A háromdimenziós mozgókép több, mint 100 éves múltra tekint vissza. A filmtechnikában az elmúlt 60-70 évben többször visszatért a térbeli megjelenítés igénye, mígnem az IMAX 3D kidolgozásával egész 3D mozihálózatok jöttek létre az egész világon. Elkezdődött a 3D otthonokba történő betörése is. Valamennyi múltban használt és jelenleg elterjedt 3D eljárás, a sztereoszkópikus képfelvételen és reprodukción alapul, melynek lényege az emberi látás sajátosságainak kihasználása és az érzékelés „becsapása”.
Egy-egy szemünk külön-külön egy-egy síkbeli képet hoz létre az ideghártyán. Ebből a két síkbeli képből alkotja meg agyunk a térérzetet. Mivel ez két kép különbözik egymástól, ez az eltérés teszi lehetővé, hogy a hozzánk közelebb-távolabb lévő tárgyak valódi méreteit, ill. a közöttük lévő távolságot fel tudjuk mérni. Sík képfelület nézésekor 3D érzet akkor keletkezhet, ha a két szemünk más-más, de egymástól csak olyan mértékben eltérő információ jut, mint a valódi világ szemlélésekor.
Ma leggyakrabban a 3D filmtechnikában megjelent polarizációs szeparációt alkalmazzák. A színszűrőt ekkor a polárszűrő helyettesíti, amely a fény hullámtermészetét hasznosítja. Mint elektromágneses hullám ugyanis a fény nem más, mint az egymásra merőleges elektromos és mágneses erőtér rezgése a terjedési irányra merőleges síkban. A nem polarizált közönséges fényben a térerősség vektorok bármilyen irányt felvehetnek. A polárszűrő nem tesz mást, mint ennek a rezgésnek csak bizonyos irányú összetevőjét engedi át. Ilyen szűrőkkel ellátva a szemüvegeket elérjük, hogy az egyik kép csak az egyik szemünkbe, a másik kép csak a másik szemünkbe jut, miközben a két kép egyszerre jelenik meg a vásznon.
Jeffrey Katzenberg, a Disney volt elnöke és DreamWorks SKG társalapítója mondta még 2008-ban: „A 2D filmet lassan múlt időbe tehetjük”, bár a tendenciák csak félig igazolják őt. Tavaly óta kezdték el hangozatni, hogy lejtmenetbe került a 3D technológia, de azért erőltetik a hollywoodi stúdiók és nagy moziláncok, mert így áremeléssel tudják kompenzálni a csökkenő jegybevételeket. A stúdiók folyamatosan mutatják be a rekordbevételeket produkáló 3D mozifilmeket az Avatartól kezdve a Harry Potterig, de az eladott jegyeknek csak 35 százaléka szólt 3D vetítésekre, vagyis a nézők 65%-a inkább hagyományos formátumba tekintette meg.
2010 tavaszán több mozilánc is megemelte 20%-kal a jegyárait, hogy ezáltal is több bevételhez jussanak. Az emberek többsége úgy véli, hogy nem éri meg több pénzt fizetni a 3D látványért, ami nem is csoda, hiszen James Cameron filmrendező szerint a konvertált 3D filmek helyett a néző csak 2,2D vagy 2,5D mozi élményben részesül, ráadásul mindehhez még egy kényelmetlen szemüveg is párosul.
Mit hoz a jövő?
A 3D szemüveg nélküli fejlesztései nagy erőkkel zajlanak, ám nem tudják megoldani azt a problémát, hogy a háromdimenziós kép független legyen a néző helyétől. A legtöbb esetben már fejünk kis elmozdulásával is élvezhetetlen lesz a látvány.
Az iPONT International kifejlesztett egy olyan 3D szoftvert, amely a német partnervállalat által fejlesztett képernyővel együtt olyan háromdimenziós képet képes alkotni, mellyel a nézők szemüveg nélkül is 3D élményben részesülhetnek. Ezzel a technikával a Palace Cinema reklámja volt először látható a budapesti Palace Westendbe. A több szakmai díjat (Innovációs TechShow Nagydíj, InnoMax) elnyerő iPONT világszerte terjeszkedik egyedülálló alkalmazásával.
Martin Scorsese Oscar-díjas filmrendező szerint nem csak a háromdimenziós technika lehet a filmezés jövője: reményei szerint néhány éven belül megjelenik a hologram is. Véleménye szerint a 3D-t csupán a 21. századi filmes történetmesélés első lépésének tekinti. „Ha minden jól megy, és nem történik valami nagy katasztrófa, a hologram felé tartunk”- jelentette ki s hozzátette:”Most is három dimenzióban látom önöket. Miért ne próbálnánk ugyanezt visszaadni a filmeken? Így kell gondolkodnunk. Ne engedjük, hogy a divat és gazdasági helyzet meggátoljon ebben minket.”
Holográfiás képalkotás
1947-ben Gábor Dénes találta fel a holográfiát, ám az általa alkotott nem volt alkalmas mozgás megjelenítésére, olyan volt, mint egy térbeli fénykép. „A háromdimenziós látványt próbálták utánozni az úgynevezett sztereoszkopikus megoldások. Itt a két szemhez tartozó információkat speciális szemüveg szeparálja. Azaz csak kétszeres információnk van: a jobb és a bal szem által látott képeké. A valódi háromdimenziós kép mintegy százszoros információtartalmú. Ez az oka annak, hogy a sztereoszkopikus rendszer esetében eltűnnek a szemünk elől azok a részletek, amelyeket fejünk ide-oda mozgatásával jobban is szeretnénk szemügyre venni. Holografikus megjelenítés esetén folytonosan változik a kép, különböző irányokból mást és mást látunk, akárcsak a valóságban. Balogh Tibor feltaláló véleménye szerint egyértelmű, hogy a háromdimenziós képmegjelenítőé a jövő. Úgy véli, csak ebben az irányban érdemes továbbmenni. Ha a képmegjelenítők olyan nagy iramban fejlődtek volna, mint a számítógép technológia, ma már falnagyságú térbeli megjelenítőink lennének, ehelyett még mindenütt a katódsugárcsöves készülékekkel ülünk szemben, ami voltaképpen már elavult technológia. Háromdimenziós adat már sok területen rendelkezésre áll, ezek jó részét azonban elvetjük, hiszen a megjelenítés két dimenzióban történik. Ilyen terület az építészet, az autó- és repülőgép-tervezés és szimuláció, a molekulatervezés, a légi irányítás, a virtuális valóság és a játékok.
Filmek melyekben már megjelent hologram:
- Star Wars
- Star Trek
- Mézga Család
- Így jártam anyátokkal
- Mártix
- Vasember2
- Ötödik Elem
- Kaptár
- Különvélemény
- Tron-Örökség
Nézzünk egy-két példát hol használnak jelenleg hologramot és mi várható a jövőben!
- hologramos telefon,
- A francia főváros repterén egy fotonokból álló úriember irányítja az utasokat,
- Pekingben egy divatbemutatón hologramként is megjelentek a modellek,
- 2022-ben hologramközvetítés a foci vb-ről,
- Victoria’s Secret Hologram Show,
- Szent Korona Hologram a budapesti Duna-Palotában.
Összefoglalva a 3D-s technológia használata csak átmeneti állapot. A hologram napjainkban már elterjedt és a filmgyártás során is nagy erőkkel folyik a hologramos technika bevetése. Számomra rengeteg kérdés tisztázatlan még ezzel a dologgal kapcsolatban. Vajon a moziban ülő emberekre milyen hatással lesz ez a technika, főleg ha azt veszem figyelembe, hogy sokan már ezt a „gyengébb” verziót sem bírják ki rosszul lét nélkül.
És vajon mi fogja kettéválasztani a valóságot az illúziótól? Hol lesz a határ?Vagy már mi is csak önmagunk hologramjai leszünk az utcán?
Szerző: Borbás Zsófia, zsofia.borbas[kukac]gmail.com