HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

A magyar szinkron minőségét befolyásoló tényezők

2013.07.15. 11:14 Bernschütz

tumblr_lqs93kwmRs1qemtuko1_500_large.pngA háromnegyed évszázada létező magyar szinkronszakma a filmkészítés egyik háttérterületéből művészeti ágazattá nőtte ki magát Magyarországon a kezdeti időkben és ennek megfelelően elnyerte a kritika és a közönség elismerését. A piaci lehetőségek kiszélesedésével majd fokozatosan elveszítette azt és mára már azok száma nő rohamosan, akik inkább eredeti nyelven nézik a filmeket, minthogy a magyar változatot válasszák. Ennek egyik lehetséges magyarázata a minőségromlás. De mitől lesz minőségi, mitől lesz eladható egy szinkron?

            A szinkronizálás egy sokszor bírált eljárás, amely párhuzamosan fejlődött a filmgyártással; a hangosfilm megjelenése hívta életre és a játékfilm nemzetközi gyarapodása táplálta. Míg bizonyos nemzeteknél az évtizedek során teljesen eltűnt vagy ki sem fejlődött a filmes produktumok különböző nyelvekre történő átültetése, addig Magyarországon a televíziózás megszilárdulásával és elterjedésével fontos szerepre tett szert. Fénykorát a Pannónia Filmstúdió működése alatt élte és annak kettéválásával majd megszűnésével gyökeres változáson ment keresztül. A megrendelők és az őket kiszolgáló szinkronstúdiók számának erőteljes növekedése negatív hatást gyakorolt a minőségre és ennek következtében a közönség szimpátiájára is. Maga a hangosfilm megszületése is komoly vitákat váltott ki 1929-ben egyébként világszerte, a nemzetközi filmek problémája pedig csak olaj volt a tűzre. Magyarországon a hang elterjedését sikeresebben fogadták, a zenés filmek népszerűsége miatt.[1] A szinkronszakma megítélését tekintve a mai tendencia viszont az - főként internetes felületekre és megnyilatkozásokra támaszkodva állítom -, hogy a közönség egy része kifejezetten szinkronellenes álláspontot képvisel és a külföldről érkező műsorszámokat kizárólag eredeti nyelven – magyar vagy angol felirattal kiegészítve – hajlandó csak megtekinteni.[2] Ez a réteg mindig is jelen volt, de egyre inkább nő a számuk napjainkban. Azt a tézist igyekszem bizonyítani, hogy ennek hátterében a szinkron minőségének megváltozása áll.

De vajon mit tekinthetünk minőségnek a szinkronban? Solecki Janka, szinkronizáló színésznő úgy véli, hogy minőségi az a szinkron, amely sem az értelmét, sem a hangulatát nem torzítja az eredeti dialógnak. Egyszerre pontos, a fület nem sértő magyar szöveg jön létre általa, ugyanakkor újraalkotja az eredeti tartalmat is - mind a fordító-dramaturg, mind pedig az előadók oldaláról.[3] Véleményem szerint a minőség megváltozásának vizsgálatánál három kulcstényezőt kell figyelembe venni: a szakmaiságot, illetve az eljárásra fordított pénz és idő mennyiségének hányadosát.

A szakmaiság kérdése

A szinkronszakmát – mint más szakmákat is – számos probléma feszíti, melyek együttesen eredményezik a kvalitásbeli változást.  Az első és legfontosabb, hogy a szakmai háttér megfelelő legyen.[4] Ehhez arra van szükség, hogy azok, akik kezei közül kikerül egy film szinkronja, az első lépéstől az utolsóig hozzáértő, képzett szakemberek legyenek. Ezért érdemes részletesen is végigvenni, hogy ki mindenki felel azért, hogy a kedvenc sorozatunk jó vagy éppen rossz magyar szinkronnal kerüljön a képernyőnkre.  "Egy rossz szövegből nem lehet jó szinkront csinálni, De rossz színészválasztással vagy rossz hangmérnöki munkával sem.[5]

A munkafolyamat első szakemberi lépcsője a szinkrondramaturg. Nem elegendő, ha egy film magyarul beszél, fontos, hogy a dramaturg vissza tudja adni az eredeti hangulatát és közvetíteni kívánt üzenetét, valamint saját szókincsével olyan fordítást hozzon létre, amellyel a legkevésbé csorbítja a műalkotást. A fordítónak saját anyanyelvét kell alaposan ismernie ahhoz, hogy a stílusrétegek, a szólásmódok, a szókészlet minél nagyobb gazdagságából válogathassa ki a legkifejezőbbet. E mellett Dallos Szilvia, a szinkronizálással foglalkozó könyv szerzője azt vallja, hogy nagyfokú és sokrétű műveltséggel, elmélyült történelmi és irodalmi ismeretekkel kell rendelkeznie, mert a film az élet bármely területéről meríthet ihletet. Így például az egykor nagy népszerűségnek örvendő Dallas című sorozat szövegírójának el kellett merülnie a lótenyésztés, a rodeó vagy épp a tőzsde világában, és alapfogalmait úgy továbbítania a nagyközönségnek, hogy annak ne tűnjön túlságosan szakszövegnek. Egy jól szinkronizált film esetében fel sem tűnik, hogy más nyelven szólalnak meg benne, mint az eredetiben. Úgy kell megszerkeszteni a szereplők mondatait, hogy a hangsúlyos szavak a gesztusokra essenek, a szöveg illeszkedjen az arcjátékhoz. Példának okáért, amikor egy amerikai film színészének ajka az angol „All right” szavakat formálja, akkor nem az ajakmozgást kell úgy alakítani, hogy a magyarhoz hasonló legyen, hanem a dramaturg olyan magyar szinonimákat keres, amelyeknek képzéséhez hasonló szájmozgás szükséges, mint az angoléhoz. Erre az egész munkára manapság a szinkrondramaturgoknak két-három napjuk van. De minden a megrendelőtől függ, mert, ha jó munkát szeretne, akkor hagy rá elegendő időt és nem sajnálja a pénzt sem. Az egyik leghíresebb magyar dramaturgunk, akinek alapvetésein keresztül oktatják ma is ezt a szakmát, dr. Harsing Lajos. De méltán elismert szakember külföldön is a fiatal Speier Dávid, akinek nevéhez fűződik például a Jégkorszak, a Shrek vagy az Amerikai szépség magyar szövege.

A legösszetettebb tevékenység a rendezőre hárul. A legfontosabb, hogy ismerje a filmet, amelyen dolgozik. Régen színész- és stábvetítéseken nézték át együtt az adott produkciót, de ma már csak arra van idő és lehetőség, hogy a szinkronrendező térképezze fel az egészet – a szinkronrendező-asszisztens segítségével. De a színésznek, aki a hangját adja, nincs alkalma minderre; ő az adott munkanapon látja először a szövegét és mondja fel azonnal, ahogy a kezébe kapja a példányát. A rendező másik fontos feladata a szereposztás. Ezt rengeteg szempont befolyásolja, rendezőnként eltér, hogy mi a mérvadó. Ilyen meghatározó tényező lehet a külső hasonlóság, mert például egy zömök testalkatú, középidős külföldi színész feltételezhetően hasonló módon képzi a hangot, mint azonos külső jegyekkel rendelkező magyar kollégája. Legtöbbször az életkor is irányadó - egy huszonéves magyar színésznőt ritkán kérnek fel kétszerannyi idős nemzetközi kollégájának szinkronizálására, de nem kizáró ok a válogatásnál. Vannak ugyanakkor olyan nagyköltségvetésű, várhatóan magas bevételt hozó külföldi produkciók, amelyeknek a szereposztása nem Magyarországon dől el. A szinkronstúdió kiküldi „castingra” a szerepre legalkalmasabbnak gondolt három-négy színész hangmintáját és az adott országban egy gép választja ki, hogy melyik közelíti meg leginkább az eredetit. Ezen filmek sorába tartozik A Gyűrűk Ura is[6] és így kapta meg például Csőre Gábor Zsákos Frodó szerepét. E mellett nem írott, de hallgatólagos szabály, hogy az olyan színészek, akiket a közönség egy bizonyos magyar hanggal szokott meg, őt is kapják. Erre különösen ki van élezve a néző és nagy felháborodás szokott lenni, ha például Bruce Willis-re nem Dörner Györgyöt vagy Jim Carrey-re nem Kerekes Józsefet osztják (ahogy történt mondjuk a Lemony Snicket – A balszerencse áradása című film esetében is).[7]  

Általában a szinkronrendező vagy a rendezőasszisztens bontja tekercsekre a dramaturg által lefordított szöveget, amellyel később a gyártásvezető dolgozik. A szinkronrendezőnek fontos szerepe van abban, hogy egyfajta szűrőként megakadályozza a magyartalanságok, az aszinkronitások, rossz névkiejtések, trágárságok, pongyolaságok, a rossz hangzásvilág, az éneklős, nyafogó hanghordozások képernyőre kerülését; ő felelős a minőségért. Egyfajta összetartó erőnek kell lennie, hogy segítse a csoportmunka kialakulását.[8]

A gyártásvezető feladatköre szintén összetett. Ő készíti el az úgy nevezett „krumplis listát”. Ez egyfajta táblázat, amelybe vízszintesen a tekercsek számát, függőlegesen pedig a szereplőneveket írja fel megjelenési sorrendben. Ha egy tekercsben szerepel egy adott karakter, akkor a karakter nevének sorába, a megfelelő tekercshez tesz egy kis karikát (krumplit). Így áll össze, hogy kinek hány tekercse van, kit kivel lehet közösen venni, stb. A szinkronrendező szereposztásjelöltjeivel a gyártásvezető veszi fel a kapcsolatot, egyeztet időpontot velük („lediszponálja” őket). Ahogy kialakul, hogy kinek milyen alkalom felel meg, a gyártásvezető az „alapkrumpli” (az először megrajzolt táblázat) alapján elkészíti a „forgatási krumplit.” Ez is hasonló felépítésű, mint az „alapkrumpli,” de itt nem megjelenési sorrendben vannak felsorolva a szereplők, hanem a forgatási érkezési sorrend szerint.[9] Mivel a gyártásvezető egyeztet a színészekkel, vele lehet megbeszélni a felmerülő problémákat, szinte törvényszerű, hogy jó viszony alakuljon ki vele, a rátermettség és a gyors problémamegoldó készség fontos.

A hangmérnök az, akinek a kezei között születik meg a végtermék, ő felel azért, amit a néző a moziban vagy a tévében látni és hallani fog. Óriási felelősség nehezedik rá, mert hiába a jó szöveg, kiváló rendezés, remek színészválasztás és bravúros színészi megoldás, pontos szájmozgás, ha a végén nem az szól a hangszóróból, ami kívánatos lenne. A hangmérnöknek a rendező alkotótársának kell lennie; szinkronban kell dolgozniuk ahhoz, hogy a lehető legtisztább produkciót kaphassuk.

Mindaz, amit a rendező a vásznon lévő színész játékának, stílusának, karakterének megfelelően látni és hallani szeretne, amit a dramaturg az írott szó megelevenítése kapcsán érinteni, amit a hangmérnök a hang helyes elhelyezésével hallani és, amit az asszisztens és a vágó a tökéletes szinkronitás érdekében látni kíván, egy személyben a színésznek kell megvalósítania. Itt viszont hadd jegyezzem meg, hogy nincs olyan, hogy „szinkronszínész,” annak ellenére, hogy ez a köznyelvben így terjedt el. Olyan színészek vannak akik egyéb tevékenységek mellett szinkronizálnak is. Bár az igaz, hogy vannak olyanok is közöttük, akik kizárólag ebből élnek meg. A szinkronban a színész egyetlen kifejező eszköze a hang. Ha jól használja hangi adottságait, gyakorlatilag mindent meg tud jeleníteni; el tudja hitetni a nézővel, hogy az beszél, akit lát.

„A szinkron különleges színtér, ahol a színészek maszk nélkül játszanak, vetített kulisszák között élnek, a hangjukkal viselik a jelmezeket, bánnak a kellékekkel, mozognak a díszletek között.[10]” Ennek ellenére itt is nagyon fontos a színészi játék, az azonosulási készség; lényeges, hogy érzelmi töltéssel lássa el a karaktert. Sztanyiszlavszkij elméletében a színészi játék úgy születik meg, hogy a fantázia cselekvést implikál, a cselekvés elindít egy érzést és az érzésből jön létre az akció, a szó és a gesztus. Amikor a szinkronizáló színész a jelenetet látja, ezt a bizonyos érzést segít neki újra felidézni. Éppen ezért nem tekinthetjük utánzásnak a szinkronizálást.[11]

A szinkronizálás csapatmunka. Ezt pedig a benne dolgozóknak mindenkor szem előtt kell tartaniuk. A tevékenységek egymásra épülnek, nincs olyan elem, amelyet ki lehetne hagyni vagy helyettesíteni, különben sérül a műalkotás egésze.

Ugyanakkor az egyik már-már közhelyként emlegetett probléma az, hogy egyre többen kezdenek érteni a szakmához, és az éppen ezért felhígult. Sorban nyitják meg kapuikat a különböző színész, szinkrondramaturg-képző tanfolyamokat kínáló iskolák. Az már egy egészen másik kérdés, hogy az innen érkezőket mennyire fogadja be a szakma. Mert a legnagyobb esélye elhelyezkedni még mindig azoknak van, akik gyerekkoruktól fogva színészettel, szinkronnal foglalkoznak, vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetemről érkezetteknek. A különböző gyorstalpaló szinkronképzések mellett – amelyek olcsó munkaerőt biztosítanak alapvetően a munkáltatóknak - mégis felmerül a ténylegesen szakembereket a szakmába engedő iskolák hiánya. A szinkrondramaturgok esetében nagyon kevés olyan szakmabeli van, aki ténylegesen részesült ilyen oktatásban (Magyarországon csak színi dramaturg-képzés van a Színház- és Filmművészeti Egyetemen). Előfordul, hogy a fordítást kiadják az idegen nyelvi szakos hallgatóknak ösztöndíj-kiegészítésként. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy fordításkor nem elegendő azt szem előtt tartani, hogy szép, magyaros mondatok szülessenek, olyan szempontokat is figyelembe kell venni, hogy, jól hangzó szófordulatok beleférnek-e egy kiállásba vagy, hogy milyen korosztálynak szánják az adott produkciót. Így nyilvánvaló a szakképesítés elvárása. Ám erre jelenleg nincs lehetőség. Kifejezett szinkronrendezői szak sem létezik; a Színművészeti Egyetemen adásrendezői szak keretében lehet megtanulni az alapokat 

Szinkronra való felkészítés folyt a kilencvenes évek elejéig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ám ma már úgy kerülnek be a végzős színészek a szinkronstúdiókba, hogy maguknak kell beletanulni a szakmába egy-egy szinkronrendező segítségével.

Felgyorsult munkatempó

A másik nem elhanyagolható tényező, amely hatással van az elkészült magyar változat minőségére, az a felgyorsult munkatempó. A kereskedelmi televíziók 1997-beli megjelenése előtt a közszolgálati csatornák, a videofilmek és a mozifilmek uralták a felvevőpiacot, nem volt annyi megrendelő, mint napjainkban. Ahogy egyre többféle igényt kell kielégíteni, mindenre lényegesebben kevesebb idő jut. Solecki Janka szinkronizáló színész szerint a filmek magyarra való átültetésének gyakorlati megvalósítása esetén nem beszélhetünk klasszikus munkahétről. Előfordulhat, hogy hétvégén kell néhány órát vagy egy egész napot dolgozni úgy, hogy előtte napokig nem kaptak felkérést. Ráadásul két hétre előre szinte senki sem tud tervezni. A munkaidő függ a szereplők számától és attól is mennyit beszélnek. Woody Allen például általában sok szöveggel rendelkezik, így állandó magyar hangjának, Kern Andrásnak egy napot kell a műteremben töltenie. Egy átlagos főszerepre három-négy óra jut.[12] A sorozatokat gyakran heti-kétheti fél-egynapos etapokban veszik fel; vagyis egy alkalommal három-négy epizód magyar változatát rögzítik egyszerre. Somló Andrea, a Syncom Stúdió gyártásvezetője azt mondja, hogy ez a munkaidő elegendő arra, hogy a magyarosítás elkészüljön. Ennek az a magyarázata, hogy a korábbi években a technika fejletlensége indokolta az időtöbbletet. Ezzel szemben ma a digitális megoldásokkal megrövidült az elkészítés. Már nincs arra szükség, hogy manuálisan tekercsekre felfűzzék a filmet és ollóval vágják meg.[13]  A színészek mégis gyakran említik negatív elemként a megfeszített munkatempót, amely a korlátolt időintervallum következtében alakul ki.

Az egyik kereskedelmi tv megrendelőként egy átlagos játékfilmszinkronra egy hónapot ad. Ugyanakkor előre dolgoztat. Márciusban már az őszi sorozatokat kezdik felvenni a stúdiókban. [14]

Pénzügyek

A legélesebb vita általában a bérezés körül bontakozik ki, amely egy sok tényező által befolyásolt kérdés - nem lehet pusztán a számokból kiindulni. A fizetésre vonatkozóan nincs egységes rendszer kidolgozva, melyet minden stúdió alkalmaz; szinkronizáló intézményenként eltérnek. De szakemberenként is különbözőképp alakulhat, hogy ugyanazon munkáért ki mennyi pénzt kap, mert nem egyezik például minden színművész gázsija. Mégis egy mintapélda jól mutatja a helyzet kritikus jellegét. A kilencvenes évek elején egy tekercs maximum tíz mondatból állt - egy-egy mondat jelent egy kiállást, amely a tekercs alapegysége.  Egy kezdő színész akkoriban nyolcvan és száz forint között kapott egy tekercsért. A mai gyakorlat szerint egy tekercs átlagosan kétszáz forintot ér. De nőtt a szöveg mennyisége is: ma egy tekercs elérheti a tizenöt-húsz-huszonöt kiállást is (amely akár kitehet egy A4-es oldalnyi megszólalást).[15]

Az egyik kereskedelmi televízió például megrendelőként háromszáz forintot fizet egy filmpercért. Ezt az összeget kell aztán a stúdiónak elosztani a rendező, a színészek, fordítók és az egyéb magyar változaton dolgozók között. Árakat emelni azért is problematikus, mert
a megrendelő cégek szinte mindegyike külföldi tulajdonos kezében van, aki egy évre előre megszabja, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Ehhez igazodva előre szerződést kötnek a szinkronstúdióval, és az időszak lejárta előtt nem is változtatnak a megállapodott összegeken. A stúdióknak a rendelkezésre álló keretösszegekből kell gazdálkodniuk.[16]

Ugyanakkor ahhoz, hogy szinkronmunkát vállalhasson valaki, egyéni vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkeznie, hogy számlát tudjon adni az elvégzett szinkronfeladatról.

A fizetéseket illetően a szerzői jog kérdése is igen ingoványos terület. A felvétel megkezdése előtt a közreműködő színészeknek alá kell írniuk egy beleegyező nyilatkozatot arról, hogy lemondanak az eladott DVD-k és a televíziókban sugárzott filmek után járó jogdíjakról – amely külföldön viszont megilletné őket. Galbenisz Tomasz, színművész azért emelt szót 2007-ben és indított el egy olyan folyamatot, amely egy szinkronsztrájkot eredményezett, mert a Madagaszkár című animációs Disney film egyik betétdalát énekelte, melyért összesen huszonkétezer ötszáz forintot kapott.[17] Ezt a dalt az egyik rádió nagy sikerrel játszotta. A forgalmazok jelentős bevételre tettek szert a CD-eladásokkal és a rádiók fizette pénzzel, de a színész az összegekből egyetlen forintnyi részesedést sem kapott.

A szerzői jog kapcsán a szakmabeliek közül sokan hangsúlyozzák, hogy már azzal is meg lennének elégedve, ha a filmek végén a különböző csatornák nem vágnák le a stáblistát, hogy a néző maga dönthesse el, hogy kíváncsi-e arra, hogy kik működtek közre a magyar változatban vagy sem.[18]

Összességében elmondható, hogy a filmkészítésnek ez a különleges ága mára már elvesztette régi fényét, melynek elsősorban a minőségromlás az oka. Ugyanakkor természetesen a mai napig kerülnek ki a különböző szinkronstúdiókból olyan magas kvalitást képviselő alkotások, amelyek elnyerik a közönség tetszését. Noha valószínűleg nem egy erős szinkron miatt fognak több mozijegyet vagy DVD-t vásárolni, ha megrendelők több pénzt és időt áldoznak egy-egy szinkronmunkára,, talán a jövőben lesznek olyanok, akik a felirat helyett a magyar változat mellett döntenek kedvenc sorozatuk esetében.

Szerző: Benke Boglárka, ELTE BTK Média mesterszak, II. évfolyam, beboglarka[kukac]gmail.com

Irodalomjegyzék

Csörögi István: Szinkronkiadvány

URL: http//:www.etalonstudio.hu/

Letöltés dátuma: 2013. 05. 10.

Dallos Szilvia: Interjú Kálmán Évával In: Szinkrónika – a Magyar Szinkron és Videó Vállalat üzemi híradója, Budapest, 1987-1996. 1. évf. 1. 1987. 06. 26. pp: 6.

Dallos Szilvia: Magyar hangja – a szinkronizálás története, Budapest, Nap Kiadó, 2005.

Fehér Imre: A szinkronrendezés néhány művészi kérdése In: Tanulmányok a magyar szinkronról – Tizenkét szerző tanulmánya, Szerk. Karcsai Kulcsár István, Budapest, Filmművészeti Könyvtár, 1976. pp: 177-202.

Dr. Lohr Ferenc: Hallom a filmet, Budapest, Magvető Kiadó, 1989.

Góz Tamás: Halál a magyar szinkronra?

URL: http://emtv.blog.hu/2010/05/20/halal_a_magyar_szinkronra

Letöltés dátuma: 2013. 05. 10.

Valuska László: Megélhetési szinkron ötszázezerért

URL: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/varad05010/

Letöltés dátuma: 2013. 05. 10.

 

 



[1] dr. Lohr Ferenc: Hallom a filmet, 229-256. o.

[2] Góz Tamás: Halál a magyar szinkronra?

URL: http://emtv.blog.hu/2010/05/20/halal_a_magyar_szinkronra
Letöltés dátuma: 2013. 05. 10.

[3] Saját interjú: Solecki Janka, színésznő, 2011. 01. 12.

[4] Dallos 2005. 130.

[5] Szinkrónika 1987. 6.

[6] Saját interjú: Láng Balázs, színművész, 2009. 08. 13.

[7] Port.hu

[8] Saját interjú: Juhász Anna, szinkronrendező, 2010. 11. 07.

[9] Saját interjú: Kemendi Balázs, szinkronrendező-asszisztens, 2009. 10. 05.

[10] Dallos 2005. 144.

[11] Tanulmányok a magyar szinkronról 1976. 175.

[12] Saját interjú: Solecki Janka, színésznő, 2011. 01. 12.

[13] Saját interjú, Somló Andrea, gyártásvezető, 2011. 02. 03.

[14] Saját interjú, 2011. 03. 09. Az interjúalany nem járult hozzá a saját és a televíziós csatorna nevének nyilvános közléséhez, melynek szinkron osztályát vezeti.

[15] Saját interjú, Somló Andrea, gyártásvezető, 2011. 03. 17.

[16] Saját interjú, 2011. 03. 09. Az interjúalany nem járult hozzá a saját és a televíziós csatorna nevének nyilvános közléséhez, melynek szinkron osztályát vezeti.

[17] Valuska László: Megélhetési szinkron ötszázezerért

URL: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/varad05010/ Letöltés dátuma: 2013. 05. 10.

[18] Csörögi István – Szinkronkiadvány

37 komment · 1 trackback

Címkék: film szinkron

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr695405327

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.07.15. 12:13:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kulalak 2013.07.16. 02:58:36

"Azt a tézist igyekszem bizonyítani, hogy ennek hátterében a szinkron minőségének megváltozása áll."

Nekem nagyon tetszik amit írtál. Azt viszont érzem, hogy nem tudtál annyira visszamenni az időben, hogy viszonyítani is merészelj.
Csak magánvélemény: A szinkron egyben cenzúra is volt az "átkosban". A szinkront nagyon megfizették, a 80-as évek végén is 300-1000Ft volt egy (akár rövid) munka, sok színész ebből élt.
A szinkront leegyszerűsíted csak színészhangokra. A Star Wars (1977!) mutatta meg igazán, hogy a hanghatás több, mint csak színészhang. A 60-70-es évek olasz, cseh meg ilyen-olyan filmjeit "könnyű" volt szinkronizálni, egy Amadeus-t már sokkal kevésbé. A hangmérnök meg a dramaturg is beleszaladt a technikai hiányosságokba; ők hallották, hogy minek "kéne" szólnia, de képtelenek voltak egyberakni a szinkronnal. Nem írtad, hogy a magyar szinkron milyen jó "volt" - szerencsére, mert ez nem igaz. A magyar szinkron átlagos volt (persze néhány film jobban sikerült, de néhány meg rosszul) viszont kiváló hanganyagunk volt és szeretjük a szép magyar beszédet (RIP Olvasztó Imre), hála Montághnak meg Wacha Imrének. Ma már ehhez képest is minőségromlás van.

siskalaszlo · http://vulgarian.blog.hu 2013.07.16. 09:58:06

Jó, hogy végre ír valaki erről :)

Sandokohn - a maláj jiddis 2013.07.16. 09:58:27

Fontos megemlíteni, hogy azért is nézünk sokszor eredeti nyelven filmeket, hogy a nyelvtudásunkat fejlesszük, és nem azért, mert nem lenne jó a magyar szinkron.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.07.16. 10:24:44

én szeretem a filmeket eredeti nyelven is, de ha pl egy új filmet, a Django Unchained-et nézem, a magyar szinkron kb százszor jobban tetszik mint az angol. Tele van élettel, úgy beszél ahogy mi, az amerikaiak sokkal kevésbé intonálnak, ami kissé robotszerűvé, gépiessé teszi őket. ott van pl a Matrix, amit haverom unszolására megnéztünk angolul (botrányosan fos), de pl a Star Wars (mármint az igazi) meg sokkal jobb angolul. a Simpsons, South park, Firkavilla Family Guy is sokkal jobbak szinkronnal, de pl a Rescue Me szinte nézhetetlen magyarul. Nem tudnék állást foglalni, van ami angolul, (esetleg oroszul v japánul) sokkal jobb, van ami magyarul, viszont bármily egyéb nyelven megszólaló filmet nem tok megnézni, annyira rondán hangzik :)

odamondó 2013.07.16. 10:48:03

Ez egy büdös nagy urban legend.

A szinkron sohasem volt jó csak régebben nem volt lehetőség másra. Képtelenség volt filmeket egyáltalán beszerezni, így a szinkronon nőttünk fel. Aztán 2000 környékén váltottam szigorúan eredeti nyelvre és jöttem rá, hogy minden film jobb sokkal eredetiben majd néztem nagyon sok filmet újra.

A magyar szinkron mindig túl van masterelve a hangeffektel együtt. Egyszerűen az egész hang kiugrik a filmből. Rettenetes szar, de erre van igény.

stoppos76 2013.07.16. 10:54:49

Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy mennyivel többen beszélnek ma angolul, mint anno az átkosban, vagy a kilencvenes években, akkor lassan érhtetővé válik, hogy süllyed ez még lefele.

krumplipisti 2013.07.16. 11:27:19

ha meg akarok nezni egy filmet akkor azt altalaban eredeti formajaban szeretnem megtenni, ugy, ahogy az alkotok azt a kozonsegnek szantak. a szinkronizalt verzio egeszen egyszeruen nem ugyanaz a film.

a South Park vagy a Family Guy pont a ket leheto legrosszabb pelda a jo szinkronra, mar csak azert is mert az eredetikben rengeteg lefordithatatlan szovicc van, amiket magyaritva pont a lenyeg veszik el. ettol persze nem feltetlenul lesz rosszabb, csak mas, viszont meg veletlenul sem ugyanaz.

egy fotorol, ceruzaval masolt Mona Lisa megtekinteseert nem adnek ki ugyanannyi penzt mint amennyit amugy a Louvre-ban elkernenek tolem.

sid-art · www.sid-art.blog.hu 2013.07.16. 12:17:15

Számomra a legdühítőbb a szinkronokban a tegezés-magázás témaköre.
Nem hiszem el, hogy nem lehet rá odafigyelni, hogy ha valaki tegezve kezd egy mondatot, ne magázva fejezze be.
Vagy egy párbeszéd közben ne váltogassák oda-vissza.
Ez szimplán csak az odafigyelés teljes hiánya, a nemtörődömség miatt van.
A másik meg, hogy a beszéd és az effektek hangereje iszonyatos módon, még csak nem is közelít egymáshoz.
Hol egyik, hol másik sokkal hangosabb.
Valóban, régen mintha jobban ráértek volna ilyenekre is odafigyelni, ma már csak a minél hamarabbi számlázásra figyelnek, a munka meg selejt. De az a ..... aki kifizeti.

amano 2013.07.16. 12:21:37

Pont a minap láttam a Napos oldal-t. Na, ott aztán tetten érhető a minőségromlás vagy ingadozás.
Külön nem szoktam figyelni a szinkronra és még így is feltűnt, mennyire szegényes.
Pl. amikor a két főszereplő randizik, csak azok a részek vannak szinkronizálva, ahol az éppen beszélő szereplő szemből látszik. Ha háttal beszél, az magyarul hatásszünet...

Komojtalan 2013.07.16. 12:50:00

Én inkább a újra szinkronizálással foglalkoznék. Miért kell egy már szinkronizált, ráadásul egy minőségileg jó szinkronos filmet újraszinkronizálni? Álságos a kérdés: Pénzért. De tényleg olyan drága egy szinkront megvenni, mint újra szinkronizálni? Számtalan példa: Profi Garas Dezsővel jó, az új szinkronnal nézhetetlen. Klasszikus példa: Bud Spencer, Terence Hill filmek. A különben dühbe jövünk megvolt szinkronosan tékás kazettáról másolva, leadta a TV2, lecseréltem. Aztán már nézhetetlen volt, kénytelen voltam egy feliratosra cserélni. De lehetne folytatni a sort.

Amúgy aki azt írta, hogy szinkronnal rosszabb, akkor a Disney valamit elrontott amikor megvették a Flinstones család magyar szinkronját annyival jobb volt mint az eredeti.

annus731211 2013.07.16. 12:56:57

Nekem az első mélypont a Star Trek TNG sorozat utols részeinek újraszinkronizálása volt .. Ütött....Őszintén én bírom a szinkront, de a nyilvánvaló félrefordítás nagyon elszaporodott mindenhol.... nem lehetne, hogy a fordító lássa a filmet/műsort is, amit fordít?

DNes · http:/dinihotelblog.blog.hu 2013.07.16. 13:24:10

Én is az eredeti nyelves táborba tartozom, a magyar szinkron számomra egyszerűen túlságosan is élénk, olyan mintha egy színdarabról vették volna le a hangsávot.

A magyar szinkron nem ismeri azt, amikor a színész szándékosan nem intonál és hangsúlyoz, amikor például egy megtört szereplő drámai monológja hangzik el, nem azt akarom hallani ahogy a szinkron "könnyekkel küszködő" hangon szólal meg, hanem pontosan azt a "már sírni sem tud a szomorúságtól" fajtát. Nekem túl teátrális, az ősidők óta nem láttam szinkronos filmet, egyedül A Simpson családot néztem magyarul, azt is csak azért mert Homér magyar hangja szerintem marha szórakoztató.

Az egyetlen film amire azt mondom, hogy ugyanolyan élvezhető szinkronnal, mint anélkül, az a Vissza a jövőbe (az új fajta alámondással).

Az egyik legjobb sitcom pedig a legunalmasabb és legidiótább ripacskodássá vált a szinkron hatására. Ez a Jóbarátok.

Szóval ezért vagyok most teljesen kiakadva a Cinema Cityre, amiért már kb. egyetlen filmet sem vetítenek feliratosan - persze tudom, hogy ez a forgalmazó sara, nem a mozié.

Merras · http://miyazakijun.hu 2013.07.16. 14:04:54

@annus731211: A TNG-nek még istenes volt a magyar szinkronja, a Voyager utolsó évada volt botrányos, olyannyira, hogy a Viasat anno újra is szinkronizálta.

Az van, hogy tisztességes szinkront már csak a Gyűrűk Ura / Star Wars kaliberű szuperprodukciók esetében kényszerítenek ki a külföldi stúdiók.

Írtam régebben erről egy-két gondolatot én is:
miyazakijun.hu/online-marketing/szinkrongyar.seo

nick-probieren 2013.07.16. 15:24:20

@Merras: az valami külföldi megbízás volt, talán határon túli magyarokkal, kezdő szinkronszínészekkel. Ez a bagázs csinálta a Wolf Lake sorozatot is anno. Bődületesen rossz volt, mert sem a szöveg magyarsága, sem a színészi játék nem volt meg benne...

Viszont akadt rendes magyar szinkronszínészekkel is számos olyan alkotás (pl. Androméda), amit szörnyű volt hallgatni a fordító sutasága miatt (és akkor a végén mondják, hogy "magyar szöveg: Abedhádi Forát" - nézek nagyokat... hogy kicsoda?! nem az a baj, hogy nem "hazánk fia", de szemmel láthatólag a magyar nyelvvel komoly nehézségei voltak...)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.07.16. 15:28:16

érdekes téma, és jó írás róla.

különvélemény 2013.07.16. 15:47:43

@Komojtalan:
Azért szokták újraszinkronizálni, mert a 30 éves mono zajos szinkront nem rakhatod rá dvd-re, vagy nem adhatod le a tévében fullhd-ban.

Merras · http://miyazakijun.hu 2013.07.16. 15:53:24

@nick-probieren:

Egészen konkrétan a következő történt:

A Viasat 3 igyekezett költségeket csökkenteni, és többek között a szinkronon próbált spórolni. Ekkor került át az erdélyi székhelyű Zone stúdióhoz a legtöbb Viasat 3-as sorozat, többek közt a Star Trek Voyager 7. évada, az Angel aktuális évada, és még pár kisebb sorozat szinkronja.

Mindegyik sorozat rajongótábora kiverte a balhét, de a Trek kultstátusza, valamint a trekkerek akkori létszáma miatt anno a Voyagernek volt a legnagyobb visszhangja. Olyannyira, hogy egy-két héten belül a Viasat 3 elnézést kért a rajongóktól, és megígérte, hogy az első hat évadot is szinkronizáló stúdióval újracsináltatják a hetedik évadot is, az eredeti hangokkal. Így is lett, a pár hónappal későbbi ismétlésben már jó szinkront kapott a sorozat.

Viszont csak a Voyager került újraszinkronizálásra, a többi, szintén elcseszett magyarítású sorozat nem.

Ez a balhé sajnos egyszeri fellángolás volt, azóta is csak romlik a magyar szinkron helyzete. Én meg már nagyjából tojok rá, amit lehet, angolul nézek én is. És jobban jártam vele, egyszer sikerült pár percre belehallgatnom a Battlestar Galactica magyar verziójába, és visítva menekültem, annyira rossz volt.

eloi 2013.07.16. 15:57:24

Azt azért érdemes figyelembe vennie minden "angolosnak", hogy a 30-40 év fölötti generációk tagjai zömmel nem bírják annyira az idegen nyelvet, hogy minőségi szórakozást nyújtson az eredeti nyelvű film.
A filmeket viszont szeretik!
Én magam sem vagyok jó angolból, és a feliratos filmeket meg azért nem szeretem, mert vagy a feliratot olvasom, vagy a filmet nézem. Nem tudok egyszerre a teljes képre és a lenti szövegre fókuszálni. Tehát VAGY értem a feliratból, mit beszélnek, de nem látom a jelenetet csak a perifériás látással, VAGY látom a filmet, és nem tudom, mit beszélnek. A felirat csak a nyelvtanulóknak jó segítség.
Aki tehát nem beszél, ért jól angolul, az szinkron nélkül egyáltalán nem tud minőségi élményt szerezni egy-egy bármennyire jó film által. Tehát mi öregebbek azért kérjük szépen a JÓ szinkront! :-)
Angolosoknak, nyelvtanulóknak pedig legyen ott a választható eredeti hangsáv!
Mindenki járjon jól!
(És a nem angol hangokról még nem is beszéltünk. Pl. japán filmnél lehet, hogy a jó angolosok is jobban szeretnék a szinkront, mint végig a kép alját nézni, olvasni, miközben fölötte megy a film, amiből nem sokat lát.)

Bretschneider detektív 2013.07.16. 19:19:27

Nézz meg egy Loius de Funes filmet franciául, majd a dr. Hársing féle szöveggel.

Utána beszélgethetünk a szinkron szerepéről is.

Speier Dávid méltó utódnak tűnik.

A Kellemes húsvéti ünnepek sem ugyanaz, hiába Belmondo a Belmondo, és még sorolhatnám. (Hogy a Flintstones-t fel se hozzam.)

Ugyanakkor egy Monthy Pythont szinkronizálni vétek.

A Kisvakondot meg felesleges.

Semmi sem fekete-fehér.

A poszt meg jó.

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2013.07.16. 20:02:31

Ez az egész szinkronos buzulás egy nagy szocreál csökevény. Ráadásul drága is. El kéne felejteni csakúgy mint a földbe ásott traktorgumikat ésatöbbi rettenetet.

c{o}ffee 2013.07.16. 21:13:52

13 évesen is feliratos filmekre szerettem menni a szüleimmel, pedig akkoriban tényleg bosszantó tudott lenni egy-egy pörgős párbeszéd - szöveg és kép egyben látása, nem fizikai értelemben.

Saját perspektívámból túl van dimenzionálva a kérdés, és nem, pillanatig sem gondolnám, hogy a szinkron "szinten maradása" jelentősen lassítaná a jelenlegi folyamatot. Egész egyszerűen, gyerekeknek szánt műsorokat, egy-két kivételes esetet leszámítva tökéletesen indokolatlannak tartom a szinkronizálást. Részben, ahogy fentebb is kitértek rá, nem véletlenül nevezzük az eredetit eredetinek.

Röviden kitérek rá, hogy egyáltalán nem csak angol nyelvű tartalomra gondolok, de ha már témában van, vegyük észre (statisztikák), hogy mennyit vesztett a magyar társadalom a szinkronnal, ha úgy tetszik: minőségi szinkronunkkal. Hogy mekkora szerepe van ennek az általános nyelvtudás tekintetében.

"Aki tehát nem beszél, ért jól angolul, az szinkron nélkül egyáltalán nem tud minőségi élményt szerezni egy-egy bármennyire jó film által."

: )

Sword 2013.07.16. 21:42:52

@Wind Callman tér:
Ezt most komolyan nem értem.
Ha mi szinkronizálunk az szocreál hülyeség, de ha a németek, franciák, olaszok, stb, az nem. Ott nyilván a lakosság 100%-a beszél angolul és nincs semmiféle szinkron.
Ahogy nyilván az USA-ban is eredeti nyelven nézik az olasz, francia, japán filmeket.
Vannak szarul szinkronizált filmek, sajnos egyre több, ezt aláírom, de a létjogosultságát soha nem kérdőjelezném meg. Ahogy előttem is írták, egy 40 éves, vagy idősebb ember nem fog csak azért angol nyelvvizsgát csinálni, hogy ha délután leül a tv elé, akkor meg tudjon nézni egy filmet. Feliratot meg én sem fogok olvasgatni, fárasztó, elveszi az egész élményt. Ha olvasni akarok, akkor előveszek egy könyvet.

ledo76 2013.07.16. 22:00:08

@Wind Callman tér: Ezek szerint te a világ összes nyelvén beszélsz. Gratulálok!@odamondó: Technikailag nem volt a legjobb, de a szövegek és a hangok (a 60-as 70-es 80-as években élt messze a legtöbb tehetséges színész Magyarországon) kiválóak voltak. Nem feltétlenül az eredetihez kell hasonlítani, hanem a többi szinkronhoz.
@Sword: Nem is csak fárasztó az olvasás, hanem nagyon kivonatos, az az igazi baja.

Globetrotter2014 2013.07.16. 22:03:43

Nem rossz poszt, érdekes dolgokat lehet olvasni, amit nem gondoltam volna.

Ettől függetlenül a magyar szinkron közel sem olyan jó mint sokan gondolják és a tendencia sem javul.

Rendszerint már a fordítás is rossz, külön fájdalom amikor már a jelenetből látni lehet hogy a fordító valamit csúnyán benézett. És ha a fordítás rossz akkor már hiába a szinkronszínészek igyekezete, már ha van...

Ugyanakkor röhejes, hogy lassan alig lehet eredeti nyelven megnézni filmeket moziban.

mrs wilkinson 2013.07.16. 22:14:39

@annus731211: Látja, de ha nem beszéli megfelelő szinten a nyelvet, amiről fordít, minek? Ezért is óriási tévedés nyelvszakosoknak osztogatni, attól, hogy valaki nyelvszakra jár, nem evidens, hogy jól is beszéli az adott nyelvet. Vannak ellenben végzett fordítók, talán inkább abban az irányban kéne próbálkozni. Na de ez baromi ritka sajnos, egyszerűen nincs igény az igényességre, mert kevés az idő, kevés a pénz...

különvélemény 2013.07.16. 22:57:52

@mrs wilkinson:
Nem baj az, ha nyelvszakos, csak kellene egy "lektor" vagy miaszösz, aki érti az adott témát.

Mert nagyon sok az olyan félrefordítás, ami egy felsőfokú nyelvvizsgán "elmegy", de a témában félrefordításnak minősül.

Múltkor láttam egy ilyet, sajnos nem emlékszem már, de sci-fi téma volt, a szinkron az egyik, a magyar felirat egy másik jelentést tartalmazott, a harmadik és helyes megoldás helyett.

különvélemény 2013.07.16. 23:01:10

A Discovery, Viasat akármi, meg Digi akármi, söt a Spektrum is tele van szakmai hibákból eredő félrefordításokból.

De a billion=milliárd sem mindig sikerül, pedig az alapfok.

mrs wilkinson 2013.07.16. 23:07:08

@különvélemény: Szerintem a fordítás külön szakma. Ettől függetlenül abban egyetértek, hogy legyen lektor - a "minőségellenőrzés" nem a rendezőasszisztens feladata lenne, lévén az is egy külön szakma. Még az a jó, hogy manapság mindenki ért mindenhez, ha akarja, ha nem! :) :((

lamech 2013.07.17. 00:06:17

Büntetőjogi felelősségem tudatában vallom, hogy nincs olyan megrendelő, aki 300 forintot fizetne egy műsorpercért. Ez az állítás tévedés vagy elírás. (Egy nulla hiányzik - mondjuk, az se sok.)
A városi legendák körébe tartozik az az állítás is, hogy egy gép választja ki a magyar hangokat, pusztán a hanggörbe egyezése vagy hasonlósága alapján. Emberek választják ki, akiknek fontos, hogy jól sikerüljön a magyar változat. Képesek felismerni a kiküldött hangok közötti tartalmi különbséget, és fel tudják mérni, hogy a magyar művész mennyire felel meg a karakter jellemzőinek. A Shrek is hangmintás volt, és sem Kerekes József, sem Gesztesi Károly hangja nem azonos az eredetivel, mégis elfogadták. S milyen jól tették. Örülök, hogy a Django elszabadul szinkronját is a pozitív példák között látom, valóban nagyon jól sikerült, s talán ezek a kiváló munkák igazolhatják a szinkron létét. :)
Sok megmagyarázhatatlan tévedés van a különféle műsorok magyar változataiban, de még több olyan, ami az eredeti műsorban is benne van. Ha például azt mondja egy ismeretterjesztő film narrátora, hogy valami 300 kilogrammnyi erővel repít messzire valamit, mit tegyen a magyar stáb? Írja át Newtonra, hiszen az az erő mértékegysége? Vagy hagyja meg kilogrammnyinak, hiszen úgy meg bárki által felfogható, mekkora erő is az? Ugye, hogy nincs támadhatatlan megoldás?
Ahogy az eredeti filmek esetében a készítők és a szereplők egyfajta garanciát nyújthatnak a minőségre, úgy kellene a magyar stáb tagjainak is fémjelezniük egyes szinkronokat. Fémjelzik is, legfeljebb nem jut el a nézőkhöz. A névfeltüntetés szerzői jogának nem anyagi haszonszerzés lenne az elsődleges (tizedleges sem) célja és értelme, hanem a minőségtanúsítás. Kezdjük el megjegyezni azok nevét, akik jó szinkront készítenek. A rosszakért pedig ne az egész szakmát átkozzuk, csak azokat, akik elkövették. Hiszen száz Z-kategóriás, pocsék film megnézése után sem jutunk arra a következtetésre, hogy halál a filmgyártásra, mert nem azok adják e művészeti ág esszenciáját!

Psyman 2013.07.17. 08:22:12

Én ma már kizárólag szinkronmentesen nézek filmeket, ha csak lehet, mert iszonyú kevés a jó szinkron.
Különösen igaz ez egyébként a rajzfilmekre. Testvéreimet néha hallom,a mint rajzfilmet néznek, és gyakori, hogy korábban én is láttam azt a rajzfilmet eredeti hangon, vagy eredeti magyar szinkronnal... és hát egyszerűen botrányosan szar! A kedvencem az, amikor az összes elképzelhető karakternek képesek női hangot adni, függetlenül a nemétől. Látta valaki az "Egyszer volt... az élet" c. sorozatot újraszinkronizálva? Botrányos, és elrontja az egész rajzfilmet. Az ilyeneket karóba húznám...

amayan 2013.07.17. 09:23:51

Nekem a legnagyobb problémám a mozi. Én nem szeretem a szinkronos filmeket, de ami engem a legjobban idegesít pl Pécsen, elvileg rengeteg külföldi van diák kb, nekem is a barátom külföldi ergo nem beszél(nek) magyarul. Ma Pécsen nincs egy film amit meglehetne nézni eredeti nyelven a moziba, pedig gondolom mennének, Én is de nem tudok, egyedül meg nem fogok. Ez roppant bosszantó. Plusz éltem cipruson ahol a filmek a tévében mindig eredeti nyelven mentek, tehát én is tudtam nézni, ami nagyon jó, ugyanez romániában. És nem a discovery csatornákról beszélek, hanem sima m1, tv2 félékről. Aki akarja nézze magyarul, de legyen már lehetőség mindent eredetibe is megnézni. Egyébként nem kell angol nyelvzseninek lenni, rengeteget lehetne tanulni, mindenhonnan ma angol folyik, még az analfabéta is megtudna tanulni pár szót.

Sword 2013.07.17. 10:20:24

@ledo76: Na ez a másik.
Valahogy össze kell hozni, hogy ne legyen sokkal hosszabb, mint a jelenet, mert összefolyik az egész és értelmezhetetlen lesz. Ha túl apróbetűs, nehezen tudod elolvasni és túl sok is lesz az infó.
Rövidíteni fognak, sokszor lényegét veszti a szöveg.
Egy karakterhez illő hang, megfelelő hangsúlyozás, stb nagyon sokat tud dobni a filmen.
Példának említeném Csuja Imre hangját a Torrente filmekben. Szerintem hatalmas.
Santiago Segura azt nyilatkozta amikor meghallotta, hogy szerinte ez a mélyebb hang jobban illik a karakterhez, mint az ő hangja. Hiszen ne felejtsük el, hogy a színész és a karaktere nem ugyanaz, tehát lehet, hogy a színész a legjobb szándéka ellenére sem tud olyan hangot kölcsönözni az adott karakternek, mint, amilyet elvárnál tőle.

Brian76 2013.07.17. 13:47:20

Az a 300 forint/ perc biztos nem stimmel. Egy szinkrondramaturg kap 300-400 forintot percenként és még az is irtó kevés . Amúgy pedig, legalább is a fordítói díjak esetében minden általam ismert stúdió ezt az árat tartja. (Évek óta.)
(+ egy apróság: a Madagaszkár nem Disney.)

Komojtalan 2013.07.17. 14:27:08

@különvélemény: Akkor a Bud Spencer filmek DVD kiadását igencsak elrontották, mert nem hiszem hogy a torrentre úgy került fel, hogy a hangot kicserélje a feltöltő. Simán pénzügyi okai lehetnek, az eredeti X forint lenne, az új meg X/2, ami nagy különbségnek látszik, valójában csak fillérek a jogdíjhoz képest.

Bernschütz 2013.07.17. 14:30:28

@Merras és másoknak válasz: még korábban az ELTE-s szakdolgozatomat a feliratos filmek attitűdkutatásából írtam. Összehasonlítottam finn és magyar eredményeket. EZ kvalitatív vizsgálat volt. Majd egy évre rá elvégeztem 480 mintával a kvantitatív elemzést is. Erről a Jel-Kép publikálta az eredményeimet. Mivel látom, hogy Magyarországon is sokan már feliratosan néznek filmeket, újra lefuttatom a kutatást ősszel. Ehhez magam nagyon jó kommenteket kaptam. Benke Boglárka a blogposzt írójával is készítek interjút szinkronizációval kapcsolatosan. Még 2009-ben az összes fontos tévécsatornát végigjártam az eredményekkel, megpróbáltam ész érvekkel a feliratos filmeket behozni. Talán idén sikerül egy nagyobb érdekeltséget elérni. Amerikában is megjelent a kutatásom angolul azt itt olvashatják: www.translationdirectory.com/articles/article2145.php

iopi 2013.07.17. 19:03:45

Nyilvánvaló, hogy az internet és a dvd megjelenése éket vert a szinkronhoz való hozzáállást illetően. Akik már úgy nőttek fel, hogy ezek természetes velejárói az életnek, azok nagy valószínűséggel nem fognak lázba jönni, ha egy szinkron "pannóniás". Szerintem egy filmnek nem elsődleges funkciója a nyelvtanítás. Persze segédanyag lehet, így viszont egy minőségi szinkron segíthet abban is, hogy az angol\német\stb nyelv mellett a magyart is legalább középszinten elsajátítsuk. Az angol nyelvű filmek zömének megértésével nincsen problémám, nekem mégis idegenül szólnak. Sok esetben jobban szeretem a szinkronizált változatot az eredetinél, főleg régebbi filmek esetén. Meg kellene hagyni a választás lehetőségét...

Bernschütz 2013.07.22. 20:20:11

Szeretnék tisztázni valamit (hisz a kommentem törlését kérték): 1, a feliratos filmek kutatása cikk és tanulmányban, kommentemben sincs utalás a szinkron minőségére. Amint a kutatás megnevezésében is feliratos filmek attitűdkutatása áll. Miért is foglalkozom eme témával (csak hogy tisztázzuk): kint éltem Helsinkiben és ott még a sarki zöldséges is útbaigazított, hiszen én mindenhol eltévedek. Bárkit kérdeztem folyékonyan beszélt angolul. Épp ELTE-n végeztem, kerestem a szakdolgozati témámat, és így rátaláltam arra a témára, amelyből később kvali-kvanti kutatást készítettem. Tehát akkor már 17 éve központi döntés miatt mindent eredeti hanggal közvetítettek, legyen szó akár svéd, észt, vagy amerikai filmről. Ugyanolyan nehéz és különleges, szomszédoktól elkülönülő nyelvről beszélünk mint a magyar. Innen az összehasonlítás alapja. Számukra a mű csakis eredetiben egy egység. Ma minthogy több mint 5 éve oktatok látom, hogy mennyi-de mennyi sikere van azoknak, kik folyékonyan tudnak angolul. Így vagy úgy , de tanuljon, tudjon egy másik nyelvet. Emiatt házaltam a kutatási eredményeimmel. Hiába. Hiszen feltételeztem, hogy a már 4szer leadott sex and city, talán ötödszörre feliratosan ismét nézett lesz. feliratozás hazánkban nem a művészeti egységet, hanem nyelvtanulást jelentette (emiatt készíteném el újra a felmérést mert ez 2009ben volt). 2, a blogposzt szerzője feliratos filmek kutatásához nem köthető, hiszen 2009-ben történt. 3, egyik kommentben sem minősíti sem a hallgató, sem én a szinkront.
süti beállítások módosítása