Az internet fejlődéstörténetének[i] elemzői a platform felhasználói szokásait,
illetve annak gazdasági működését kutatva, az elmúlt évek során jelentős változásokat tapasztaltak.
Először is megfigyeltek egy úgynevezett decentralizálódást, amely egyfajta magatartásbeli változásban mutatkozik: a felhasználók egyre inkább kezdenek leszokni arról, hogy a weben csupán hivatalos, központilag előállított információkat fogyasszanak (ahogy a mainstream médiában ezt általában teszik), ehelyett böngészve, keresve erednek a számukra szükséges információ nyomába. (Ez leginkább az információs túlterheltséggel magyarázható.)
Ezzel párhuzamosan, mintegy ok-okozati összefüggésként komoly jelentőségre tettek szert a felhasználók által létrehozott tartalmak (pl.: tematikus blogok, közösségi média rajongói oldalak stb).
A felhasználói viselkedésváltozással egyidőben az utóbbi években megkezdődött az internet sávszélesség-bővülése[ii] és a felület fejlődésének köszönhetően az audiovizuális tartalmak webes terjedése (Youtube, Megaupload stb). A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a mostani éveket ezeknek a multimédiás [iii]tartalmaknak a felfutása jellemzi. A mozgókép- és hanganyagok a leginkább keresett és a legkönnyebben becsatornázható tartalmaknak számítanak az internet világában.
A letöltés nélküli internetes lejátszás (az ún. streaming) jó dolog, de még jobb akkor, ha a megtekinteni kívánt videó zavartalanul áramlik és a minőségére sem lehet panasz. A gyengébb internetkapcsolattal rendelkezőknek be kell érnie alacsony (esetenként pixeles vagy elmosódó) képminőséggel, kisebb lejátszó-ablakkal és az idegesítő akadozó lejátszással, de szerencsére ma már a világ egyre több pontján elérhető a szélessáv. A szélessávú internetkapcsolat kiváló minőségű (több száz kbit/s sebességre képes), teljes képernyőmérettel is probléma nélkül megtekinthető (akkor sem széteső), zavartalan lejátszást biztosít.
A világ legnépszerűbb keresője sem hagyhatta figyelmen kívül a multimédia ezen területét: a video.google.com oldalain a felhasználók elhelyezhetik kedvenc videófilmjeiket vagy kereshetnek más felhasználók által megosztott filmek között. Emellett arra is van lehetőségünk, hogy ha például moziba szeretnénk menni, akkor a film megnézése előtt megtekinthetjük a filmek interneten fellelhető előzeteseit is. Egyszerűen csak felkeresünk egy internetes műsoroldalt, vagy a film hivatalos honlapját, és már miénk is a mozihangulat. Ehhez hasonlóan lehetőségünk van arra is, hogy megnézzük kedvenc együttesünk videóklipjét, aminek köszönhetően megismerhetjük a szóban forgó anyagot, mielőtt még azt megvásárolnánk. Ezen túlmenően leülhetünk megnézni a híreket valamelyik online televízión[iv], még ha éppen nincs is a közelünkben működő tévékészülék. (Az Y és Z generáció, a mai kor gyermekei szinte már egyáltalán nem használnak hagyományos tévékészüléket.) De lehetőségünk van arra is, hogy újra visszanézzük elmulasztott, vagy kedvenc tévéműsorunkainkat - legalábbis amennyiben az adott tévécsatorna (vagy egy jótékony user) digitálisan hozzáférhetővé teszi azt a weben. Egyszerűen csak ráklikkelünk a kívánt tartalomra és már nézhetjük is. Sőt, a megnézett tartalmakat akár el is menthetjük a számítógépre, később pedig internetkapcsolat nélkül is újra és újra megnézhetjük, levetíthetjük magunk vagy barátaink örömére.
Azonban nem csak a tartalom fogyasztójaként, hanem annak előállítójaként is rendkívül kiszélesedtek a lehetőségeink: a technológiai fejlődést a huszonegyedik század elején tömegigényként jelentkezik önkifejezési vágy katalizálta. Az információs technológia, illetve az internet egyik csúcsteljesítményeként tartják számon, hogy ma már bárki saját médiafrekvenciát építhet ki a segítségével.
Ezt a teljesítményt az ún. „streaming[v]” szolgáltatás teszi lehetővé.
A streaming technológia
A streaming [vi]technológia segítségével földrajzi helyzettől függetlenül, a világ bármely pontjára közvetíthetünk multimédiás tartalmakat, hang- és videó fájlokat széles közönségnek, akár élőben is. Ezt az adást a többi frekvenciával ellentétben bármekkora közönség, bárhol a világon meghallgathatja és megtekintheti. Egyetlen webkamera, mikrofon vagy laptop segítségével stúdióvá alakíthatjuk munkahelyünket, lakásunkat.
A különböző internetes kutatások azt prognosztizálják, hogy az elkövetkező éveket a multimédiás, és azon belül is leginkább a videó tartalmak felfutása fogja jellemezni.
A streaming technológia[vii] lényege, hogy az információkat interneten keresztül, általában tömörített formában, azonnali adatfolyamként közvetíti. A streaming olyan különálló csomagokban érkező adatok folyamatosra kódolt alakzata, amely lehetővé teszik az interneten a hangzó és mozgóképes tartalmak valós idejű lejátszását. Az adatokat áramoltató, azokat folyamban továbbító streaming megoldás eredményeként nem kell megvárni, amíg az adatállomány teljes egészében letöltődik, így az audio- vagy videófájl már az adatátvitel alatt hallgatható, illetve nézhető. A felhasználók számára a streaming előnye, hogy nem kell hosszú letöltési időkkel és akadozással számolni (megfelelő sávszél megléte esetén), ugyanakkor a tartalmak nem kerülnek a birtokunkba. Vagyis például egy streaming zenehallgatás esetén ez azt jelenti, hogy a zeneszámokat csak aktív internetkapcsolat mellett hallgathatjuk. Streaming technológia hiányában, használat előtt a teljes adathalmazt egyetlen nagy csomagban kellene letöltenünk számítógépünkre, ami az időpazarlás mellett a számítógép erőforrásait sem kíméli . A technológia sok esetben azonban kevésbé célozza a videotartalom teljes hűségű visszaállítását, inkább elsősorban az azonnaliságra összpontosít.
A streaming segítségével többféle „hangszeren”, és ezernyi műfajban alkothatunk[viii]: internetes rádiót indíthatunk, élő hangközvetítéseket adhatunk, mozgóképet sugározhatunk akár extrém környezetből is[ix], vagy esetleg zártkörű videókonferenciát tarthatunk barátainknak, ügyfeleinknek. A streaming technológiával egyszerűen és az eddigi lehetőségeinkhez képest sokkal változatosabb környezetből közvetíthetünk audiovizuális tartalmakat[x]. Vitorlás versenyek, extrém sportesemények köszönhették felfutásukat ennek a médiaeszköznek.
Ez a technológia azonban nem csak a szórakoztatásban és a médiaiparban, hanem céges környezetben, vállalati kommunikációban, illetve a marketingkommunikációban[xi] is kulcsfontosságú szerepet kaphatnak.
A távoli munkaállomásokat összekötő, belső kommunikációs rendszerek egyik legkézenfekvőbb eleme lehet a képet és hangot közvetítő multimédiás csatorna. A munkatársak az ország, de akár az egész világ legtávolabbi pontjain is olyan magától értetődően kommunikálhatnak egymással, mintha egy légtérben lennének. Az üzleti kommunikáció területén konferenciabeszélgetések, előadások, tréningek lebonyolítására ad exkluzív és hatékony lehetőséget a streaming média. Az élőképes megjelenítés emellett számos más, kreativitásra építő kommunikációs projektben is felhasználható, ahol segítségével élőben, hiteles és megnyerő módon mutathatjuk be ügyfeleinknek koncepciónkat, vagy szolgáltatásainkat.
Streaming piaci körkép
Felismerve a technológiai fejlődés[xii] irányát, 2005-2007 körül jelentek meg az első komolyabb piaci szereplők.
Relatíve költséges iparágról van szó: a szerverek, a sávszélesség biztosítása, a kvalifikált emberi erőforrás, illetve a marketing és egyéb működési költségek mind komoly belépési küszöböt jelentenek a cégeknek, akik ezen a terepen szeretnének versenyezni. (Nem könnyű dolog nagy méretekben szolgáltatni, főleg nem jól szolgáltatni.) Ezért a streaming kialakulásának korai időszakában az első szolgáltatók idővel fokozatosan tematikus szolgáltatóvá avanzsáltak, egy szűk piaci szegmenst megcélozva. A szegmentációra, réspiacra fókuszálásra nem ügyelő korai pionírok szinte kivétel nélkül megszüntek.
Megjelent azonban néhány szolgáltató, akik bár relatíve kis tőkével és tudatosabb rétegcélzás nélkül fogtak bele a streamingbe, de mégis megtalálták a növekedés módját.[xiii] Ezeknek a vállalkozásoknak sikerült kialakítaniuk egy hatékony disztribúciós rendszert, a streameket igyekeztek minél többfajta kommunikációs eszközön (pc, tv, videokamera stb), 
illetve minél többféle médiumon, tartalomszolgáltatón keresztül eljuttatni a célközönséghez, ráadásul kifejlesztettek egy olyan megoldást, ami sorsdöntőnek bizonyult a vállalat következő életciklusában: megvalósították az erőforrások rugalmas bővíthetőségének know-howját, aminek köszönhetően az aktuális igényekhez, terheléshez lettek képesek igazítani a kiszolgálási procedúrát. Ez tette lehetővé, hogy elérjék azt a rendkívül fejlett szolgáltatási színvonalat, amivel különösebb fennakadás nélkül képesek kiszolgálni akár több százmillió felhasználót is egyszerre, világszerte. Amit más szereplők erőből, hatalmas beruházások árán sem voltak képesek tökéletesen utánozni, azt ők elérték leleményességgel és fortéllyal.
Így emelkedett a streaming piac legjelentősebb szolgáltatói közé a mára piacvezető[xiv]– magyar-amerikai vegyesvállalat– Ustream[xv], illetve egyik legnagyobb riválisa a Livestream.[xvi] A piac másik nagyon komoly szereplője a viszonylag új belépőnek számító Google, aki a Youtube szolgáltatásait bővítette élő streamek szolgáltatásával (a keresőóriás jelenleg rendkívüli pénzeket mozgat annak érdekében, hogy a szolgáltatás színvonalában és megbízhatóságában felzárkózzon a piacvezető Ustreamhez). Számottevő tematikus szereplő a Twitch-et említhetjük, amely elsősorban a gamer közönséget célozza, illetve a főleg Japánra fókuszáló Niconico-t[xvii].
A Niconico azért is figyelmet érdemel, mert a streamingben napjainkban Ázsia a legígéretesebb és leggyorsabb növekedést felmutató piac. Ennek köszönhető, hogy az iparági szereplők ma jelentős erőforrásokat csoportosítanak át a távol-keleti régió megnyerésére, egyes szereplők pedig saját fejlesztőbázist is létrehoztak ebben a régióban (pl.Ustream). Ha a főbb trendeket vizsgáljuk, Ázsia mellett Dél-Amerika tartalomfogyasztási mutatói is elgondolkodtatóak lehetnek: a sportesemények hagyományosan a stream szolgáltatók egyik legnézettebb tartalmának számítanak, a latin-amerikai országokban pedig különösen jelentős szegmens a sportrajongóké. Így aztán a piacvezető szereplők ennek a régiónak a megnyerésére is jelentős erőket fordítanak. (Különösen annak tükrében, hogy a tartalomfogyasztáshoz és a broadcastoláshoz is egyre jobbak a feltételek világszerte.)
A fejlődő országok mellett természetesen a fejlett nyugati országok számítanak jelentős felvevőpiacnak, ebben a régióban a sport mellett egyéb komoly médiaszereplők is feltűnnek: a zeneipar, az informatika (konferenciák, bejelentések), a média (tévék, radiók), a karitatív szervezetek, alapítványok (pl. természetvédelmi területek, vadrezervátumok kamerái), az egyházak, a közösségek, a sztárok, a magánszemélyek, a politikai csoportosulások sok esetben többmilliós nézettséggel büszkélkedhetnek. A streaming iparági szereplői igyekeznek partnerkapcsolatokat kiépíteni a tartalomtulajdonosokkal, a videoeszközök és kamerák gyártóival, illetve a helyszíni közvetítésekkel foglalkozó cégekkel, hiszen sokrétű üzleti potenciál rejlik ezekben a kapcsolatokban, például keresztmarketing lehetőségek. A piacvezető szolgáltatók különféle upsell lehetőségek kiaknázására is nagy energiákat fordítanak. Ilyen komolyabb broadcasterek számára kialakított feláras szolgáltatás a reklámmentesség, az önálló oldal design, a kiemelt megjelenés a főoldalon, a brandinget támogató egyéb extrák, a limitációk megszüntetése, a privát banner (a broadcaster saját reklámot helyezhet el oldalán, de akár szolgáltató reklámbevételeiből is részesedhet), a privát közvetítés (díjfizetés ellenében biztosított hozzáférés, a műsorszóró belépőt szed a streamért, egyszeri vagy havidíjat, ami után jutalékot fizet a szolgáltatónak), a stream saját honlapon, blogon, közösségi oldalon való beágyazásának lehetősége, a szükséges technikai eszközök értékesítése vagy említhetnénk akár a közvetítés szolgáltató által szervezett helyszíni lebonyolítását is, amikor is egy profi stáb kiszáll a helyszínre és minden igényt kielégítő közvetítést biztosít. Ez persze erősen függ attól is, hogy mire specializálódott az adott stream szolgáltató (e-sportok, hardcore gamer contentek, távoktatás, felnőtt tartalmak stb). A bevétel komoly hányadát jelentik az említett prémium szolgáltatások, persze lehetőség van az ingyenes streamingre is (reklámcsíkok és különféle limitációk ellenében). Az üzleti variánsok tehát számtalanok, a közvetített tartalomnak pedig csak a képzelet szabhat határt (a vonatkozó joggyakorlatot leszámítva).
A streaming bárkinek ideális eszköz lehet, aki mutatna valamit a világnak vagy kíváncsi az aktualitásokra, mi történik éppen a nagyvilágban.
Szerző: Bálint Viktor, Edutus Főiskola, III. évfolyam
facebook.com/victor.balint
victorvalentine.blog.hu
victor.balint[kukac]gmail.com
[i] http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/intro.html#4.4.4 Az Internet
[ii] http://www.bitport.hu/trendek/globalisan-tovabb-javul-a-szelessav-es-nalunk
[iii] http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/intro.html#5.7 Multimédia
[iv] http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6475%3Ait3-2-2-1-u&catid=58%3Aaz-ip-alapu-televiziozas&Itemid=913&lang=hu
[v] http://hu.wikipedia.org/wiki/Streaming_media
[vi] http://en.wikipedia.org/wiki/Stream_processing
[vii] http://www.szelessavkereso.hu/hu/elonyok/szorakozas/hang_es_zene
[viii] http://en.wikipedia.org/wiki/Lifecasting_%28video_stream%29
[ix] http://www.isafe.hu/hir_83
[x] http://bss.sch.bme.hu/simonyi-konferencia-2012-ericsson
[xi] http://elib.kkf.hu/edip/D_14324.pdf
[xii] http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20071109-adatkommunikacio-mobilinternet-edge-gprs-hscsd.html
http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20071119-mobilinternet-wifi-wimax-3g.html
http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20071126-mobilinternet-3g-umts-hspda.html
http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20071203-mobilinternet-hsdpa-3g-idsn-edge-.html
[xiii] http://www.hwsw.hu/hirek/37963/mozilla_theora_kodek_video_stream_internet_flash_quicktime.html
[xiv] http://en.wikipedia.org/wiki/Ustream
[xv] http://techcorner.hu/pcworld/mi-ujsag-ustream.html
[xvi] http://en.wikipedia.org/wiki/Livestream
[xvii] http://en.wikipedia.org/wiki/NicoNico
