Figyelemreméltó változásnak lehetünk tanúi az elmúlt év óta. Ahogy Amerikában, valamint Nyugat-Európában, Magyarországon is elkezdték forgalmazni az e-bookokat, e-readereket. Egyre kevésbé szokatlan jelenség, ha valaki a metrón egy A/5-ös füzet nagyságú kijelzőre mered mozdulatlanul az úton. Egyelőre még gyerekcipőben jár a technika is, és az e-bookok is csak elenyésző számban vannak jelen a piacon, máris megjelentek az alternatív lehetőségek egy e-könyv beszerzésére, ami a magyar könyvkiadást a magyar zenepiac sorsához vezetheti.
A jelenlegi helyzet- a keményfedeles könyvek piaca elveszti piaci helyzetét, de mi váltja fel?
Az elmúlt 3-4 évben a nyomtatott könyvekkel kapcsolatosan csak olyan információk látnak napvilágot, hogy a piac haldoklik. A 2008-as, 67 milliárd forintos csúcsidőszak óta folyamatosan csökken, tavaly már csak 61,6 milliárd forintos forgalmat összesítettek. Persze panaszra így sincsen okunk, mert a piac az 1997-es évi 25 milliárd forintos forgalmát tornázta fel 2008-ra, ez azóta viszont évente körülbelül 3 milliárd forinttal csökken.
Egy éve, a tavalyi könyvfesztiválon mutatkoztak be az első magyar e-book forgalmazók. A 61,6 milliárd forintos forgalomból az e-könyv piaca jelenleg még csak 0,5 százalékát adja a teljes könyvpiacnak, bár ez nem meglepő, mert a könyvek digitalizálását viszonylag lassan kivitelezik a kiadók. Jelenleg kb. 20 e-könyv forgalmazó portál üzemel hazánkban, általában 500-1500 db könyvet találhatunk meg a honlapokon. Egy e-book ára kb 30-40 %-kal olcsóbb, mint keményfedeles társáé. A kiadók azt szeretnék kiharcolni, ha az e-bookokat nem 25%, hanem csupán 5% adó terhelné, így még további 20 százalékkal olcsóbban árusíthatnák termékeiket. Az online megvásárolható e-bookok számának bővítésével, új piaci szegmens kiépítésével nem hogy megmenthető, de fellendíthető lenne a könyvipar, ha sikerülne egyszerű, jól működő, és a magyar fogyasztók számára is elérhető árú termékekkel szolgálni.
A magyar zenepiac sorsa átragad a könyvpiacra?
A kiadók szerint a legnagyobb problémát az illegális letöltések okozzák, először arról kell meggyőzni az embereket, hogy a szellemi termékek sincsenek ingyen. A legális 500-tól 2000-es darabszámig működő gyűjteményekhez képest tényleg szemet szúró az illegális gyűjtemény: a torrentoldalakon ma már harmincezernél több illegálisan letölthető kötet található, és jól mutatja a helyzet tarthatatlanságát, hogy nemcsak klasszikusok, hanem a kiadók legfrissebb kötetei is elérhetőek. Reális problémának tűnhet tehát, hogy ha a könyvpiac digitalizálva lesz, akkor maga a piac meghal, hiszen az elmúlt évben több szakkönyvkiadó beszüntette a tevékenységét, mert a könyveik napokon belül felkerültek a fájlmegosztókra. Ezt megakadályozandó – több ötlete van a kiadóknak, hogy hogyan lehetne megvédeni a digitális tartalmat a sokszorosítástól: a jelenlegi rendszer a drm (digitális jogkezelés, magyarul: másolásvédelem) ami már a zenék esetében sem volt sikeres, az e-könyveknél sem működött soha, és nem is fog működni, az egy tévút. Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója ezzel szemben olyan védelmi rendszert javasolt, amellyel akár az e-könyv vásárlóját is be lehetne azonosítani, a könyv bármely összetevőjét vízjelezni lehetne, így akár még monitorról lefotózva is azonosítható lenne a könyv.
Átadjuk a terepet a multiknak, vagy uralni fogjuk a piacot?
Ha ez a probléma nem lenne elég, emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ha a magyar könyvpiac nem reagál elég gyorsan és elég jól, akkor egy külföldi nagy versenytárs jelenhet meg piacon, gondoljunk csak a Google-ra vagy az Amazonra, akik által könnyen egy nemzetközi multi markába kerülhet a magyar könyvkereskedelem. Mostanra az Amazon az Egyesült Államokban több e-könyvet ad el, mint nyomtatottat, és nem áll le a fejlesztésekkel: több mint 11 ezer Egyesült Államokban lévő könyvtárból kölcsönözhetnek e-könyveket a vállalat ügyfelei. Mindenki élhet a lehetőséggel, aki rendelkezik Kindle készülékkel. A részleteket azonban még homály fedi.
Az egyik legígéretesebbnek tűnő magyar kezdeményezés a Bookline és a Líra Könyv együttműködése. A két kiadó közös digitális könyvkereskedő céget alapított eKönyv Magyarország néven. 2010 áprilisában indult a webáruház, tervezik az e-olvasók forgalmazását is. A titkosításra és adatbázis-építésre nemzetközi cégekkel szerződtek. A berlini székhelyű TXTR cég szállítja majd az általuk kifejlesztett, SIM-kártyás kapcsolattal rendelkező olvasókat, valamint a mögöttes technológiát. Az e-könyvek megvásárlására így nemcsak a webáruház oldalán, hanem magán az olvasón, iPad-en, vagy iPhone-on is lehetőség lesz. A Hanseatische Gesellschaft für Verlagservice (HGV) végzi a magyar kiadók könyveinek digitalizálását, az e-book-ok előállítását, a fájlok tárolását és titkosítását.
A lehetséges megoldás
Ahogy fokozatosan esik vissza a könyvpiac, a forgalom mellett az újonnan kiadott könyvek száma is csökken. Érdekes azonban, hogy az online könyvértékesítés még mindig jól teljesít. A Bookline.hu online könyvesbolt esetében a visszaesés csak a növekedés megtorpanását jelenti, a bolt forgalma nem csökkent. Véleményem szerint ez az az adat, ami igazán reprezentatív. A világ egyre inkább „elinternetesedik”, azaz egyre több dolgot szeretnénk elintézni a számítógépünk és a világháló segítségével, így a könyvvásárlást is. Pár hónapon-éven belül, ahogy az e-readerek ára a magyar közönség számára is könnyebben megfizethetővé válnak, úgy az e-book vásárlása is beindul Magyarországon. A könyvpiac megmentésének titka véleményem szerint az lenne, ha az e-book vásárlási rendszere a végletekig leegyszerűsödne, és magyar nyelven is hozzáférhetőek lennének a kötetek.
Szerző: Kiss Anikó, ancsa04[kukac]gmail.com
