HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Lopott idő - A közösségi oldalak hálójában - Z generáció és a time management

2016.06.24. 12:41 Bernschütz

 A rohamos változások korszakát éljük napjainkban. A különböző területeken megjelenő új technológiákat és a változások ütemét szinte lehetetlen követni. A legjelentősebb „találmány” az internet bevezetése. Az élet minden területén használjuk, s lassan már nem csak mindennapi, hanem létünk kérdése is az internethez való hozzáférési lehetőség. Szinte a mindennapi életünk szerves részeként tekintünk rá. Az internet globális szinten kínál hatalmas lehetőségeket emberek és vállalkozások számára egyaránt földrajzi korlátok nélkül.

A legújabb lehetőség, melyet a világháló kínál az a közösségi oldalak használata.  Az online világon keresztül bonyolítjuk a kapcsolattartást, beszélgetéseket, illetve szórakozási igényünket is itt elégítjük ki. Manapság bárki szerkeszthet, generálhat tartalmakat a virtuális világnak köszönhetően. Mindenki online van a nap 24 órájában, ha nem követjük a legújabb technológiai trendeket, akkor lemaradunk a fejlődésben. A fogyasztók egyre gyorsabban és egyszerűbben juthatnak hozzá több információhoz ezen globális hálózatok működése által.A rohamos változások korszakát éljük napjainkban. A különböző területeken megjelenő új technológiákat és a változások ütemét szinte lehetetlen követni. A legjelentősebb „találmány” az internet bevezetése. Az élet minden területén használjuk, s lassan már nem csak mindennapi, hanem létünk kérdése is az internethez való hozzáférési lehetőség. Szinte a mindennapi életünk szerves részeként tekintünk rá. Az internet globális szinten kínál hatalmas lehetőségeket emberek és vállalkozások számára egyaránt földrajzi korlátok nélkül.

 Azon fiatalok/emberek, akik beleszülettek a digitális technológiák világába, s lételemük az internet és Z generációnak nevezzük. „A mai fiatalok virtuális közösségekben élnek, a világhálón töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is az internetes közösségi oldalakon építik ki.”[1] A közösségi média és a hatalmas web aktivitás kíséri növekedésüket.  Aktív  Facebook felhasználók, emellett Twittert, Youtube-ot, Instagram-ot, más közösségi oldalakat és üzenetküldő alkalmazásokat is használnak (Skype, Facebook Messenger, WhatsApp, Viber). Véleményem szerint ez a generáció az, akinek már nincs szüksége semmiféle használati útmutatóra, mert maguktól rájönnek például a legújabb elektronikai eszközök használatának módjára. A fiatal generáció tagjai egyre több időt töltenek az internet használatával, s ez a tanulási szokásaikat is alapjaiban alakította át. Az interneten élik életüket, itt ismerkednek, szerveznek eseményeket. A világhálón eltörlődnek a földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális határok. Hála a közösségi oldalaknak, a világ minden tájáról szereznek barátokat, így könnyen tudnak tájékozódni globálisan is.

A mai tizenévesek úgynevezett „digitális bennszülöttek”, bármilyen problémába ütköznek, rögtön az internethez fordulnak segítségért. A számítógép természetes része az életüknek. Az internet nélkülözhetetlen számukra bármilyen iskolai feladat, szórakozás vagy kommunikáció kapcsán. Leginkább a közösségi oldalakat használják, ez persze érthető is, hiszen számukra (most még) a társas kapcsolatok a legfontosabbak és az internet lehetővé teszi, hogy a nap 24 órájában, kapcsolatban legyenek barátaikkal. - Emlékszem rá, amikor még az egész online csevegés begyűrűzött az életembe. Akkor még létezett az úgy nevezett Windows Live Messenger más néven MSN nevű program. Annak ellenére, hogy 6-8 órát töltöttem együtt az iskolatársaimmal/barátaimmal alig vártam, hogy vége legyen a napnak, s rohanhassak haza a gép elé „MSNezni” a barátaimmal, mert igen, hiába töltöttük együtt a napunk felét, még mindig volt valami mondanivalónk egymásnak (vagy éppen a másnapi dolgozatra próbáltuk összetenni a „tudásunkat” ).Aztán a fejlődésnek köszönhetően az MSN népszerűsége megkopott, s helyét az úgy nevezett social siteok, közösségi oldalak vették át.- A népszerű közösségi oldalak toplistája folyamatosan változik. Vannak olyan felhasználó csoportok, amelyek következetesen csak bizonyos oldalakat látogatnak. Napjaink legtöbbet látogatott oldalai a Facebook, a Youtube, az Instagram és a Twitter.

A dolgozatom elvégzéséhez, - hogy átfogó képet tudjak adni -, az információgyűjtésem során források széles körét használtam fel. Szerencsémre, mára már egyre több információ szerezhető be a világhálóról az írott szakirodalom mellett. A magyar nyelvű források mellett számos, a témával foglalkozó külföldi forrást is megvizsgáltam. A szakirodalmi megállapítások után elmondható, hogy elsőre nem tűnik olyan nehéz feladatnak az idő menedzselése, de a valóságban az, főleg ha az illető nem tartja kézben az idejét és nem tudja, hogy mire mennyi időt szán / mivel mennyi időt tölt el. Primer kutatásomban így arra tettem kísérletet, hogy feltárjam a célcsoportom time managmenttel kapcsolatos nézeteit és attitűdjeit, valamint, hogy megvizsgáljam: mennyire rabjai az internetnek.

Az elvégzett kutatásom alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a mai 14-16 évesek előszeretettel töltik idejük nagy részét a világhálón. Ha a fontosabb feladataikra több időt fordítanának, hamarabb készen lennének azokkal és így több idejük maradna a pihenésre és egyéb nem sürgős vagy fontos feladataikra, teendőikre.

 

 

 

 

 

 

 

 

A megkérdezettek számára mennyire fontos az adott tevékenység

Mindig van idő, és az idő elsőbbséget élvez. Ha az idejükből napi 4-5 órát töltenének az iskolai feladataik elvégzésével, máris sokkal jobban használták volna fel a rendelkezésükre álló időt, így elkerülhetnék azt is, hogy a rosszul beosztott idő miatt egyáltalán ne maradjon idejük a tanulásra. Természetesen vannak olyan napok a fiataloknál, - és a felnőtteknél egyaránt -, amikor egyszerűen képtelen a „munkára koncentrálni” és vannak olyan napok, amikor csak azzal törődnek. Véleményem szerint, ha akkor többet „dolgoznak” a fiatalok, amikor az iskolai feladataikkal foglalatoskodnak, több feladattal tudnak rövidebb idő alatt elkészülni. Ha viszont akkor foglalkoznak az iskolai feladataikkal, amikor nincs hozzá kedvük, akkor pazarolják az idejüket, mert nem koncentrálnak eléggé, ezáltal a termelékenységük sem hatékony. A multitasking tevékenységek nagyban befolyásolják a Z generáció idejének beosztását. Két dologra egyszerre 100%-osan senki sem képes koncentrálni, ezért a multitasking tevékenységek szabályosan elvonják a figyelmet a fontosabb dolgok végzéséről, és ez termeléketlenséghez is vezethet.

Mivel semmilyen időbeosztással kapcsolatos módszert nem használnak, ezáltal nem rendelkeznek semmilyenfajta napi beosztással, időtervvel. Ha létrehoznak napi időtervet, és ragaszkodnának is hozzá, akkor a rendelkezésükre álló időt máris jobban használnák fel, mint korábban. Ezen módszer alkalmazásával, sokkal jobban át tudnánk látni, hogy mivel mennyi időt töltenek el, és mire mennyi időt kéne szánniuk. Ha megszabnák maguknak, hogy mennyi időt tölthetnek el az adott feladattal, vagy kitűznének egy határidőt az adott feladat, teendő elvégzésére, akkor jobban koncentrálnának az elvégzésre és a produktivitásuk is nőne.

 

 

 

 

 

 

 

 

A megkérdezettek időbeosztási módszere, applikáció használatának gyakorisága

Az, hogy több időt szánnának munkára, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termelékenységük is nagyobb, jobb lenne. Ha nem alkalmaznak semmilyen „megszorításokat”, mint például határidő szabása, akkor az egész nem ér semmit.  A „munka” a legjobb útja annak, hogy „dolgozni” kezdjenek a fiatalok. Ez alatt azt értem, hogy ha a kisebb feladatok elvégzésével kezdenének, akkor, ahogy egyre jobban haladnak a nagyobb feladatok felé, a munka egyre gördülékenyebbé válna. A cél elérése érdekében, miden nap megcsinálnák a kisebb feladatokat is, így napról napra egyre közelebb kerülnének a céljukhoz. Ha külön választanák azokat a feladatokat, dolgokat, teendőket, amelyek nem igényelnek sok gondolkodást, máris termelékenyebbé válnának, így az idejüket is jobban be tudnák osztani.

SÜRGŐS

FONTOS

Facebookozni, új képet felrakni, kommentekre/üzenetekre válaszolni, lájkokat gyűjteni. Videójátékozni, chatelni.

Egyéb feladatok, például edzésre menni

ELVÉGZENDŐ

NEM FONTOS ÉS NEM IS SÜRGŐS

Pihenés

Felkészülni, anyagot gyűjteni a dolgozatra, házi dolgozatra.

Feladatok/teendők fontossága (mai 14-16 éves szemével)

Kerülniük kellene a halogatást. Nincs két olyan feladat, amely ugyan azt a fontosságot élvezné. Ha az iskolai feladataikat előrébb helyeznék, mint az internetet, akkor nem vesztegetnének el értékes időt olyan feladat végzésével, amely nem kapcsolódik a „munkájukhoz”, ezáltal kevesebbszer is halogatnának. Ha használnának bármilyen időbeosztást segítő módszert, akkor tisztában lennének azzal, hogy mi az az egy nagyon fontos dolog, amit mindenképpen el kell végezniük az adott napon, így elkerülnék azt, hogy olyan dolgokkal töltsék az idejüket, amelyek nem lényegesek.

Véleményem szerint, a mai fiataloknak nem szokása határidőt szabni minden egyes feladathoz. Ha megszabnának mindenhez egy határidőt, akkor a feladatok nem tartanának „örökké”, így az elhamarkodott ígéreteiket is nagyobb valószínűséggel tudnák betartani és kevésbé lenne lehetőségük halogatni. Már azzal is segítenének magukon, ha mindenről feljegyzést készítetnének ahelyett, hogy az emlékezetükre hagyatkoznának. Ha használnának valamilyen emlékeztető programot, applikációt, el tudnák kerülni, hogy elfelejtkezzenek valamiről, így szinte biztos, hogy tudatában lennének az összes napi teendőjüknek.

Természetesen mindenkinek szüksége van egy kis szünetre vagy pihenésre két nehezebb feladat között. Ha hatékonyan osztanák be idejüket, akkor bőven maradna idejük pihenésre.

A dolgozatom elsődleges célja az volt, hogy betekintést nyerjek a mai Z generációs fiatalok időtöltési szokásaiba, és megvizsgáljam, hogy mi az oka annak, hogy nem tudják hatékonyan beosztani az idejüket, mi az, ami elveszi idejük nagy részét.

 

 

 

 

 

 

 

Időhiány (nemek szerinti megoszlás)

Kutatásom előkészítése érdekében számos elméleti és gyakorlati anyaggal, kutatással ismerkedtem meg, amelyek segítségével elméleti tudásra tudtam szert tenni, illetve létre tudtam hozni egy tudományosan megalapozott kutatást. Fontosnak tartottam feltárni a Z generáció viszonyát az idővel és annak beosztásával.

A fiatalok a legtöbb idejüket online töltik, és néha már túlmennek az egészséges internetezés határain. A világhálón töltött idejüket a közösségi oldalak böngészése, videó megosztó oldalak használata, és különféle online tartalmak fogyasztása teszi ki.

 

 

 

 

 

 

 

Z generáció internetes tevékenységeinek gyakorisága (megkérdezettek válaszai alapján)

Sajnos, ezen időtöltés miatt nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi időt vesznek el saját maguktól, illetve mennyi időt vesztenek olyan tevékenységek végzésével, amelyek az elsődlegesen sürgős feladatokhoz (iskolai feladatok) valójában nem is kapcsolódnak. Akkor is az interneten lógnak, amikor éppen az órai tanagyagra kellene figyelniük, mondván, unalmasnak találják az óra anyagát így elfoglalják magukat. De nem csak az iskolában van ez így.

Számomra meglepő, hogy a megkérdezettek azt vallották, hogy az online világ mellett bőven marad idejük az offline dolgokra is, pedig a túlzott és néha már egészségtelen internetneten töltött idő miatt hajlamosak, akár késő estig vagy hajnalig a neten lenni. Így nem alszanak eleget, ezáltal gyakran elkésnek. A helytelenül beosztott idő miatt gyakran nem marad idejük mindenre, ezért előfordul, hogy a halogatás csapdájába esnek. Hajlamosak arra is, hogy elhamarkodott ígéreteket tesznek, amit aztán szintén az idő helytelen gazdálkodásával, nem tartanak be. Szerintük, ezen három tevékenységgel, nem veszítenek sok időt, pedig valójában nagyon sok értékes időtől esnek. Jellemző rájuk az is, hogy állandó időhiánnyal küzdenek. Ezt a(z) Spss program segítségével végzett elemzésem is alátámasztja.

A mai 14-16 évesek többsége nem tudja meghatározni, hogy számára mit jelent a fölösleges időtöltés, de ha mégis, akkor is valamilyen iskolával kapcsolatos tevékenységet nevez meg. Különös, hogy pont azt nevezik meg fölösleges időtöltésnek, amivel az ő korukban elsődlegesen kellene foglalkozni.

Kutatásom során kiderül, hogy bár a mai Z generációs fiataloknak a felnőttekhez képest nem olyan sok teendőjük van, de mégis az ezekhez szükséges idő beosztására semmilyen fajta módszert vagy applikációt nem használnak, így nem tudják hatékonyan beosztani az idejüket. A nem hatékonyan beosztott idő miatt, több időt szánnak olyan tevékenységekre, amelyek valójába nem fontosak és nem is sürgősek, azon feladatokra, amelyek elsődleges prioritást kellene, hogy élvezzenek, pedig csak idejük töredékét használják fel. A kutatásom során kapott eredmények után megállapítható, hogy az a feltevésem, amely szerint a Z generációnak nincs ideje arra, amivel valóban foglalkoznia kellene, helyesnek bizonyult.

Egy fejlődő terület az időbeosztás-kutatása. Azzal foglalkozik, hogy mi módon osztják be az emberek az idejüket, legyen az „munkaidő” vagy szabadidő. Az időbeosztás függ a környezettől és az életmódtól, és változik a technológiai fejlesztések által is. A televízió és az internet elterjedése jelentősen megváltoztatta az időbeosztási szokásokat.

Összességében úgy gondolom, hogy az időbeosztási módszerek mindenki számára, még a fiataloknak is adottak, csak egy kicsit változtatniuk kellene a szokásaikon, és akkor máris eredményesebb időgazdálkodók lehetnének.

„Aki ma a holnapé akar lenni, csak azt éri el vele, hogy holnapután a tegnapé lesz.” /Hermann Lübb/

 

Szerző: Valló Marinella | Szakdolgozat, III. évfolyam, Edutus Főiskola , vallo.nella[kukac]gmail.com 

 

 

 

[1] Tari, 2011

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás újmédia time management Zgeneráció szakdolgozat kivonat

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr148836982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása