Blogokat olvasni jó. Magamhoz hasonló átlagos emberek írják meg az élményeiket, tapasztalataikat egy termékről vagy egy szolgáltatásról. Sajnos egyre többször olvashatjuk kedvenc blogunkban, hogy a bloggerek által kipróbált terméket „ajándékba” küldte a gyártó, avagy az író „meghívást kapott” egy hely kipróbálására. Tényleg bízhatunk az objektív véleményekben, ha az írót megajándékozza a vállalat az élménnyel? Talán eljött az ideje, hogy a blogokat sem tekinthetjük személyes-pártatlan élmények gyűjtőhelyének?
Hogy mindez hogyan is alakult ki?
A blog egy periodikusan újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll – írja a wikipédia. Alig tíz éve vált tömegjelenséggé a blogolás a 2001-es New York-i terrortámadás után, amikor civil újságírók hada írta le saját élményeit a tragédiával kapcsolatban. 2002-re annyira alacsonnyá vált a technikai korlát a blogolók előtt, hogy aki számítógéppel és működő internetkapcsolattal rendelkezett, annak megvolt a lehetősége, hogy saját blogot indítson. Ha megemlítjük a blog szót, a legtöbb embernek első körben a személyes napló elektronikus, bárki számára elérhető fajtája ugrik be elsőként, de ez leginkább a fiatalokra jellemző, akik a külvilággal így kommunikálnak közvetett módon.
Napjainkra egyre kevésbé tartják objektívnek az emberek a médiát, mert a megjelenített tartalmak fizetettek, azaz a pártatlansággal kapcsolatban egyre erősebb a bizalmatlanság. Az újságok a cég érdekeit képviselve jelentetik meg a tartalmaikat, míg a blogok az író személyes élményeit, egyéni tapasztalatait írják le. Talán ez az az ok ami miatt a blogok sikere töretlen, hogy az emberek egyre szívesebben segítségül hívják az internetet, ha egy termék, vagy szolgáltatás megvásárlása előtt állnak.
A blogokra általában jellemző, hogy egy tematikára épülnek. Elengedhetetlen, hogy a szerző egyéni érdeklődéséhez idomuljon a téma. A hetente többszöri bejegyzés komoly olvasótábort alakíthat ki, amivel a szponzorok megjelenése is megjósolható. A vállalatok egyre gyakrabban élnek a blogokban való megjelenés lehetőségével. Némely vállalatok blogokat indítanak saját termékük / szolgáltatásuk népszerüsítésére, aminek csak a töredéke éli túl a kiritikus ötödik posztot: az IBM egyik kutatása alapján a vállalati blogok 80 %-a öt bejegyzés utána meghal. Talán mégsem a bejegyzések száma a meghatározó a vállalati blogok sikerességénél, hanem a tartalom – a vállalkozások egyre inkább érzik a blogolás súlyát, egyre fontosabbnak értékelve azt, de közülük kevesen tudnak túllépni a közvetlen „marketingelésen”.
Napjainkra kialakultnak tűnik a szokás, hogy a terméket / szolgáltatást amit az adott cég népszerűsíteni akar, egy blogoló rendelkezésére bocsátja, így szerezve figyelmet a terméknek. Ezen belül is elkülönítjük a fizetett hirdetéseket, ahol a blogolót megfizetik egy jó hangvételű bejegyzésért és a termék specifikumainak leírásáért, valamit a termékmintát, ahol a blogoló ingyen használhatja a terméket és saját tapasztalatait írja le attól függetlenül, hogy az jó volt-e, vagy rossz. A blogok sikerességének következtében a pr ügynökségeknek újra fizetniük kell a médiáért a bloggereknek is, mert többé nem befolyásoló közvetítőkhöz, újságírókhoz, hanem közvetlenül az emberekhez kell szólni sikerük érdekében. A jobbik eset tehát, ha az ügynökségek költsége az egy-két személyre szóló termék ára, amikor a cikkekért nem kap külön fizetséget a blogger, és fenn áll a tézis: a blogoló teszteli a terméket, így mi, fogyasztók, személyes élményeket kapunk közvetlenül civil emberektől civil embereknek.
Mi is a probléma?
És itt lép életbe a probléma. Ha a magánszemélyek által írt blogokban szponzorált termékekről olvasunk, akkor az arról olvasott cikk lehet objektív, saját élményeken alakuló tapasztalat leírása? Hogyan tudjuk kiszűrni a fizetett bejegyzéseket?
A blogok, mint a marketing eszközei
A vállalatok leggyakrabban egy adott kampányukra szeretnék felhívni a figyelmet sikeres bloggerek segítségével. Legjobb és legaktuálisabb példának tudnám erre felhozni a T-Mobile 4G/LTE hálózatának bevezetéséhez előkészített kampányt, ami még nem került kereskedelmi forgalomba Magyarországon, a hirdető felület pedig az
Egy nap a városban volt. Egy egész napos játék keretében vezették be a facebook-os játék keretében kisorsolt vállalkozó szellemű résztvevőket a hálózat tesztelésébe.
2010 nyarán a
Djuice „Nyárfalók” névre keresztelt kampánya keretében fiatalok négy csoportja blogolt nyáron heteken át élményeikről a több százezer forintos nyereményért. Feladatokat kellett a csapatoknak megoldani, bulizni, mindezt dokumentálni, és a legtöbb blogolvasót maguk mögé állítani, hogy megnyerhessék a főnyereményt.
A Vodafone sem maradhatott ki a blogolók segítségül hívásából, így 2010 decemberében a Vodafone kedd keretében a kiválasztott filmblogokon a bloggerek hétfőnként saját ízlésük szerint filmeket
ajánlottak a másnapi keddekre, saját korábbi kritikáikat linkelve. „Olyan hasznos állandó tartalmat segítünk létrehozni, ami jól illeszkedik a meglevő, bejáratott blogokba. Túl akartunk lépni a mindenki által használt, progresszívnek gondolt szponzorlogós-banneres-nyereményjátékos, gyakran irreleváns vagy gyorsan halványuló blogos megjelenéseken” – mondta Szabó Béla, a Vodafone márkaigazgatója.
Egy esetleges bennfentes saját naplója is generálhat érdeklődést a létrejövő új terméknek.
Egy intendáns naplója címmel blogot kezdett írni Süveges Gergő, a gyerektévévé alakuló M2 újonnan kinevezett vezetője. „A kinevezésem óta eltelt négy nap tapasztalata azt súgj
a: tanulságos időszaknak nézek elébe. Példának okáért amióta a hír sajtónyilvános lett, kiderült, hogy ebben az országban mindenkinek van egy unokahúga… Hát ezért” – írja a blog indításáról. A blog kb. 12 bejegyzés erejéig élt, kb. másfél hónapon át, amíg Süveges le nem mondott.
A két évvel ezelőtti ausztrál „A világ legjobb munkahelye” idegenforgalmi kampány mintájára
hirdetett pályázatot a szarvasi önkormányzat idén tavasszal.
A nyertes havi félmilliót kapott és luxuskörülmények között szállodázhatott egy hónapig Szarvason. Egyetlen feladata volt élményeket gyűjteni, és mindezeket blog formájában megörökíteni. A
turisztikai élményőrök blogja kb. másfél hónapig élt.
A Wired amerikai magazin online felületén nemcsak hagyományos hirdetéseket, hanem tartalmi felületet is ad blogokon a prémium hirdetőknek a Wired kiadója, a Condé Nast. A bevállalósabb márkák között az IBM volt az első a
Cloudline bloggal.
A bloggereknek a
reklámbevételekből is csurran cseppen: A PrintXBudavár-hoz tartozó United Publishers a Dining Guide bloggercsomag után Men’s Guide néven új blogcsomagot dobott a piacra. A Men’s Guide célcsoportjául a magasan kvalifikált, felső gazdasági-társadalmi státuszú férfi közönséget jelölték meg a csomag értékesítői.
A blogolás tulajdonképpen mára már megélhetési forrássá nőtte ki magát a blogolók kevesebb mint 20 százalékánál. Így fordulhatott elő, hogy az AOL internetszolgáltató és a Huffington Post ellen keresetet nyújtott be egy blogger és munkajogi aktivista, mert a szolgáltatók
nem fizettek a szabadúszó bloggereknek, miközben anyagi hasznuk származik a tartalomból, amelyet a publikálók teremtenek. Jonathan Tasini eljárásában több mint kilencezer szerzőt és tartalomkészítőt képvisel, és legkevesebb 105 millió dollárt követel. A felperes szerint a Huffington Post jogtalanul tett szert bevételre, miközben közreműködőit a növekedés ígéretével áltatta. A cikkekből származó hasznot azonban megtartotta. Az ügy 2011 áprilisában robbant be a köztudatba.
Természetesen nem minden blogoló ír bejegyzéseket pénzért, hiszen idén harmadik alkalommal rendezték meg március 20-án a Down Világnapot a Vígszínházban, amelyhez a Segítsüti gasztrobloggerei is csatlakoztak és sütemény-árveréssel támogatták a programot.
És akkor mi a végszó?
Amennyiben kedvenc blogunk feltünteti bizonyos márkák esetében, hogy tesztmintát kapott, vagy külön meghívták az eseményre, a hely kipróbálására, avagy konkrétan fizetett hirdetést olvashatunk, úgy a megbízhatóság -szerintem- nem megkérdőjelezhető. Ha a kommunikáció teljes és őszinte az olvasó felé, az érezhető a blogon. Nem feltétlenül a jó/rossz tapasztalatok arányát kell figyelembe venni a blog megbízhatóságának eldöntésekor, mert elképzelhető, hogy a blog inkább a jó helyeket / termékeket ajánlja ahelyett, hogy a rosszakat tüntesse ki figyelemmel.
Szerző: Kiss Anikó, ancsa04[kukac]gmail.com