1 milliárdan használjuk, és mégis a Myspace és a Friendster sorsára jut? Az európai újságok online oldalaira érkező forgalom 10-19 százalékát adja, és még sincs jövője? A kedvenc közösségi oldalunk is csak egy múló divathullámnak köszönheti páratlan sikerét? Unalmassá válik, és a feledés homályába merül?
Elismerem, ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni, de ahogy Woody Allen, a nagyszerű színész és filmrendező mondaná: „foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralévő napjaimat ott szeretném eltölteni”. Így azt mondanám, hogy a Facebook jelenleg még az a platform, az a kommunikációs csatorna, ahol muszáj jelen lenni. A Facebook statisztikákat publikáló cseh Socialbakers cég adatai szerint1 Magyarország kicsivel több, mint 4 millió regisztált felhasználóval rendelkezik, tehát a penetráció 6 millió aktív magyar internetezővel számolva 66 %-os. Így egy jól megtervezett Facebook kampány 10-ből 7 fogyasztót el képes érni itthon. Ennél jelenleg egyik másik médium sem tud többet felmutatni. Azonban akadnak itt problémák is. Nézzük, nekem mely dolgok okoznának fejtörést, ha én lennék Mr. Mark Zuckerberg:
A „70 barát-elmélet”
A Facebook saját algoritmusával önkényesen eldönti, hogy melyik „virtuális” barátunk bejegyzései érdekelhetnek minket, és csak azokat mutatja. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a rendszer nem működik megfelelően. Viszont ez egy Joseph Heller-féle 22-es csapdája, mivel én sem akarom egyenként kiválasztani az 500+ ismerősöm közül, hogy kinek a posztjai érdekelnek. Szóval hol keressük a megoldást? Itt van példának Geert Lovink holland médiaszakértő véleménye, aki szerint csúfos véget ér a Facebook, ugyanis idővel senki sem gyűjt majd barátokat, és unalomba fullad az oldal. Lovink úgy véli, az embernek nincs szüksége hetvennél több virtuális barátra egy közösségi oldalon. Ha elfogadjuk ezt a feltevést, akkor viszont a Facebook nagy bajban van, mivel nem nyújt megoldást arra, hogy rövid időn belül redukáljam a baráti bázisom 70 körülire. Főleg, mivel azt sem én döntöm el, hogy kinek a bejegyzései jelennek meg a hírfolyamomon. A Facebook egyetlen killer app-ja maga a tény, hogy a barátaim megtalálhatóak rajta. Hiába vagyok függő, a függőség nem jelent márkahűséget is egyben. A kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor megunom ezt a közösségi oldalt, és barátaimmal kollektívan elhagyjuk a süllyedő hajót. Sosem következik be? Már jövőre bekövezkezik? Természetesen ehhez nem kell más, csak egy helyettesítő termék, ami jobban ki tudja elégíteni a fogyasztói igényeket, mint a jelenlegi Facebook.
Amikor megáll majd a növekedés
Óvatosabb becslések szerint is az oldal augusztus elején eléri majd az 1 milliárd regisztrált felhasználót. Hamarosan azonban a felhasználók növekedése viszont kifullad. Dél- és Észak-Amerikában, illetve a Közel-Keleten gyakorlatilag csak az internet penetrációval együtt, lassan növekszik a Facebook. Európában is lassan mindenkit magába szív a Zuckerberg-galaxis. Ezekkel a helyekkel a legjövedelmezőbb hirdetési piacokat le is fedte a közösségi oldal. A felhasználói létszámmal egyenes arányban a cég bevétele is növekedett, a 2007-es 153 millió dollárról tavaly 3,7 milliárd fölé nőtt. A Facebook ugyanakkor egyre többet kénytelen fejleszteni, dolgozóinak létszámát bővíteni, szoftvereket vásárolni és ezeket működtetni. Gondoljunk csak bele, 1 milliárd ember adatainak kezeléséhez milyen költséges rendszer üzemeltetése szükséges... Szintén masszív kiadást jelentettek az utóbbi idők felvásárlási akciói, az „1 milliárdos” Instagram2,vagy a face.com izraeli arcfelismerő startup 60 millió dollárért való megszerzése, nem is beszélve a 10.000 km-es vízalatti internetkábel – befektetésről6 mely projekttel a felhasználói élményt kívánja javítani a Facebook az olyan potenciális piacokon, mint India, Malajzia, vagy Szingapúr. De honnan is származik az ezekhez az akvizíciókhoz szükséges bevétel? A tavalyi bevételekből 3,2 milliárd dollárt tettek ki a hirdetések és több mint félmilliárd dollár a partnerektől (pl. Zynga) folyt be. És akkor el is érkeztünk a kritikus ponthoz. A Facebook tavalyi bevételének 85%-a származott az aktív hirdetésekből és márkareklámokból. Azonban a jövőben ez tarthatatlan. Ennek oka pedig az okostelefonok globális térhódítása.
De mi van akkor, ha már a hagyományos hirdetések sem működnek?
Sok a kritika, melyek szerint a Facebook CT hatékonysága sokkal alacsonyabb a webes display hirdetéseknél is. Úgy látszik, a General Motors megelégelte ezt, mivel nemrég az autógyár visszavonta az összes Facebookos reklámját, mondván, kidobott pénz5 az egész közösségi oldalas hirdetés. Megjelent olyan felmérés is, melyben a válaszadók 80 százaléka azt állította, még sosem vásárolt semmit Facebookos hirdetések vagy ajánlások alapján. Érdemes akkor egyátalán a cégeknek itt hirdetni? A Facebook könnyen még több hirdetőt veszíthet, mivel azok egyre frusztráltabbak a prémium hirdetések hiánya miatt, illetve egyértelmű mutatókat szeretnének arról, megtérül –e a befektetett pénzük. Valóban igaz, miszerint jól szervezett jelenléttel elvileg elérhető, hogy a nagy és jól ismert márkák kivonják a költésüket a Facebook-ról, és kizárólag a közösségi megosztásra és kapcsolattartásra hagyatkozzanak? Lehet, hogy nem is kell már erre sokat várni, ha az oldal nem talál valóban hatékony megoldást a mobilos platformon való hirdetésre.
Hogyan hirdessünk a mobilról Facebookozóknak?
Ez az a kérdés, ami akár a Facebook végét is jelentheti. Miért állítom ezt? Azért, mert a Facebook-ot mobilról használó felhasználók egészen pár héttel ezelöttig a felületen nem találkoztak semmilyen hirdetéssel. Tehát a mobilos bejelentkezések eddig semmilyen módon nem járultak hozzá a Facebook pénzügyi eredményéhez. És figyelembe véve a tényt, miszerint jelenleg havonta több mint 425 millió felhasználó jelentkezik be mobilról az oldalra, - és ez a szám az okostelefonok penetrációjával csak növekedni fog -, nem felhőtlen a jövő kedvenc közösségi oldalunk számára. Vajon képesek lesznek a mobilplatformon is versenyképes és működő hirdetési modell kialakítására? Az első próbálkozás a szponzorált bejegyzések megjelenítése, mely projekt során az oldal bal felső oldala utána hírfolyam is hirdetési felületté válik3.. Ezek elvileg nem generálnak majd túl nagy „zajt”, de a felhasználói élményt mindenképpen csökkentik. Ezt a hirdetési formát alkalmazza a Facebook a mobilra is, és az eredmények eddig pozitívak. A SocialCode adatai4 szerint a mobilos átkattintási arány 0.79 százalékos, ami sokkal erősebb a hagyományos Facebook-felületen mért átlagos CTR-nél. A TBG mérései még ennél is jobb mobilos arányt mutatnak, 1.14 százalékot. Kérdés, hogy ez mennyire köszönhető az ún. „fat fingers problem”-ként azonosított, véletlenszerű kattintásoknak. Hosszabb távon azonban, azt hiszem, nem fognak megfelelően működni a reklámok a mobilos felületen, és akkor el lehet gondolkozni, hogy valóban, a Facebook-ot alapvetően számítógépre találták ki, a mobilos korszakba való átmeneten törvényszerűen veszíteni fog.
A mobilos korszakba való átmenet
A Canalys nevű piackutató cég felmérésből9 kiderült, hogy még soha nem voltak annyira népszerűek az okostelefonok, mint tavaly. Először fordult elő, hogy több ilyen készüléket adtak el, mint számítógépet. Hazánkban is már minden második telefon okostelefon8, amikor pár éve még csak nagyon kevesen voltak tisztában ennek a terminológiának a jelentésével. Mi lesz tehát a web 2.0 meghatározó cégeivel? Vajon mennyire lesznek képesek alkalmazkodni a piaci trendekhez, az újfajta társadalmi igényekhez, a helyettesítő termékek fenyegetettségéhez? Mert jön a mobil, ami mindent visz, és nem kérdez. Térhódítása elhomályosít majd mindent, amit eddig fontosnak éreztünk. A paradigmaváltás a küszöbön, hamarosan eljön Brad Pitt Joe Black szerepében az olyan cégekért, mint a Facebook és a Google, és innen nincs menekvés. A kérdés nem az, hogy igen, vagy esetleg nem, a kérdés: mikor?
A jövő elkezdődött!
Pár napja jelent meg egy cikk a socialtimes-n, mely a Line7 japán mobilos alkalmazást, kicsit talán túlozva, a tökéletes közösségi szolgáltatásnak nevezi. Hatásvadász a címadás, de mindenképpen jól választott, mivel egy mérföldkőről lehet szó. Az alkalmazás segítségével lehet ingyen telefonálni, üzengetni, a barátainkkal kommunikálni, és a funkciók köre folyamatosan bővül. 1 év alatt 45 millió felhasználót gyűjtött, a vállalati célkitűzés pedig a Facebook lefölözése. A helyettesítő termékek fenyegetettsége tehát minden korábbinál nagyobb kihívást jelent, és fog jelenteni a Facebook számára.
A potenciális jövőkép
Azt gondolom, hogy a Facebook hirdetési bevételei drasztikusan csökkeni fognak, ezzel szemben viszont a kiadásai csak növekedhetnek a jövőben. Így kézenfekvő megoldás lehet egy fizetős rendszer bevezetése, amivel sok látogatót veszíthet az oldal, azonban az esetleges likviditási gondjai biztosan megoldódnának. Ezzel a lépéssel azonban a Facebook csatlakozna az általam elképzelt jövőbeni életképes cégek sorába. Véleményem szerint azok a cégek, illetve start up-ok lesznek igazán sikeresen a jövőben, melyek bevételeiket nem hirdetési felületeik értékesítéséből szerzik, hanem egyszerűen olyan szolgáltatást nyújtanak, melyekért a felhasználók hajlandóak újra és újra fizetni. Ilyen lehet egy mobil alkalmazás havidíja, példának okáért itt van az előbb említett japán Line. Viszont azon is érdemes elgondolkodni, hogy melyikért fizetnénk szívesebben havidíjat: a Facebookért, amit eddig ingyen használtunk, és már többek szerint kezd unalmassá válni, vagy például a Line-ért, ami már most az ingyen telefonálás, és egyéb, izgalmas közösségi interakció lehetőségét kínálja. Kétségkívül azonban a fizetős alkalmazások legnagyobb előnye lehet, hogy a felhasználói élményt nem zavarják majd meg a márkareklámok és egyéb hirdetések. Hogyan is tudna hosszabb távon ezzel a Facebook versenyezni?
A jövő tehát azoké, akik elsőként tudják megragadni az új lehetőségeket. Az okostelefonokra írt alkalmazások jelentik a jövőt. Teljesen megváltoztatják majd mindazt, ahogy jelenleg az internetes tartalmakat fogyasztjuk, ahogy kommunikálunk, kapcsolatot tartunk és viselkedünk mind online, mind offline környezetben. A maiaknál sokkal nagyobb dolgok vannak készülőben. A jövőből visszanézve rá se fogunk ismerni 2012-re. De minek visszanézni? Irány előre! Én már nagyon várom!
Szerző: Sterbinszky Gábor, Edutus Főiskola, III. évfolyam
