindig célravezető. A Petis kampánynál bejött az önmagukat fricskázó, suttyó dizájn, de vannak felejthető darabok is a Sziget kampányok során. Kutatásom során a megkérdezettek szerint sem nevezhetőek tudatosan egységesnek a Sziget reklámkampányok, és őket inkább a fellépők befolyásolják, mint a tv reklámok. Érdekességként, visszatérve a szlogen kérdésre, megkérdeztem vajon mi a 2010-es Sziget szlogenje? Nagyon humoros válaszok születtek például a „What you Szi is what you get!”, de volt olyan is, aki a Dreher, az egyik fő szponzor szlogenjével (Annyi a világ, amennyit beletöltesz!) azonosította a Szigetet. Egyetlen válaszadó sem jött rá, hogy nem volt a Szigetnek már egy jó ideje jól beazonosítható szlogenje és ez bizony nem a közönség hibája! Egyszer van szlogen, egyszer nincs. De hát e nélkül is elgurul ez a hatalmas Sziget szekér.

Most közelítsük meg ezt az imázs kérdést a látogatók számára fontosabb kérdések felől, mint a fellépők, a külföldiek, a pénz vagy éppen a körülmények szempontjából. Alapvetően egy fesztivál profilját, arculatát a fellépők, a kínált programok és az egyéb szórakozási lehetőségek határozzák meg a leginkább. A tanulmányom során megkérdezett fesztiválozók leginkább a koncertek és a barátokkal való bulizás miatt jönnek a Szigetre. A fellépőkkel kapcsolatban azonban kritikusan nyilatkoztak. Legtöbbjük azonban úgy nyilatkozott a program színvonalával kapcsolatban, hogy lehetne sokkal színvonalasabb is. Mindössze 23% nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben elégedett a programmal. Persze a programba nem csak a koncerteke kell beleérteni, hiszen ott vannak a színházi előadások, a Civil Sziget vagy a sportolási lehetőségek is. Sokszínűnek tűnik, a közönség mégis elégedetlenkedik, hát hogy lehet ez? Úgy lehet, hogy egy másik kérdésre válaszolva elmondták, hogy lényegében nem nagyon érdeklik a látogatókat a koncerteken kívül más programok, így azok alapján minősítik a Sziget teljes kínálatát. Abban pedig bizony találnak hibát, hiszen sokan kiemelték, hogy minden évben vannak olyan zenekarok, amik már előző évben is felléptek és esetleg nem is volt olyan kiemelkedő a koncertjük. ebből az szűrhető le, hogy nehéz megújítani egy magyar fesztivál fellépő palettáját, ami a szervezők elmondása szerint anyagi okokra is visszavezethető.  Végignézve a kutatásom kérdőívére adott válaszokat arra a megállapításra jutottam, hogy a magyar közönség nem tartja magas színvonalúnak a Sziget fellépőit és más zenekarokat hívna. Ennek ellenére évről évre kilátogatnak a fesztiválra. A nem könnyűzenei programokra nem vevők, így nem is ismerték meg igazán ezeket a lehetőségeket. Így ezen ismeret hiányában összességében nem elégedettek a színvonallal és a minőséggel.

Más a helyzet azonban a külföldiekhez való viszonyban. A közönség észrevette, hogy nyugati (lassan már keleti) szomszédaink is egyre többen látogatják a Szigetet, ami fellendülést hoz Budapest turisztikájának, hiszen a külföldiek sokkal „likvidebbek” a magyar fesztiválozóknál. Több pénzt költhetnek el egy fesztiválon, hiszen ez nekik nyaralás is. A legtöbben jól fogadják a külföldi közönséget és jó érzést kelt a haza fesztiválozókban, hogy más országokból is érdeklődnek hazánk és a Sziget iránt. Így ez a tényező egyértelműen pozitívan hat a Sziget imázsára. Gerendaiék ezen felbuzdulva már évek óta külföldieket is kiemelten célozzák meg reklámkampányaikkal, bár olyan kedvezményeket, mint itthon a diákkedvezmény, nem nyújtanak számukra. Ezt megtartották a magyarok kiváltságának ezzel is növelve lojalitásukat és elégedettségüket a fesztivállal kapcsolatban.

Pénz, pénz, pénz, mi más lehetne, ami a legjobban meghatározza, hogy a fiatal kilátogat-e egy fesztiválra vagy sem? Sajnos manapság kevesen engedhetik meg maguknak az efféle szórakozást, főleg akkor, ha az ember még nem a saját keresetéből él. Ennek a zavarnak az enyhítésére volt egy nagyon jó ötlet a Sziget részéről a diákkedvezmény bevezetése. Így megnőtt a fesztiválra kilátogató fiatalok közönsége, akik így súlyos ezreiket bent költik el, amivel a jegyek okozta bevételkiesés pótolható. És még a közönség szájíze is jobb. Az árak azonban még mindig elrettentően hatnak a fesztiválozókra. sokan inkább alternatív megoldásokat, olcsóbb fesztiválokat, vagy vidéki koncerteket keresnek, mert még az utazási költséggel együtt is olcsóbban kijönnek belőle, mint egy nap Szigetből. A szervezők azonban ekkora méretnél és kínálatnál nem nagyon engedhetik meg maguknak az alacsonyabb árakat. Ennek ellenére azonban megállapíthatjuk, hogy nem hat kedvezően ez az árszabás a Sziget imázsára.

Utolsó tényezőként nézzünk végig a fesztivál körülményein, gondolok itt a megközelíthetőség, higiénia, fesztiválozók viselkedés és a szemét kérdésére. Ez egy sarkalatos pontja egy rendezvénynek, hiszen ha ezek a körülmények nem megfelelőek, lehet olyan a fellépő paletta, hogy ihajcsuhaj, akkor is van, akiben tüske marad.

Első körben nézzük meg is lehet kijutni a legegyszerűbben a Hajógyári szigetre. A BKV viszonylag széles kínálatot ad különböző járműveiből, de a végén mind egy helyre szállít a Batthyányi térre a HÉV-hez. A megkérdezettek szerint, a Sziget könnyen megközelíthető a baj a konkrét bejutással van, hiszen egy kordonlabirintuson senki sem szeret egy órán át sétálgatni az augusztusi melegben. Ezt azonban mégsem érezték akkora problémának ellentétben a higiénia kérdésével. Kevés a WC, koszos, nincs rendes sátorhely és ehhez hasonló problémákról számoltak be a látogatók. Ezen a sziget évről évre sokat dolgozik, így mindig javulnak a körülmények. Ez azonban nem csak rajtuk múlik, ha mi, fesztiválozók nem vigyázunk ezekre a dolgokra akkor a helyzet változatlan marad! Van egy dolog, amire azonban nem érkezett panasz. A fesztiválozók közönsége a megkérdezettek szerint nagyon is jó. Barátságosak, elfogadóak, és jóindulatúak vagyunk, kedves szigetelő társaim, erre büszkék lehetünk!  Számos olyan beszámoló érkezett, hogy mennyit segítettek egy koncerten a gyengébbeken, ha elestek, vagy adtak aprót a bajbajutott, fröccs nélkül maradtaknak. A külföldiekkel kötött tartós és nem tartós barátságokról is érkeztek történetek, melyek szintén nagyban befolyásolják azt az elfogadó és barátságok képet, amelyet a Sziget a kezdetektől sugározni próbál magáról. Ha a körülményekről beszélünk azonban nem szabad kihagynunk a mindig kényes szemér-kérdést! Már öt éve próbálkoztak a „zöldebb Sziget” mozgalommal a szervezők, mely során a szelektív hulladékgyűjtésre helyezik a hangsúlyt. Állítólag sikeres volt a megmozdulás. Idén ismét „kizöldült” a Sziget, de akkor miért futunk lépten- nyomon elégedetlenkedő beszámolókkal az aggasztó szeméthelyzetről a fesztiválon? A megkérdezés során is több ilyen véleménnyel találkoztunk. „Azt hallottam idén jobban figyelnek majd a szemétkérdésre, de én minden nap mindenhol szemétbe ütköztem.”- nyilatkozta az egyik kitöltő. Most is akadt persze olyan, aki számára ez együtt jár a fesztivállal és ügyet sem vetett a kérdésre.

Felvetettem egy általános feltételezést a kutatás során. „Teljesen magaménak érzem a „Sziget hangulatot”. „Itt arra gondoltam, hogy összességében a koncertekkel, körülményekkel, fesztiválozó tömeggel együtt a megkérdezett hogyan értékeli a Sziget fesztivált. Meglepő lett az eredmény. Az előző kérdéseknél arra próbáltam rávilágítani, hogy mennyire fontos az embereknek egy fesztiválon, hogy hol alszanak, milyen körülmények között tudnak fürdeni és hogyan jutnak ki a fesztiválra, ott kikkel találkoznak. Több olyan vélemény volt, akik számára ezek meghatározó dolgok és egyáltalán nem tartják őket elhanyagolhatónak. Ennél a kérdésnél azonban azt az eredményt kaptam, hogy a legtöbben inkább egyetértettek az állítással (ötfokozatú skála négyes szintje). Így az mondható el, hogy nagyban befolyásolja az emberek véleményét megítélését, hogy milyen körülmények között nézhetik meg kedvenc zenekarukat. Felértékelhetik a körülményeket, ha úgy érzik nem azt kapták a pénzükért, amit vártak. A kérdésnél azonban az ütközött ki, hogy összességében a Sziget fesztivál közönsége magáénak érzi a fesztivált és mindent egybevetve megfelelőnek érzik a körülményeket.

Úgy érzem nem szabad kihagynom a kutatásom legszórakoztatóbb részét, ahol szabad asszociációval bízattam a kutatás résztvevőit arra, hogy osszák meg velem Szigettel kapcsolatos gondolataikat. Ilyen kérdés volt az „írd le egy kedvenc szigetes történetedet!”, vagy az a kiegészítős állítás, hogy „a Sziget a leg……….. fesztivál.” Olyan dolgokra világítottak rá ezek a kérdések, amik a többi konkrét kérdés megválaszolása közben nem jött elő, vagy más formában került elő. Mindenki a számára kedves, emlékezetes sziget-élményeiről számolhatott be az elsőként említett kérdésnél, így sokkal szabadabb és őszintébb válaszok születtek.

A szigetes történet mesélések közben leginkább a pozitív élményeket ismertem meg, sokszor új arcát láttuk a fesztiválnak. Nagyon sokan külföldi fesztiválozókkal kapcsolatos élményeikről számoltak be. Ők mind pozitívan emlékeznek vissza az együtt töltött napokra, órákra. „Idén, amikor zuhogott az eső mindenki behúzódott a környéken a Kutacska nevű pulthoz és a különböző nemzetiségű fiatalok együtt énekeltek, ordibáltak:).” Egy másik külföldiekhez köthető élmény: „Megismerkedés egy külföldivel, akivel a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Romantikus emlékek örökké összekapcsolják a Szigetet és őt:)"

A „Sziget fesztivál a leg……….. magyarországi fesztivál.” állításra adott válaszokat vizsgáljuk meg. Sok különböző válasz érkezett, de a legtöbb voks a „legnagyobb”, „leghíresebb” és „legnépszerűbb” jelzőkre érkezett. Ez arra világított rá, hogy a kitöltők úgy érzékelik, hogy a Sziget Magyarország legmeghatározóbb fesztiválja. Azt kommunikálja feléjük a fesztivál, hogy itt minden megtalálható, amit ők egy fesztiválban keresnek, és ezzel mindenkit elérnek, aki a célcsoportba tartozik. Nagyon kevesen mondták azonban, hogy a Sziget a legdrágább, ami meglepő a többi kérdésre adott válasz tükrében. Ez azonban arra enged következtetni, hogy a látogatók is előbb észlelik a Sziget monumentalitását, mint az árakat. Ez pozitív visszajelzés, hiszen a fesztivál elérte, hogy ne csak a magas árakról legyen híres, hanem népszerűségét, nagyságát és hírességét emlegessék az emberek.

Ez az elfogadás és barátságos légkör volt jellemző a régi idők fesztiváljaira, így Woodstockra is. A Sziget az a hely, ahol a látogatók – bár 21. századi köntösben – de kaphatnak egy szeletet a woodstocki életérzésből.

Remélem sikerült a kedves Olvasókat egy kicsit közelebb hozni a Sziget és a fesztiválok világához egy más, marketinges aspektusból is. És azt is remélem, hogy ezek után senki sem vitatja majd, hogy a Sziget mára presztízs értékű fesztivállá nőtte ki magát. Mindenki, aki kilátogat, fellép, elad egy ruhát vagy egy italt a rendezvényen befolyásolja milyenségét. Az azonban vitathatatlan, hogy a mai magyarországi fesztiválkínálat legkiemelkedőbb jelensége a Sziget, melyre büszkék lehetünk nemzetközi viszonylatban is.

Szerző: Kántor Eszter : eszter.kantor88[kukac]gmail.com

Betekintés az alternatív marketing világába, középpontba helyezve a fogalmi és az etikai kérdéseket

 Dolgozatomban az alternatív marketinggel és az általa felvetett etikai kérdésekkel foglalkoztam. Érdekelt, hogy mit is értünk alternatív marketing alatt, valamint hogy milyen rendszerbe rendezhetőek a területei. A második témakör pedig az alternatív marketing által felvetett etikai kérdések vizsgálata volt, ahol azt vettem szemügyre, hogy mennyire fonódik össze az alternatív marketing az etikátlansággal.

 A kérdéseim megválaszolására szekunder kutatást végeztem és hat szakértői mélyinterjút készítettem. Fontosnak tartottam, hogy a témáimban leginkább jártas embereket kérdezzem meg, valamint hogy minél több nézőpontból meghallgassam a véleményeket. Így Magyarország egyetlen kifejezetten gerillamarketing-ügynökségének vezetőivel, egy online ügynökség vezetőivel, a Magyar Reklámszövetség főtitkárával, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkárával, az MRSZ Ambient Média tagozatának egyik alapító tagjával, valamint a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnökhelyettesével készítettem interjút.

Az alternatív marketing vizsgálata

Az alternatív marketing rendszertana

Az alternatív marketing meglehetősen fiatal ága a marketingkommunikációnak, ezért pontos, mindenhol érvényes fogalmi áttekintést lehetetlen adni róla. Az egyes akciók elnevezései, besorolásai többé-kevésbé kialakultak viszont a területek pontos definícióját, valamint a hierarchiát mindenki máshogy állapítja meg, mivel más tulajdonságokat tartanak fontosnak.

Például a Budapesti Corvinus Egyetemen kiadott Médiaismeret jegyzet azonosítja az alternatív marketinget a gerillamarketinggel és alá sorolja a word of mouth marketinget, a vírusmarketinget, az ambient marketinget, astroturfinget és az ügyfél-evangelizmust.

Az amerikai Word of Mouth Marketing Association (WOMMA) honlapja pedig a következő besorolást alkalmazza: mind a vírust, a buzzt, a közösségi marketinget, az ügyfél-evangelizmust, valamint az astroturfinget besorolja a word of mouth marketing kategóriába, vagyis csak az ambient marketinget hagyja meg a WOM marketinggel egyenrangúnak.

Minden olyan nem hagyományos promóciót az alternatív marketing alá értünk, amely inkább támaszkodik időre, energiára és képzelőerőre, mint óriási marketingbüdzsére. Általában szokatlan, innovatív, kreatív annak érdekében, hogy minél inkább átjusson az üzenet a fogyasztó befogadási sorompóin. Szükség van egy nagy ötletre, amely valamiben eltér a megszokottól, és ezért szóbeszédet gerjeszt, ami úgy terjed el a fogyasztók által a fogyasztók között, mint egy vírus. Célja igazán megfogni a fogyasztókat, mély nyomot hagyni bennük, hogy jobban kötődjenek a márkához. A legkevesebb erőforrásból próbálja meg a legtöbbet kihozni, így sokszor jóval olcsóbb is, mint a hagyományos marketing, hatékonyságát tekintve viszont vetekszik azzal.

Az alternatív marketing lehetséges besorolása:

(1) Vírusmarketing: a vírusvideó lényege, hogy mély benyomást tegyen a fogyasztóra, aki ezért továbbküldi, megosztja azt másokkal, így buzz generálódik.

(2) Astroturfing: a legtöbb astroturfing akció lényege, hogy hírt generáljanak az álmegmozdulásokkal, azonban van olyan astroturfing akció, amelynek inkább a mély benyomás keltése a célja. Ilyen volt a Nike kampánya, amikor cipő-automatákat helyezett ki, amelyből fizetett emberek cipőket vásároltak.

(3) Ügyfél-evangelizmus: a lojális fogyasztók evangelistává tételéhez mind párbeszéd, mind mély benyomás keltése szükséges. Az evangelista fogyasztó pedig szájreklám útján „terjeszti az igét”, így mindhárom dimenzió releváns, kivéve a buzzt.

(4) Közösségi marketing: lényege a fogyasztók ösztönzése, hogy osszák meg egymással pozitív tapasztalataikat, valamint párbeszéd kialakítása a vállalat és a fogyasztó között.

(5) Ambient marketing: lényege, hogy mély benyomást tegyen a fogyasztóra, aki ezáltal szóbeszéd útján továbbadja az információt. Ha igazán jó egy ambient kampány, akkor buzzt is generál. Ami miatt pedig az ábra középső helyét kiérdemelte, azok az olyan kampányok, mint a ReVision Mick Jagger-es Street Ambient kampánya. Az akció során pénztárcákat hagytak el, amelyben megtalálhatóak voltak Mick Jagger hamis igazolványai, hogy az emberek első látásra azt higgyék, hogy zenész igazi elhagyott pénztárcáját találták meg. Találhattak benne még egy magyar nyelvű kártyát, rajta egy telefonszámmal, amelyből már elkezdhettek gyanakodni. Ha felhívták a számot, akkor az AXN csatorna alkalmazottai vették fel a telefont, akik egy új sorozatot ismertettek meg a telefonálóval. Az akció a legtöbb megtalálóra mély benyomást tett, buzzt generált és a kétirányú kommunikációt is elérték.

Marketingterület vagy szemlélet?

A hagyományos tömegtermelés időszakában a marketing is a nagytömegekre fókuszált. Készítettek egyfajta telefont, amit mindenkinek el akartak adni, így a nagy szórású médiumok használata volt a logikus. Ma már a perszonalizáció, a személyre szabás időszakát éljük, vagyis afelé tartunk, ez pedig meg fog követelni a marketingtől is egy szemléletváltást, amely már el is kezdődött az alternatív marketinggel. A ReVision vezetői szerint a jövőben csak olyan kommunikációnak van helye, amely involválja a fogyasztót és odafigyel a mikroközösségekre is.

Ez felvet egy értelmezési problémát, amelybe az interjúim során folyamatosan beleütköztem, nevezetesen azt, hogy mit is takar maga az alternatív marketing kifejezés. Fazekas Ildikó szerint ez önmagában nem értelmezhető, hiszen akkor az alternatív árazást, termékfejlesztést és alternatív disztribúciós csatornákat is magába kellene foglalnia, viszont ezzel szemben a szakzsargon csak a marketingkommunikáció területére érti az alternatív marketinget. Természetesen létezik alternatív árazás vagy termékfejlesztés, de ezeket nevükön nevezik, nem úgy, mint az „alternatív marketingkommunikációt”.

Ehhez kapcsolódik a ReVision vezetőinek felvetése, hogy ők a hagyományos médiát is felhasználják, csak alternatív/gerilla szemlélettel. Akkor most az alternatív marketing egy marketingkommunikációs terület vagy egy újfajta szemlélet? Leginkább mindkettő. Vagyis általában az első jelentésében használják, mint ahogy én is tettem a dolgozatom folyamán, de szemléletként is értelmezhető.

Az etikai kérdések vizsgálata

Marketing, alternatív marketing és etika

A vállalati funkciók közül a marketing az a terület, amelyet a legtöbbször vádolnak etikátlansággal. Ez azért van, mert a marketing feladata, hogy kommunikáljon a vevőkkel, így a marketing van a legközelebb a nyilvánossághoz, ezáltal tekintélyes társadalmi elemzésnek és kutatásnak van kitéve.

Továbbá a legelterjedtebb nézőpont, hogy a marketingkommunikáció célja egyrészt az informálás, másrészt pedig, hogy rávegye az embereket arra, hogy megvegyék a terméket vagy szolgáltatást. Az alternatív marketingben még inkább a befolyásolási szándékon van a hangsúly, főleg az érzelmekre próbálnak mély benyomást tenni. Persze ez még keveseknek tűnik fel, inkább azok látják, akik a szakmában vannak. Szerencsére, hiszen ezek az eszközök a reklámvilág beépített ügynökei. Ha lebuknak, akkor onnantól kezdve már nem működnek, állítja Berényi Konrád, az onlinemarketing.hu tanácsadója.

Mivel ezek a reklámeszközök újnak számítanak, ezért még nem igazán vannak törvényileg szabályozva. A marketingszakma pedig jobban jár, ha nem is lesznek, hiszen gerillamarketing az esetek nagytöbbségében az etikusság határán egyensúlyoz. A legtöbb még a „belefér” kategória, de egy törvényi szabályozás bizonyosan ezeket is korlátozná. Az önszabályozás a kulcs ebben a szituációban, nagyon fontos, hogy a marketingesek meglássák, hogy hiba lenne kiprovokálni egy külső szabályozást. Azonban az alternatív marketing szabályozása önmagában egy nehéz téma, a szakma is nehezen boldogul vele. Külföldön már léteznek ezt a területet szabályozó szakmán belüli etikai kódexek, mint például a Word of Mouth Marketing Association Ethics Code-ja. Viszont fő pontjai elég erősen az alapvető etikai szabályokhoz kapcsolódnak, ami mutatja, hogy még az alternatív marketing specifikusabb etikai szabályozása nem létezik. Másrészt pedig feltűnik, hogy mindegyik etikai szabály a vásárlót igyekszik megvédeni, hiszen ő a gyengébb fél a kapcsolatban, kevesebb információval rendelkezik, kevésbé látja át a helyzetet, így az eladó könnyen félrevezetheti, csak hogy el tudja adni a termékét.

A gépezet megfelelő működése függ attól, hogy a hatóság mennyire akarja túlszabályozni a szakmát, a vállalatok felvállalják-e, hogy ha panasz érkezik a kampányra, amit az MRSZ vagy az ÖRT is elfogad, akkor módosítják azt, valamint attól, hogy a fogyasztó mennyire van tisztában azzal, hogy vannak ilyen működési mechanizmusok az országban, és hogy ezek nyitva állnak előtte. Fontos a fogyasztó részéről a véleményének felvállalása és konzisztens követése, de Markovich Réka elmondta, hogy a magyar fogyasztóknak még általában problémájuk van a fogyasztói társadalom működésével, mert alapvetően nem nagyon értik a szerepüket a folyamatokban.

Kutatásom alapján arra jutottam, hogy az alternatív marketing etikátlanságát vizsgálva két nagyobb olyan hiba van, amelyek miatt etikátlannak minősíthető egy marketingakció. Az első, hogy nem mondjuk el a fogyasztóknak, hogy reklám éri őket, vagyis a kommunikáció során a vállalat nem fedi fel magát. Sokan épp ezért gondolják rövidlátóan, hogy a gerillamarketing ezért lesz jó, mert a mai emberek már nem hisznek a hagyományos reklámoknak. Aki a gerillamarketing lényegét ebben látja, az tévúton jár Fazekas Ildikó szerint, mert ha nem mondja el a fogyasztóknak, hogy reklám éri őket és a fogyasztók erre később rájönnek, akkor ezekben a reklámokban sem fognak hinni. Például, ha egy hotel honlapján a kommentekről kiderül, hogy azok eléggé cenzúrázottak és manipuláltak, akkor utána a fogyasztó nem feltétlen fog hinni a többi honlapnak sem. Ezért az ilyen akciókat úgy teszik etikussá, hogy elrejtenek utalásokat, amelyeket csak a nagyon naiv fogyasztó nem vesz észre. Leginkább e reklámok mellett szokták felhozni, hogy ezekkel a reklámkerülő embereket is el lehet érni. Két szempontból rossz ez a megközelítés. Az egyik, amelyet Fazekas Ildikó mondott, hogy ha rájönnek a fogyasztók, akkor még jobban fognak irtózni a reklámoktól, a másikra pedig Gulyás Emese mutatott rá, hogy az is felvet komoly etikai kérdéseket, hogy a fogyasztó szuverén jogait korlátozza az, hogy nem hagyják „reklámkerülni”.

A másik hiba pedig, amikor csak arra építünk, hogy a kampány annyira mély benyomást tegyen a fogyasztókra, hogy azok elkezdjenek beszélni róla, szóbeszédet generáljanak. Viszont ha önmagában a cél az ingerküszöb áttörése és nem figyelünk oda, hogy a kiváltott hatás mindenképpen pozitív legyen, akkor nagyon könnyen áteshetünk az etikátlanság oldalára. Például a ReVision vezetői szerint az easyHoteles vírusvideóval vagy a Közlekedési Minisztérium biciklis videójával nincsen semmi baj, hiszen mindkettő elérte a célját. Viszont felvetnek olyan kérdéseket, hogy lehet-e „öregszex”-szel reklámozni vagy lehet-e Budapestet úgy bemutatni, mint a lehúzás városát.

Szerző: Ecsédi Anett

anett.ecsedi[kukac]gmail.com

 Manapság legalább annyira elképzelhetetlen az élet a Facebook nélkül, mint mobiltelefon esetleg internet nélkül. A közös tulajdonsága eme világmegváltó dolgoknak, hogy noha ma legálabb annyira létszükséglet mint az oxigén vagy a fogkefe, 40 éve még az ötletről is alig tudtunk.

Figyelemreméltó változásnak lehetünk tanúi az elmúlt év óta. Ahogy Amerikában, valamint Nyugat-Európában, Magyarországon is elkezdték forgalmazni az e-bookokat, e-readereket. Egyre kevésbé szokatlan jelenség, ha valaki a metrón egy A/5-ös füzet nagyságú kijelzőre mered mozdulatlanul az úton.  Egyelőre még gyerekcipőben jár a technika is, és az e-bookok is csak elenyésző számban vannak jelen a piacon, máris megjelentek az alternatív lehetőségek egy e-könyv beszerzésére, ami a magyar könyvkiadást a magyar zenepiac sorsához vezetheti.

A jelenlegi helyzet- a keményfedeles könyvek piaca elveszti piaci helyzetét, de mi váltja fel?

Az elmúlt 3-4 évben a nyomtatott könyvekkel kapcsolatosan csak olyan információk látnak napvilágot, hogy a piac haldoklik. A 2008-as, 67 milliárd forintos csúcsidőszak óta folyamatosan csökken, tavaly már csak 61,6 milliárd forintos forgalmat összesítettek. Persze panaszra így sincsen okunk, mert a piac az 1997-es évi 25 milliárd forintos forgalmát tornázta fel 2008-ra, ez azóta viszont évente körülbelül 3 milliárd forinttal csökken.

Egy éve, a tavalyi könyvfesztiválon mutatkoztak be az első magyar e-book forgalmazók. A 61,6 milliárd forintos forgalomból az e-könyv piaca jelenleg még csak 0,5 százalékát adja a teljes könyvpiacnak, bár ez nem meglepő, mert a könyvek digitalizálását viszonylag lassan kivitelezik a kiadók. Jelenleg kb. 20 e-könyv forgalmazó portál üzemel hazánkban, általában 500-1500 db könyvet találhatunk meg a honlapokon. Egy e-book ára kb 30-40 %-kal olcsóbb, mint keményfedeles társáé. A kiadók azt szeretnék kiharcolni, ha az e-bookokat nem 25%, hanem csupán 5% adó terhelné, így még további 20 százalékkal olcsóbban árusíthatnák termékeiket.  Az online megvásárolható e-bookok számának bővítésével, új piaci szegmens kiépítésével nem hogy megmenthető, de fellendíthető lenne a könyvipar, ha sikerülne egyszerű, jól működő, és a magyar fogyasztók számára is elérhető árú termékekkel szolgálni.

A magyar zenepiac sorsa átragad a könyvpiacra?

A kiadók szerint a legnagyobb problémát az illegális letöltések okozzák, először arról kell meggyőzni az embereket, hogy a szellemi termékek sincsenek ingyen.  A legális 500-tól 2000-es darabszámig működő gyűjteményekhez képest tényleg szemet szúró az illegális gyűjtemény: a torrentoldalakon ma már harmincezernél több illegálisan letölthető kötet található, és jól mutatja a helyzet tarthatatlanságát, hogy nemcsak klasszikusok, hanem a kiadók legfrissebb kötetei is elérhetőek. Reális problémának tűnhet tehát, hogy ha a könyvpiac digitalizálva lesz, akkor maga a piac meghal, hiszen az elmúlt évben több szakkönyvkiadó beszüntette a tevékenységét, mert a könyveik napokon belül felkerültek a fájlmegosztókra.  Ezt megakadályozandó – több ötlete van a kiadóknak, hogy hogyan lehetne megvédeni a digitális tartalmat a sokszorosítástól: a jelenlegi rendszer a drm (digitális jogkezelés, magyarul: másolásvédelem) ami már a zenék esetében sem volt sikeres, az e-könyveknél sem működött soha, és nem is fog működni, az egy tévút. Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója ezzel szemben olyan védelmi rendszert javasolt, amellyel akár az e-könyv vásárlóját is be lehetne azonosítani, a könyv bármely összetevőjét vízjelezni lehetne, így akár még monitorról lefotózva is azonosítható lenne a könyv.

Átadjuk a terepet a multiknak, vagy uralni fogjuk a piacot?

Ha ez a probléma nem lenne elég, emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ha a magyar könyvpiac nem reagál elég gyorsan és elég jól, akkor egy külföldi nagy versenytárs jelenhet meg piacon, gondoljunk csak a Google-ra vagy az Amazonra, akik által könnyen egy nemzetközi multi markába kerülhet a magyar könyvkereskedelem. Mostanra az Amazon az Egyesült Államokban több e-könyvet ad el, mint nyomtatottat, és nem áll le a fejlesztésekkel: több mint 11 ezer Egyesült Államokban lévő könyvtárból kölcsönözhetnek e-könyveket a vállalat ügyfelei. Mindenki élhet a lehetőséggel, aki rendelkezik Kindle készülékkel. A részleteket azonban még homály fedi.

Az egyik legígéretesebbnek tűnő magyar kezdeményezés a Bookline és a Líra Könyv együttműködése. A két kiadó közös digitális könyvkereskedő céget alapított eKönyv Magyarország néven. 2010 áprilisában indult a webáruház, tervezik az e-olvasók forgalmazását is.  A titkosításra és adatbázis-építésre nemzetközi cégekkel szerződtek. A berlini székhelyű TXTR cég szállítja majd az általuk kifejlesztett, SIM-kártyás kapcsolattal rendelkező olvasókat, valamint a mögöttes technológiát. Az e-könyvek megvásárlására így nemcsak a webáruház oldalán, hanem magán az olvasón, iPad-en, vagy iPhone-on is lehetőség lesz.  A Hanseatische Gesellschaft für Verlagservice (HGV) végzi a magyar kiadók könyveinek digitalizálását, az e-book-ok előállítását, a fájlok tárolását és titkosítását.

A lehetséges megoldás

Ahogy fokozatosan esik vissza a könyvpiac, a forgalom mellett az újonnan kiadott könyvek száma is csökken. Érdekes azonban, hogy az online könyvértékesítés még mindig jól teljesít. A Bookline.hu online könyvesbolt esetében a visszaesés csak a növekedés megtorpanását jelenti, a bolt forgalma nem csökkent. Véleményem szerint ez az az adat, ami igazán reprezentatív. A világ egyre inkább „elinternetesedik”, azaz egyre több dolgot szeretnénk elintézni a számítógépünk és a világháló segítségével, így a könyvvásárlást is. Pár hónapon-éven belül, ahogy az e-readerek ára a magyar közönség számára is könnyebben megfizethetővé válnak, úgy az e-book vásárlása is beindul Magyarországon. A könyvpiac megmentésének titka véleményem szerint az lenne, ha az e-book vásárlási rendszere a végletekig leegyszerűsödne, és magyar nyelven is hozzáférhetőek lennének a kötetek.

Szerző: Kiss Anikó, ancsa04[kukac]gmail.com