HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) facebook (1) Facebook (4) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Motiváció ereje

2013.07.18. 22:29 Bernschütz

motiv.jpgKisiskolásként az iskolapadban ülve valószínűleg mindenki találkozott már a teljesítménymérő osztályzatokkal. Kitűnő - milyen okos vagy kislányom-, vagy éppen elégtelen - még kukásnak sem lennél jó -; a legokosabbaknak ötös, a gyengébbeknek négyes, hármas, kettes, esetlegesen egyes jár.


A számok birodalmába bekerülve hosszasan megpecsételődhet mindenki élete. Akarva, akaratlanul. Ha kiemelkedő vagy valamiben, elkezdik fejleszteni a képességeidet, viszont ha gyengébb vagy, valószínűleg háttérbe szorulsz. Nyolcadik után nem kerülsz be a kívánt iskolába és a középiskola után, lehet, nem mész főiskolára. Valóban gyengébb tanuló a gyengébben teljesítő diák? Egyre gyakrabban hallani pedagógusoktól: megvannak a képességei, csupán lusta tanulni. Mi az oka a nem-tanulásnak?

Láthatatlan akadályok

Az életben számtalan példa van az emberi lehetőségek kiaknázatlanságára: mégis miért nem tesznek az emberek a saját javukért? Mi tartja őket vissza saját egyéniségük kibontakoztatásában, kiteljesedésében?
A választ nem másban, mindenkinek önmagában kell keresnie.

A pszichológia legfontosabb kérdésköre: mit miért teszünk?
Mely késztetések vannak hatással az emberre?
Kit milyen erők hajtanak?
Mi motiválja az embert?

A miértekre, az okokra, az indítékokra rengeteg megközelítés van. Báthory Zoltán szerint a motiváció olyan belső állapot, amely abban befolyásolja a személyt, hogy elkezdjen vagy folytasson egy olyan viselkedéssorozatot, amellyel képes kielégíteni szükségleteit, illetve elérni céljait.
Abraham Maslow felállította a szükségletek piramisát: elgondolása szerint létezik a szükségleteknek egy hierarchiája, melyeknek kielégítése egymást követően, csakis alulról-felfelé lehetséges.

A piramis legalján helyezkednek el az alapvető élettani szükségletek: légzés, víz-, étel- és alvásigény, szexualitás. A következő szinten találhatóak a biztonság és a védelem szükségletei.A harmadik szinten a szeretet és a valahova tartozás igénye áll. A negyedik helyen a megbecsülés és az elismerés szükséglete foglal helyet. Az ötödik szinten a kognitív szükségletek kapnak helyet: tudás, megértés és megismerés, tanulás utáni motiváció. A következő szintet a szépség, a rend és a harmónia szükséglete uralja.

Mindezen lépcsőket „megmászva” eljutunk a piramis csúcsához, az önmegvalósításhoz. Maslow elképzelése szerint az emberi szükségletek kielégítése szigorú sorrendiséget mutatnak: a legalsó foknál kell kezdeni, és csak akkor léphetünk feljebb, ha teljesítettük az alsóbb igényeket.
Ezen elgondolásból kiindulva megállapíthatjuk, életünk elszalasztott lehetőségei szoros összefüggésben vannak szükségleteink lépésről-lépésre történő kielégítéseivel. Ameddig egy, a számunkra fontosabb motivációs erő uralja testünket, addig képtelenek vagy foglalkozni magasabb rendű szükségletek kielégítésével. Önmagunk határait saját magunk húzzuk fel.

Kiismerés

A piramist megismerve némileg közelebb érezhetjük magunkat az emberi motiváció megfejtéséhez, azonban ez a hierarchia sem garancia mindenre. Nem ad magyarázatot például az öngyilkos merénylők viselkedésére, akik alapvető fiziológiai szükségleteiket rendelik alá egy magasabb ügy (szükséglet) érdekében.
Ettől és még néhány kivételtől eltekintve, azonban alapvetően a piramis szerint működnek az emberek.

Mindezek tudatában elkezdhetjük boncolgatni társaink viselkedést.
Éppen melyik szinten helyezkedik el?
Hogyan fogja azt kielégíteni?
Mi lesz a következő lépcső?
Hatalmas előnyt jelenthetnek ezen ismeretek, hasznunkra fordíthatjuk az élet bármely területén. Manapság számos helyen hasznosítják ezt a tudást.

Reklámok

30 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna ránctalanító krémeket tömegesen gyártani, reklámozni és eladni. Az emberek többségének már a mindennapi megélhetés is nagy problémát okozott, fel sem merültek bennük ilyesfajta igények.
Nem úgy, mint ma: mindennaposak a hirdetések, a plakátok, az újságcikkek és a televíziós reklámok, arról nem is beszélve, hány millióan használják ezeket a szereket..
Mi történt ez alatt a pár évtized alatt, mely ilyen drasztikus változást eredményezett? Már a század első felében, a néma filmek megjelenésével elkezdtek egyre nagyobb teret hódítani a sminkek. A gazdasági fejlődés hatására végre volt idejük a nőknek önmagukkal törődni, és az idő haladtával igényeik egyre csak nőttek. A ’90-es évek elején a kozmetikai ipar a fokozódó szükségletek csillapítására piacra dobta a hétköznapi emberek számára is könnyen elérhető arcápoló készítményeket.

A reklámok kihasználják az emberi motivációt: elhitetik az igények kielégítését. A belső késztetés fokozása érdekében képes illusztrációkat is gyakran használnak.
A pozitív motiváció eszközeit használva a szépet és a kellemeset kiemelve az eredményesség kerül a középpontba. Ez ösztönzőleg hat az emberre: azért veszik a krémet, hogy hasonló eredményeket érjenek el. Egyes gyártók nem riadnak meg a negatív motivációtól sem: a következő hirdetésen az öregedés elkerülésére késztetik az embert a krém használatának és nem használatának éles szembeállításával.

Munkahelyek


Leggyakoribb motivációs eszköz a pénz: bérezés, jutalom, zsebpénz. Alapszükségleteink kielégítése – étel, biztonságot nyújtó otthon – a mai világban e nélkül elképzelhetetlen.
A munkáltató elsősorban bérezéssel elégíti ki alkalmazottai igényeit. Azonban önmagában ez kevés a kellő motiváláshoz. A valóban jól teljesítő munkaerőhöz több mindent is meg kell vizsgálni, és a felállított „diagnózisoknak” megfelelően kell motiválni.
Megkülönböztetjük a lét- és a tettorientált embert. Nagyon fontos, hogy el tudjuk különíteni ezt a két csoportot, hiszen a motiválásuk teljesen eltér.
Azért szeretlek, mert vagy
A létorientált ember főbb jellemzői közé tartozik a motiváció és a cél hiánya. Az ehhez a típushoz tartozóak erősen elítélik a pontozórendszereket, alacsony mércét állítanak maguknak és egyáltalán nem kreatívak.
Azt tedd, amit mondok és megjutalmazlak
A tettorientált ember az előzőnek éles ellentéte: azért cselekszik, hogy elismerést kapjon, vannak céljai, kreativitása is nagyobb és előfordul, hogy túl magasra teszi céljait Nagy hátrány: hiba esetén hajlamos magába fordulni.
Egy újabb területen jelenik meg a pozitív és a negatív motiválás.
A létorientált embereket jobb teljesítmény érdekében érdemesebb negatív motiválással ösztönözni, mivel önmagukban nincs meg a kellő motiváció. Csak nyomás hatására képesek magasabb szintet elérni.
A tettorientált emberekben benne van a jobb teljesítmény igénye, pozitív motivációval – kellő elismeréssel – hatalmas sikereket lehet elérni náluk.

Végszó


A Földön közel 7 milliárd lakos van. Nincs két egyforma ember. Más kultúrában, más gazdaságban élünk, szokásaink eltérnek. Mégis hasonló belső hierarchia szerint élünk. Elsődleges célunk az életben maradás. Sajnos több országban megtorpant a szükséglet kielégítés ezen a legalsó szinten. A szerencsésebb helyeken, a fejlett/fejlődő társadalmakban ennél jóval magasabb szinteken folyik a szükséglet kielégítés. Mégis gyakori példa, hogy nem élnek a körülmények adta lehetőségekkel. Valószínűleg hiányzik a kellő motiválás.

Kiaknázatlanság itthon 

Közel 100 évvel ezelőtt hazánkban csak a legfelsőbb réteg engedhette meg magának a luxust, a taníttatást, az utazásokat és még sorolhatnánk. A fejlődésnek hála mára ez nem csak a arisztokrata réteg kiváltsága, hanem mindenkinek lehetősége van tanulni, fejlődni, sikereket elérni.
Magyarországon 1868-ban Eötvös József vezettette be az általános tankötelezettséget. A fiatalok örültek, hogy tanulhattak. Főiskolai tanulmányokra is volt lehetőség, igaz, csak a legtehetségesebbeknek.
Manapság a világ legtermészetesebb dolgának tűnik az oktatásban való részvétel. Mindenkinek meg van a lehetősége, hogy tanuljon, és magasabb szintekre fejlessze önmagát, mégis a kellő motiváció hiányában ez gyakran nem valósul meg.
Már kisgyermek korunkban a szülői neveltetés hatására kialakul lét- vagy tettorientáltságunk. Ezt általában a pozitív, illetve a negatív motiváció hatására fejlődik ki. Hiába van az iskolában elismerésül jeles osztályzat, ha az illetőre a fenyegető bukás van hatással. Ha szükséglet hierarchiában hiányoznak az alsóbb szintek, akkor sem tudnak a tanulásra koncentrálni, hiába vagyunk tehetségesek.
A lehetőség nem mindig elég a sikerhez –a „feljebb jutáshoz”- kellő motiváció kell annak eléréséhez.

Szerző: Nágel Dóra, nageldora[kukac]gmail.com Edutus Főiskola, Gazdálkodási és menedzsment szakirány, III. évfolyam

Források:

Nyomtatott források:
Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, 1985
Kocsis Mihály: A felnőttek tanulási motivációi. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, 2006
Katona Mária-Szabó Csaba: Kommunikáció – Üzleti kommunikáció. Képzőművészeti Kiadó, 2006
Sas István: Reklám és pszichológia. Kommunikációs Akadémia, 2008
Internetes források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tank%C3%B6telezetts%C3%A9g_Magyarorsz%C3%A1gon

Szólj hozzá!

Címkék: motiváció

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr95414072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása