Az auditív tömegmédiumnak, a rádiónak jelenlétét és médiapiaci részesedését lebecsméreljük. Az internet megjelenésének tulajdonítjuk, hogy minden többi médium háttérbe szorult, sőt hajlamosak vagyunk úgy tekinteni azokra, mint áldozatokra. A televízió, rádió szerepe nem csak, hogy kisebb jelentőségű napjainkban a közvélemény szerint, hanem szinte leírjuk őket, és óriási mértékű hanyatló tendenciát társítunk hozzájuk. De vajon tényleg a rádiópiaci szegmens teljes eltűnése, a rádiózás abszolút visszaszorulása, és a piaci résztvevők küzdelme az életben maradásért figyelhető-e meg jelenleg, ebbe az irányba mutatnak-e a jelek? Sikerül-e, netán sikerült-e már az internetnek, mint tömegmédium óriásnak a rádiót teljes mértékben kiszorítania?
Hátrányos helyzetben
Miért van az, hogy a rádiókra, piaci pozíciójukat tekintve sajnálattal tekintünk? Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy bár a médiafogyasztásból még mindig nagy arányt jelent a rádiózás, a reklámköltség hihetetlen alacsony. Tehát ez indokolja azt, hogy a rádiók nehéz helyzetben vannak, és bevételi oldaluk csekély. Jelenleg a teljes médiafogyasztás 35%-t a rádiózás teszi ki, a reklámköltésekből ellenben csak 5%-ban részesül. Ez a médium lakosságunk közel 80%-át eléri, és mégis kevés pénzből kell gazdálkodnia.
Természetesen, mint a gazdaság minden ágazata, a média piac is megsínylette a válságot, megérződött a médiumok fogyasztásán is. Ezt nagyban befolyásolta az is, hogy azok az üzletemberek, akik hajlandóak lennének a lakosság ilyen nagy arányú hányadának eléréséért pénzt befektetni, mind nehezebben nyitják ki a pénztárcájukat ilyen válságos időszakban.
De mindezek mellett, számos, a szegmensben specifikus ok nehezíti a rádiók helyzetét manapság.
Sláger, Danubius romjain Neo és Class
Elsőként tekintsük a Danubius és Sláger csatornák megszűnését. Piaci űr jelentkezett bizonytalansággal, és mindemellett nagyon alacsony piaci árakkal. Ennek az oka az volt, hogy a két rádió egymás alá kínálva árban végül meglehetősen alacsonyra pozícionálta azokat. Ebből pedig nehéz volt kitörnie az új rádiókkal tarkított piacnak, de az elmúlt két év, a bevezetésük óta igazolta, mennyire is sikeresen hozzák a formájukat a Neo és Class FM.
Ezt mutatja az augusztus végén készült felmérés eredménye is, a 15 évesnél idősebb korosztály esetében népszerűséget tekintve a Kossuth rádió után a Neo FM, majd a Class FM következik.
Bizonytalan állapotok
Ezek mellett a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH), az ORTT és az NHH feladatait átvevő hatóság felhalmozódott feladatai miatt a legtöbb rádió ideiglenes, 1-2 havonta meghosszabbított szerződéssel működik. Ellenben, reménykedésre ad okot, hogy Márton Dávid, a Rádió1 ügyvezetője szerint kisebb kockázati faktort jelent csak a bizonytalan és rövidebb időszak a frekvenciák birtoklását tekintően, szerinte a hirdetők célcsoportjaik elérésében ugyanúgy reklámoznak.
Harc összefogás helyett
Harmadik nehezítő körülmény a rádiók helyzetét tekintve az óriási versengés, amely köztük fennállt. Tisztán látszott ennek megléte e rádióhallgatottsági mérések eredményén. Minden rádió annak a kutatócégnek az adatát fogadta el helyesnek, amelyik őt hozta ki leghallgatottabb rádiónak. 2010 óta azonban két kutató cég közösen ad ki a fogyasztók és rádiók viszonyáról elemzést. Sikerült egyet érteni a hallgatottság mérés módszeréről. Maradéktalanul még ez sem tetszik minden rádiónak, de további megegyezési tanácskozások folynak.
Új tematizálódás
A rádiók hallgatottságának emelkedéséhez hozzájárult a piac tisztulása, azaz a tematizálódás.
A felmerülő nehézségek kezelése és legyőzése következtében a rádiók hallgatottsága idén júliusban már 150 ezer fővel nőtt az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ebben a hónapban a 15 év feletti teljes lakosság 72%át érték el, míg nyár előtt ez az arány csak még kedvezőbb volt, 90% körüli. A csatornák tematizálódása az elérendő célcsoportok különbözőségében található. Míg, ahogy már láttuk, a 15 év feletti teljes lakosság körében MR1-Kossuth Rádió, Neo FM, Class FM voltak nyáron a legnépszerűbbek, addig ez a fiatalabb korosztályokat tekintve másként alakult. A 15-49-es korosztályban a Neo FM, Class FM után a Rádió1 következik, és a Kossuth csak az ötödik helyre szorult vissza.
Internetet kihasználva
És végezetül hogy mi a helyzet az internet hatásával a rádiós piacon? Olyan közhely, mint hogy az internet hatására a rádió hallgatottsága csökken, majd el fog halni, nem igazán állja meg a helyét. Hiszen a rádió olyan piaci igényt hivatott kielégíteni, amelyet az online média nem képes. Például amikor a dugóban állunk az autóval, azonnal benyomjuk a rádiónkat, a nélkül talán valóban idegesen várakoznánk. Sőt az internetes közösségi portálokon keresztül a rádiók még hallgatókat is el tudnak érni. Mindemellett online felületet is ki tudnak alakítani az adók.
Fel a fejjel!
Panaszkodásra tehát semmi ok, a rádióhallgatottság emelkedik, s mivel a piac kezd letisztulni a két rádió eltűnése és az újabb rádiók megjelenése után, bízhatunk abban, hogy megmarad a rádiónak, mint médiumnak biztos piaci ereje. Ehhez elsődlegesen is a reklámköltésekből való részesedésnek kellene megközelíteni a médiafogyasztásra fordított időből való részesedést (ötöde nagyjából), s e mellett, mint ahogy Turi Árpád, a Class FM vezérigazgatója is nyilatkozott: "Abba kell hagyni végre a siránkozást, egyeztetni kell, helyre kell végre rakni a piacot és az egyes szereplőket" „
Szerző: Mozsár Szilvia, mosziszi[kukac]citromail.hu
