Felhő egyszerű szó mindenki tudja a jelentését. De ha azt halljuk, hogy felhőszolgáltatás? Tudjuk, hogy mit jelent? Erre voltam kíváncsi! Az oktatás és távoktatás területén. Milyen párhuzam hozható az oktatás, távoktatás és a felhőszolgáltatások között, hogyan alkalmazhatók együtt?

A cél az volt a dolgozat megírásával, hogy felderítsem, hogy mennyire ismert a távoktatás a hallgatók körében. Milyen kapcsolat van a hallgatók és az informatikai felhőszolgáltatások között a mindennapokban, az oktatásban. Az oktatás digitalizálásával létrejöhetett a távoktatás, amely számos előnnyel rendelkezik az oktatás segítésében.

A távoktatás a hagyományos oktatással lényegében azonos tananyagot dolgoz fel. A fő követelmény a tanulók viszonylag önálló tevékenységének kialakítása, és a folyamatos kapcsolat megtartása a tanuló és a tanár között. A tananyagot gyakran „oktatási csomagnak” nevezik. Bármi, ami információt tartalmaz, része lehet az oktatási csomagnak. Akármi is található a csomagban, annak helyettesítenie kell az oktatót. Tehát, amint a tanuló kinyitja a csomagot, rendelkezésre áll az „oktató”.

Az oktatásban felhő pedagógia nevet viselő új módszer legfőbb jellemzője, hogy a felhőként elképzelt számítógépek csoportjainak teljesítményét, illetve azok egy részét a virtuális térben elérve, saját erőforrásainkat felszabadítva használhatjuk.

Az EDUTUS Főiskolán használt Digitális Oktatási Alapcsomag részeként elérhető Microsoft Lync Online szolgáltatást, más néven Webinárium kitűnően alkalmazták.

A felhőszolgáltatások bevonása az oktatásban hatalmas előnyt jelent. A felhő felgyorsíthatja az oktatás menetét. Korlátlan adatmennyiség tárolására képes, nem kell az adatokat saját számítógépen tárolni, biztonságos. A felhőszolgáltatás bármilyen eszközön (PC, notebook, PDA, okos telefon) elérhető, ugyan olyan minőségben és biztonságban. Az adatok akkor sem vesznek el, ha távoli eszközről jelentkezünk be és az tönkremegy.

A szoftver bevezetésének alapfeltétele a technikai felszereltség, (videó kamerák, és állványok, mikro portok az oktatóknak, a nagyobb mozgástér lehetőségére, mikrofonok a hallgatók és tanár közötti kommunikáció elősegítésére, notebook, PC). Ezen a költségeket befektetésnek kell tekinteni. Mivel bármilyen eszközről elérhetőek a szolgáltatások a bizalom kérdése is felvetődik. Mivel nem tudjuk, hogy pontosan hol tárolják, az adatainkat nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig épségben fognak maradni adataink. Ezen problémák megoldására léteznek a biztonságos technológiák.

Nagy segítséget nyújthat olyan multimédiás anyagok használata, amelyek alkalmazásával a tanulók hasonló szintre hozhatók még a kurzus megkezdése előtt. A folyamat indításánál olyan feladatokat kell adni, amelyek a hozott tudásra kérdeznek rá, és annak összefoglalását adja feladatként. Ezzel nagymértékben csökkenthető a tananyag kezdeti „idegensége”. Ennek hatékony módszere továbbá a párbeszéd kialakítása, vagyis a szövegek fogalmazásának az a stílusa, amely azt a látszatot kelti, mintha a tananyag írója kizárólag az anyagot tanulmányozó egyénhez fordulna kérdéseivel és tanácsaival. A levelezés személyes hangvétele hivatott ugyanis kialakítani azt a légkört, amelyben a tanuló megérzi, hogy állandó segítséget kínálnak neki, és ő bizalommal fordulhat hozzájuk tanácsért, útmutatásért.

Fontosak továbbá a rövid tanulási időre méretezett anyagrészek, a sok gyakorlati életből vett példa, illusztrációk használata, a világos és találó címek, valamint olyan gyakorlatok, melyek megoldása során a tanuló az új ismereteket használni kényszerül.

A modern távoktatás korunk technikai vívmányait felhasználva lehetővé teszi az oktatás teljesen újszerű módjának az E- learningnek az alkalmazását.

A fejlett technológia, a felhasználóbarát szoftverek teljesen feleslegessé teszik a tanárokat. Sőt a klasszikus iskolai intézmény is megszűnik, helyüket számítógépes hálózatok veszik át. Ezek a vélemények nagyon sötét jövőt vázolnak. Gondoljunk, bele milyen lenne az iskola tanárok nélkül? Vannak pozitív gondolatok is, amelyek azt vallják, hogy az ember-ember kapcsolatát az ember-gép kapcsolata nem helyettesítheti. A tanárok személye által biztosított interperszonális kapcsolat nem helyettesíthető. A technika sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de a tanár szerepe mégsem vált feleslegessé.

Véleményem szerint azok a gépek, amelyet az ember hozott létre csak segítheti az oktatást. Persze változik és változni fog az oktatás menete, ez nem kétséges, de a technika csak hozzá segíthet. Gondolok itt arra, hogy a tanár már nem minden esetben avatkozik bele a tanulás folyamatába, a csoportos munkákba, csak megkönnyítheti az önálló ismeretszerzést.

A szakdolgozat témáját az a tapasztalat inspirálta, hogy volt lehetőségem a főiskolámon, mint diákmunkás bekapcsolódni a 2012. szeptember 1-jétől bevezetett oktatási rendszerbe a Webináriumba. Amelyet azzal a céllal vezettek be, hogy egy új oktatásmódszertant és –technikát alkalmazzanak, a hatékonyságnövelésen túl, versenyelőnyt szerezzen a főiskola a nappali és levelező munkarendű képzések piacán egyaránt és előreléphessen az online tanulás irányába.

Kutatási eredmények:

Az általam meghatározott hipotézisek a következők:

H1 - Magyarországon alacsony ismeretséggel bírnak a felhőszolgáltatások a válaszadók körében. Nem ismerik a válaszadók a Cloud Computing jelentését.

H2 - Felhőszolgáltatás típusai ismeretlenek a válaszadók körében.

H3 - Sokkal több felhőszolgáltatást használnak az oktatásban, munkavégzésben a válaszadók, mint amennyiről vannak ismereteik.

H4 - A távoktatás nem tud olyan alapos oktatást biztosítani, mit a hagyományos oktatás.

Dolgozatom gerinceként szolgáló kvantitatív kutatásom a felhőszolgáltatások, oktatási formák ismeretségéről készítettem. Kíváncsi voltam, hogy a hallgatók mennyiben használják ki a felhőszolgáltatásokat, mint új technológiát többek között az oktatásban. Milyen véleménnyel vannak a távoktatásról, amit a technológiai újítások tesznek lehetővé.

Kérdőív alkalmazásával kérdeztem meg az általam kiválasztott alanyokat. A megkérdezések az internet segítségével, online kérdőív formájában, a közösségi oldalakon történtek.

Kérdőívemet online formában tettem közzé közösségi oldalakon, ahonnan összesen 71 kérdőív érkezett vissza hozzám vizsgálatra, ezek kerültek általam feldolgozásra a jelen kutatás szerint.

A válaszadók nem szerinti megoszlása

A táblázat adataiból látható, hogy az összes (71) kitöltő 69,01 %-a (számszerűen 49 fő) nő és 30,99 % (számszerűen 22 fő) férfi válaszadó volt.

A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása

A lakóhely szerinti megoszlás alapján a válaszadók 23% a fővárosban, a nagyvárosokban 60%, a maradék 17% kisebb falvakban él. Véleményem szerint ez az eredmény nem meglepő. Mivel a kérdőívem online formában való kitöltése internet elérhetőséget követelt, ami a fővárosban és a nagyvárosokban, az utóbbi években nagy számban elterjedt szolgáltatássá vált.

Hallott- e a válaszadó a felhőalkalmazásokról?

A megkérdezett válaszadók 69,01 %-a ismeri a felhőszolgáltatás fogalmát, és 49,30%-a a válaszadóknak használ is valamilyen felhőszolgáltatást. A válaszadók (71) fele 35- en halottak már a számítástechnikai felhő kifejezésről, és használják is.

Ennek alapján a kutatásom alapjául szolgáló H1 hipotézisem helytálló, mivel a minta kevesebb, mint a fele nem ismeri a felhőalkalmazásokat.

Tudta-e a válaszadó, hogy felhőszolgáltatások az alábbiak: Freemail, Gmail, Hotmail, Facebook, Dropbox, Google Drive, Skype, iCloud, Office 365?

Látszik, hogy a válaszadók 28,17 %- a ismeri és használja az alkalmazásokat, a másik 28,17 % egy-két alkalmazásról hallott már, ez azt jelentheti szerintem, hogy a válaszadók hallottak már a felhőszolgáltatásokról, csak nem szeretnék, vagy nem kell nekik használniuk, így nem is foglalkoznak vele.

Az oktatásban részvétel szempontjából használati gyakoriság

A diagramon látható, hogy a hallgatók oktatásban való részvétel szempontjából elsősorban internetezést (böngészést) jelölték be. Majd a letöltést és az e-mail használatát. Ezeket naponta használják. Látható még, hogy a Word használati gyakorisága is magas. Ezek az alkalmazások mind nélkülözhetetlenek az oktatásnál. Elengedhetetlen feltétele az oktatásnak a szolgáltatások helyes használata.

Mely jellemzők igazak a távoktatásra?

A diagramból az derül ki, hogy a válaszadók szerint nagyon igaz a távoktatásra a saját hozzá állás szükségessége, könnyebb időbeosztás és a földrajzi helytől való függetlenség. Ennél az esetnél véleményem szerint, és ahogy az interjúban Kukucska Kinga is elmondta: „Segít az intézmény és maga a távoktatás abban, hogy a munkahelyi időbeosztással ne ütközzenek a megtartott tanórák, ezért tartják pénteken délután és szombat egésznap az órákat.” Egyik nagy előnye, a távoktatásnak hogy munkahely barát.

Ennek alapján a kutatásom alapjául szolgáló H4 hipotézisem nem helytálló, mivel a diagramon is jól látszik, hogy nem igaz, azaz állításom miszerint a távoktatás nem tud olyan alapos oktatást biztosítani, mit a hagyományos oktatás.

Minden hipotézisem helytelennek bizonyult. Ami nagyon jó hír a felhőszolgáltatásokról. Egyre elterjedtebb a hallgatók, és magán személyek körében. Ez talán lehet annak a jele is, hogy a felhőszolgáltatásokkal szemben állított bizalmatlanság, kezd felengedni.

A szakdolgozat megírásának és az abban elvégzett kutatásnak az volt a célja, hogy bemutassa a felhőszolgáltatások helyzetét Magyarországon, különös tekintettel az oktatásban betöltött szerepét.

A felhasznált primer, illetve szekunder kutatásokra alapozva elmondható, hogy a felhőszolgáltatások piaca Magyarországon még kezdetleges, azaz egy bizonyos magánszemélyi, intézményi szegmens már tud a felhőszolgáltatásokról, kezdi számba venni ezeket, de ezek is még csak ismerkednek az alkalmazásokkal.

Szerző: Kerekes Adrienn, adrieker[kukac]freemail.hu, Edutus Főiskola, 2014.