HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Ingame advertising, avagy mi kell a Z generációnak?

2016.04.22. 15:07 Bernschütz

Korunk legfiatalabb fogyasztói és egyben a digitális világ szülöttei igencsak fejtörést okoznak még a legtapasztaltabb marketingszakembereknek is. Hogyan juttatható el ezekhez a rendkívül interaktív fogyasztókhoz egy üzenet, ha szabadidejük nagy részét a virtuális térben töltik és egyre kevesebb hatás haladja meg az ingerküszöbüket?

kep1_dora.jpg

A Z generációs fiataloknak egészen más az életstílusuk az eddigiekhez képest. Szabadidejük nagy részét a világhálón töltik, kapcsolataikat főként online ápolják, közösségi életet is a social medián keresztül élnek, itt ismerkednek, eseményeket szerveznek, szórakoznak. Egyszerre több tevékenységet is végeznek, chatelnek, közben figyelemmel kísérik a Facebook hírfolyamát, zenét hallgatnak a Youtubeon és telefonon szerkesztenek egy fotót az Instagramra.

A kutatók szerint a Z generációs fiatalok személyisége nyitottabb, közvetlenebb, jóval okosabbak a technikát illetően és jóval rugalmasabbak is. Az online világ sokkal öntudatosabbá teszi őket, ugyanakkor egyre fontosabbá válnak számukra a külsőségek és a „látszat” a közösségi oldalak hatására. Életformájuk a rájuk zúduló információtömeg hatására egyre ingerhajszolóbb, ingerküszöbük emelkedik. Joggal mondhatjuk, hogy a mostani tinédzserek a világhálón szocializálódnak.

Ezeknek az információknak a tudatában érthető, hogy az idősebb generációkra szabott klasszikus módszerek rohamos léptékben veszítenek hatékonyságukból. Van azonban olyan alternatív módja a reklámozásnak, amit a fiatalok nem tudnak kikerülni, ha kikapcsolódni, szórakozni vágynak. Ez a módszer nem más, mint a termékmegjelenítés, vagy más néven product placement amelynek az alkalmazása több 10 éves múltra tekint vissza, de csak most nyerhet igazán értelmet, mikor a klasszikus eszközök elavultak.

A termékmegjelenítések szépen lassan beférkőznek minden tartalomba, ami nap, mint nap szembe jön velünk szórakozás közben, legyen szó akár egy filmről, videoklipről, vagy a fiatalok között olyannyira kedvelt videojátékokról.

Ezek közül a legígéretesebbnek talán a termékmegjelenítés legfiatalabb üdvöskéje tűnik, ami nem más, mint a videojátékos márkamegjelenítés, idegen nevén az in-game advertising. Ez első hallásra meglepő elgondolás lehet, de a PWC kutatási adatai szerint a konzolos és számítógépes játékok piaca legyűri most már a zeneipart is. Az elektronikus játékpiac éves forgalma már 2007-ben 38 milliárd dollár volt csak az USA-ban. (Vámosi, 2007)

Véleményem szerint a fiatalok körében rendkívül sikeresek a különböző fajtájú videojátékok, főleg azóta, hogy nagy részük egyre inkább személyre szabható és interaktív, mint például a különböző mozgásérzékelős játékok, ahol némely esetben akár a saját testünk látszódik a virtuális térben. Ez az új virtuális valóság szimulátorokkal (VR Szemüvegekkel) még nagyobb potenciált jelenthetnek a Z generációt (és a következő generációkat) megcélzó vállalatok számára.

Lehetséges volna, hogy ez az alternatív, újszerű marketingeszköz működik?  A fiatal játékosoknak mi a véleménye a megjelenő márkákról? Egyáltalán érzékelik, felismerik őket játék közben?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésektől vezérelve készítettem el kutatásomat szakdolgozatom legfontosabb elemeként. A kvalitatív kutatás során tekintettel a megkérdezendő személyek korára (Z generáció), mélyinterjúkat készítettem, próbáltam a befolyásolhatóságot a legkisebbre redukálni, hogy valós képet kapjunk a fiatalok véleményéről, játékhasználatáról, ahhoz való viszonyulásáról, hozzá kapcsolódó vásárlói attitűdjéről.

Kutatásom első fázisában 4 videojáték-használó fiatallal készítettem interjút, mely során alapvetően 4 témakör került szóba, amely azt vizsgálta, hogy felismerik-e az előttük megjelenő márkák létét, meg tudják e nevezni őket név szerint, hatással vannak-e a vásárlásaikra és mennyire zavarja őket.

Már a 4 interjú lezajlását követően láthatóvá vált, hogy az in-game advertisingnak érdemes lenne több figyelmet fordítani, ugyanis a vártnál is jobb eredmények születtek arra nézve, hogy mennyire fogadják el a fiatal fogyasztók ezeket a termék/márkamegjelenítéseket és mennyire kedvelik a jelenlétüket. Mindannyian pozitívan nyilatkoztak a látott márkákról és bár elmondásuk szerint nem hatnak vásárlási szokásaikra, mégis személyes környezetükben felfedezhető volt egy-egy említett márkatermék.

A feltárás után, hogy számszerű adatokhoz is jussak, kvantitatív kutatási módszerhez folyamodtam, mégpedig online kitölthető kérdőívvel kerestem fel 94 fiatalt. A lekérdezés tudatos, önkényes kiválasztáson alapul, megszabott kritériumok alapján. A kitöltőnek 1995 és 2009 között született magyar állampolgárnak kellett lennie, aki játszik legalább egy videojátékkal.

A kérdőívben hasonló témaköröket feszegettem, mint az interjúk során, elsősorban a márkák felismerésére, a látottak hatására, a hozzájuk fűződő véleményekre voltam kíváncsi. Meglepve tapasztaltam, hogy a kitöltők nagy részének a beérkezett válaszok alapján közömbös, vagy a szívének kedves egy-egy márka felvillanása a kedvenc videojátékok egyikében.

abra1_dora.png

A kutatás alapján elmondható megkérdezett magyar fiatalok többsége képes visszaemlékezni a videojátékokban szereplő márkák egy részére, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a megkérdezett játékosok többsége észleli a termékmegjelenítéseket. Bár a kvalitatív kutatás során a megkérdezettek megjelenése arról árulkodott, hogy ezek a márkamegjelenítések eredményesek, egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy rájuk nincsenek hatással, ez a későbbiekben a kvantitatív kutatás során is így maradt, a válaszadók közül igen kevesen állították, hogy szoktak olyan terméket venni, amit a videojátékokban láttak. Ehhez a kérdéskörhöz azonban úgy érzem, mélyebbre ható, nagyobb elemszámú mintán végzett kutatásra lenne szükség ugyanis véleményem szerint ezek a döntések gyakran tudat alatt zajlanak le ezek pedig nehezen mérhetőek leíró, kérdőív alapú megkérdezéssel, ezért különösen hatékonyak lehetnek a neuromarketinges kutatások.

Bár észrevételeik, megnyilvánulásaik pozitívak a product placementhez kapcsolódóan, egyértelműen elutasítóak voltak, ha a látott márkák vásárlásáról esett szó. Mindemellett sokan nem vettek észre csak néhány márkát a látottak közül. Éppen emiatt szükség lenne szemkamerás vizsgálatokra és az egyének megfigyelésére, hogy még inkább megérthessük a Z generáció viselkedését, látásmódját, tudatalatti reakcióit az in-game advertisingal kapcsolatban. Érdekes lehet továbbá, hogy alakul-e ki úgynevezett reklámvakság, egyfajta immunitás, mint az online hirdetések esetében.

A jövőben komoly potenciális lehetőségeket rejt az in-game advertising a magyar fiatalok elérésében, abban az esetben, ha a hazai szakemberek helyén tudják kezelni az alkalmazását. Megfelelő eszköz lehet bizonyos célcsoportok pontos meghatározására és informálására. Véleményem szerint a product placement alkalmas lehet mind értékesítés, mind pedig imázs növelésre méghozzá a vizsgált generáció esetében a klasszikus reklámspotoknál jóval hatékonyabban és kevésbé költségesen. 

 

Felhasznált irodalom:

  1. Papp-Váry, Á. (2008): Product placement- Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF-Századvég
  1. Sas, I. (2012): Reklám és pszichológia a webkorszakban. Akadémia. Budapest.
  2. Tari, A. (2011): Z generáció. Tericum Kiadó Kft. Budapest
  3. PricewaterhouseCoopers (2012): Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép 2012–2016

https://www.pwc.com/hu/hu/media-es-szorakoztatoipar/assets/e-m-outlook-2012.1.pdf

  1. Vámosi, G. (2007): Egyesül a Blizzard és az Activision, http://www.origo.hu/techbazis/hightech/20071204-megafuzio-a-jatekiparban-egyesül-a-blizzard-es-az-activision.html
  2. Fehér, K. (2008): A virtuális valóság és az új média generációja http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_01_tavasz/06_virtualis_valosag_uj_media/

 

Szabó Dorottya, Edutus Főiskola, III. évf. Marketingkommunikációs szakirány

Konzulens: Bernschütz Mária, PhD

Elérhetőség: szabo.dorottya93@gmail.com

 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing interaktív márka alternatív közösségi videójáték product placement termékelhelyezés video streaming Zgeneráció ingame advertising

Reklám headshot - Miért néznek hülyének minket a rádióreklámok?!

2015.06.23. 13:53 Bernschütz

Korán reggel, amikor az ember félálomban van, vagy amikor a munkából hazafelé jön és kicsit fel szeretné pörgetni magát a délutánra ezért bekapcsolja a rádiót, majd teletömik a fejét, mindenféle, gyógyszer, kirándulás, életmód, étel, reklámokkal. Ezzel még nem is lenne gond, ha kreatívak lennének!

Személy szerint a reggeli órákban hallgatok rádiót mint a legtöbben. Ezt mutatja Szonda Ipsos felmérése is, ahol jól látszik, hogy legtöbben a reggeli és a délutáni órákban hallgatnak szívesen rádiót.

A rádiók elérése (RCHN) óránkénti bontásban

 1radio.png

 

REACH (RCH): A műsor által elért közönség nagysága negyedórás bontásban ezer főben, a vizsgált célcsoporthoz viszonyítva (rádióhallgató népesség).

Forrás: Szonda Ipsos / NMHH Monitoring

 Úgy gondolom ezekben az időintervallumokban a legdrágábbak a reklámspotok, is így evidens hogy csak olyan cégek reklámoznak ezekben az időkben, akiknek van pénze jó minőségű reklámokra. A prepozícióm az, hogy a reggeli idősávban a rádiók magas költségei miatt igényes reklámokat sugároznak.



Csináltam egy röpke kísérletet! Egy hétig reggelente hallgattam az egyik hallgatottabb kereskedelmi rádiót és felvettem kazettára (nem hittem, hogy jó lesz még valamire a magnó), azokat a reklámokat, amiket kritizálok. Többször meghallgattam ezeket a reklámokat, belegondoltam abba, hogy kik lehetnek a célközönségeik, mit és hogyan szeretnének eladni? Mi is ér minket azzal hogy ezeket a reklámokat hallgatjuk? Mire is „hangolnak" minket? (Előre szeretném leszögezni, hogy a hangfelvételeket otthon, házi közegben vettem fel így nem a legjobb minőségűek, ezekért előre is elnézést kérek). 

  1. A gyógyszer reklám ami vicces akart lenni

Márka:          Apranax dolo gél

Szektor:          Gyógyszergyártás

Célzott szegmens: Középosztály, idősödő, nyugdíjasok

  Rádióreklámokat meghallgathatod innen.

 A görcsoldó gyógyszer reklám ahol, az a buta dialógus játszódik le, hogy a férjnek fáj a háta ezért nem tud mosogatni, de az asszony csak azért is, benyögi a végén, hogy - „És még mosogatni is tudsz”, üzenem a készítőknek, nem, és nem vicces. Sem elsőre sem ötvenedszerre! Hiába próbálják beleerőszakolni, a gyógyszerreklámokat a mai általános családi közegbe. Valahogy az, hogy bugyuta szövegeket adnak olyan szinkronhangokhoz amiket, akár mesefigurák hangjához is jók lennének, egy vicces muppet show jelenetre emlékeztetnek, nem egy komoly gyógyszerreklámra!

 

  1. Pástétomreklám az osztályteremben

 Márka:          Hamé pástétom

Szektor:          Élelmiszeripar

Célzott szegmens: Kisiskolás gyermekes háziasszonyok

Rádióreklámokat meghallgathatod innen. 


Nem azt mondom, hogy nincsenek jó vagy fél jó reklámok! A pástétom reklámnak a koncepciója és az időzítése kifejezetten jó volt (osztályfőnöki órán beszélgetnek mit vigyenek a gyerekek osztálykirándulásra), viszont az erőltetett dialógusokkal megölték az egészet. - "Köszönjük Márk anyukájának…és a pástétomgyárnak!”. Ki mond ilyet?

  1. AAAzz autókereskedés reklám

 

Márka:             AAA   Autó

Szektor:          Autóipar, használtautó kereskedés

Célzott szegmens: Imázs növelés, Kocsira vágyó, kevesebb pénzel rendelkező férfiak

Rádióreklámokat meghallgathatod innen.

Az autókerekedés reklám, aminek a neve hangzatos ebből adódóan fülbemászó, viszont még a műsorvezetők is ezzel a reklámmal „riogatták” a hallgatókat, hogy lejátsszák többször egymás után, mert annyira idegesítő és az, hogy a kereskedés nevét a félperces spot alatt több, mint ötször mondták el, felér egy kínzással.

  1. Tökéletes példa a rosszul szegmentált reklámnak!

 

Márka:          Ford Transit

Szektor:          Autóipar

Célzott szegmens: Kiemelkedő keresettel rendelkező fiatal férfiak

 Rádióreklámokat meghallgathatod innen.

 A Ford Transit, olyan erőszakosan szeretné bevonzani a fiatalokat, hogy vegyék a járműveit, hogy vért izzad értük. Csak ezzel pont, ez a baj. Hiába próbálja a rappes szöveggel megfogni a fiatalabb réteget, attól még nem lesz pénzük venni semmilyen kocsit, főleg nem egy transitot, ami meg inkább vállalkozóknak lenne jó. Lehet a start-uposokat szeretné megfogni igazából ennyire erőszakosan? Inkább menjenek el fesztiválokra, és támogassanak zenekarokat, hamarabb megtalálnák a célközönséget! Bár ha eladást is szeretnének én inkább az idősödő generációt céloznám, meg akinek van is pénze egy ilyen kocsira és hasznát is venné. De akkor semmi rappet, mert fel sem fogják.

  1. Interjú reklámok

 

Márka:          Flabelos

Szektor:          Egészség

Célzott szegmens: Bikiniszezon közeledtével, a testükkel nem megelégedő nők

Rádióreklámokat meghallgathatod innen.

 Eleinte, megzavarodtam, hogy ez most adás vagy reklám, ami kifejezetten jó húzás volt a készítőktől. Jó volt, hogy a rádiós hangokat használták egy reklámhoz. Viszont amikor már huszadszorra is ugyanaz az interjú vagy nyereményjáték-szerű reklámot hallgatom, valahogy úgy érzem egy időhurokba kerültem. Ezeket a reklámokat nem érdemes max 1-2 hétig csinálni. Az ötlet nem rossz, de nem is a legjobb.

 

  1. Zenés reklám

 

Márka:          Sárvári Wellness

Szektor:          Szabadidő

Célzott szegmens: Családok, nyári vakációra készülők

Rádióreklámokat meghallgathatod innen. 

 A zenés reklámok a retró rádió reklámok fénykorát idézi. Próbálnak fülbemászóak lenni, megragadni az embert, de számomra csak bosszantóan hatnak és elkapcsolok egyből.

 

  1. Richter, én már annyira unlak!

 

Márka:          Richter egészségváros

Szektor:          Gyógyszeripar, szabadidő

Célzott szegmens: Családosok, nyugdíjasok

Rádióreklámokat meghallgathatod innen. 

 Már tavaly is emlékszem ahogy Rudolf Péter beszélt a Richter egészségvárosról. Annyiszor leadták, hogy kívülről fújtam, és egyből elkapcsoltam,. Sajnos szegény Rudolf Pétert is ha látom a televízióban, már automatikusan elkapcsolok inkább. De nem hittem volna, hogy a Richter ezek után megint előveszi ugyanazt a reklámot és megint orrvérzésig nyomja. Szegény Rudolf Péter, most már sokkal unottabban mondja a kötelező szövegeket. Mi azzal játszunk, hogy bepasszolunk más szövegeket így, ugyanezzel a hangsúllyal azt is mondhatná, hogy „Ma szép időnk lesz, és elmegyek sétálni egyet a kutyámmal”. A hangsúly és a hozzáállás ugyanaz lesz.

 

De hagyj emeljek ki egy reklámot, ami kifejezetten tetszett!

+1 „Az első hangos kupon!”

 Az autós reklám, ami úgy hirdeti magát az „első hangos kupon” reklám. Kifejezetten aranyos és innovatív marketing ötlet, lehet egy kicsit szájbarágós lett maga a reklám, de érthető, mivel annyira újdonság. ( Megj.: Sajnos bármennyire is tetszett ez a reklám sem neten nem találtam meg és sajnos a rádióban sem tudtam felvenni, így hiába de utólag kap tőlem egy fekete pontot az elérhetetlensége miatt. Ha már „Hangos kupon” legyen elérhető neten keresztül).

 Konklúzió

Kiderült az, hogy vagy nem gondolják át megfelelően, a rádiós reklámokat a készítők, vagy egy merőben új hullámnak kellene jönnie a rádiós reklámok piacán. Mert ami most van, az merő káosz. Ha nem vesszük figyelembe, azt hogy hülyének nézik a fogyasztót, a termékről úgy beszélnek mintha felolvasnák valahonnan, nem artikulálnak, ’őz’-nek, akkor is, sokkal többet ki lehetne hozni ebből a szegmensből.

Azonban arról sem szabad megfeledkeznem, hogy mivel ennyire rosszak ezek a reklámok egyből felkaptam rájuk a fejem. Lehet, hogy ez volt a cél? Ilyen téren, nem tudok negatívat mondani, viszont ha bele gondolunk abba, hogy egy fitnesz gépet ami 50-70 ezer forintos tételt úgy reklámoznak, hogy egy orvosnak tűnő hang is belekavarodik a saját szövegébe, nem hiszem hogy lendít az eladásokon.
Összegezve csak annyit tudok mondani, hogy a „negatív reklám is reklám”, de a mai világban tényleg igaz ez? Inkább gondoljuk át még egyszer!

Hefler Katalin, heflerk(kukac)gmail.com, volt EDUTUS Főiskolai hallgató, végzés éve 2015, marketing asszisztens

8 komment

Címkék: kritika reklám rádió marketingkommunikáció

Mikrohullámú internet kapcsolaté a jövő Magyarországon?

2015.06.12. 15:08 Bernschütz

wlanbazis_allomas_torony.jpgSokakban bizonyára felmerült az a kérdés hogy mit is jelenthet a mikrohullámú internet kapcsolat. Nincs köze a mikrohullámú sütőhöz, ez egy távközlési forma. A mikrohullámú Internet (WLAN) olyan vezeték nélküli technológia, amely mikrohullámú rádiójelek használatának segítségével teszi lehetővé a széles sávú internethasználatot az adótornyok által lefedett területen. Természetesen szükséges hozzá a gerinchálózat megléte az országban.

 

Az egyszerűség kedvéért úgy kell rá tekinteni, mint egy helyhez kötött mobilhálózatra. A sávszélessége sokkal magasabb. De ez a helyhez kötöttség a közeljövőben változni fog.

Láttam fantáziát ebben a szektorban így a szakdolgozatom központi eleme egy ilyen távközlési formát nyújtó vállalat lett. Pár fontosabb tényezőt meg kell említeni a céggel kapcsolatban, hogy helyére kerüljenek a dolgok. 2007 és 2009 között termelődött profitot teljes mértékben visszaforgattak a vállalkozás hálózat fejlesztésébe. A 2010-es év után a cég növekedése fokozatosan felgyorsult, ami mind a mai napig tart. 2013 decemberében és 2014 januárjában több új ügyféllel sikerült szerződést kötni, mint amennyi összesen volt a 2005-ös évben. 2014 évben sikerült elérni az 1,3 milliárdos éves bevételt.

Csak egy régió specifikus vállaltról van szó azonban a szolgáltatás minősége meghaladja a piacot uraló multinacionális vállalatok által biztosított színvonalat. Ezt a megállapításomat most teljes mértékben alátámasszák az Sopron környéki régió adatai.

 

ZNET lefedettség kép

 znet_lefedettseg.jpg

A kutatásom során három almintát különítettem el, ZNET Kft-s ügyfeleket, más szolgáltató előfizetőit és olyan személyeket, akik nem rendelkeznek saját internet előfizetéssel. A kvantitatív kutatást kvóta szerinti mintavétellel, leíró módszertan segítségével online módon végeztem. Összesen 154 főt kérdeztem meg arról, hogyan vélekednek a saját internetszolgáltatójuk által nyújtott internet sávszélességéről, az ügyfélszolgálatról, kapcsolt szolgáltatásokról, a kiépítés gyorsaságáról. A kérdőív kitöltése során a megkérdezetteknek további véleményt kellet alkotniuk a ZNET Kft szolgáltatásairól, hogy mit várnak a jövőben a cégtől, illetve melyik az a szolgáltatás, amelyiknek a minősége a véleményük szerint legjobb. Azon személyek esetében, akik nem rendelkeznek saját internet szolgáltatóval leginkább arra voltam kíváncsi, hogy mi lehet ennek az oka. A megkérdezések során zárt kérdéseket és skálás kérdéseket alkalmaztam. Segítségükkel mérhető volt a kitöltők véleménye a szolgáltatásról.

 

Az elemzés során kiderült az, hogy ha a ZNET Kft beépíti a szolgáltatásai közé, hogy elintézi az adminisztrációs munkát a szolgáltató váltás során, akkor a konkurens vállalatok előfizetői választani fogják az ő internet szolgáltatását. A Kft ügyfelei pedig a legjobban a megbízhatósága miatt kedvelik a mikrohullámú internetet. Kiderült továbbá az is, hogy eddig a rádióreklámokra költött jelentős összeg nem érte el a kívánt célját, ugyanis nem ezen, hanem az ismerősökön keresztül értesülnek az emberek a cég által nyújtott internet elérésről. Az interneten kellene a jövőben a reklám tevékenységnek koncentrálnia, hiszen ilyet eddig nem folytatott, de mégis sokan megjelölték, mint értesülési lehetőséget.

 

Az internet elérés megbízhatóságának fontosságát tartom a legfontosabb momentumnak egy szolgáltató választás vagy váltás során személy szerint. A hirdetésekben a garantáltan a folyamatosan működő internet kapcsolatot biztosítja a szolgáltató. 31 fő véleménye szerint nagymértékben befolyásolja a megbízhatóság is szolgáltató-váltás során ugyan úgy, mint a szolgáltatás sebessége. Akik magas sávszélességet várnak el azok a megbízhatóságot is ugyanannyira megkövetelik.

 megbi.png

 

A más szolgáltatók előfizetői közül a legtöbben a kedvező árat jelölték, meg mint általános elvárásukat az internetet nyújtó cégektől. Mint legfontosabb tényező, ezt minden fogyasztó mérlegeli, ugyanis a havi rendelkezésre álló pénzösszeg szűkös, amiből gazdálkodni kell. A megbízhatóság is kiemelt figyelmet érdemel, hiszen az érem egyik oldala csak az ár, a másik pedig a nyújtott szolgáltatás megbízhatósága. Ha internetezni szeretne a fogyasztó, de éppen nem működik a szolgáltatás, akkor hiába fizet keveset, mert a szolgáltatás nem működik és ezért feleslegesen költ rá. A harmadik legfontosabb elvárás a maga, a sebesség, ezt 29 személy jelölte meg. A magas sávszélességet is rendkívül fontosnak tartják a felhasználók. A nem ZNET-es ügyfelek számár ki kell emelni, hogy a kft internet szolgáltatásának nagyobb a területi lefedettsége, mint a hagyományos kábeles szolgáltatóknak. Így akik olyan városrészeken, vagy kisebb településeken élnek, ahol nincs kiépítve kábeles szolgáltatás, alternatívát jelent a mobil stickekkel szemben. Mert a letöltési sebesség magasabb és a havidíj is az adatforgalom viszonylatában olcsóbb.

 alt.png

 

A kutatás eredményéből kiderült, hogy eljutottak már arra a szintre a fogyasztók, hogy nem csak az árat tekintik meghatározónak, hanem végre a cserébe nyújtott szolgáltatás színvonalát is elvárják a szolgáltatóktól. Jómagam voltám már mindegyik szolgáltató előfizetője és hiába nyújtja az egyik a legolcsóbb szolgáltatást, ha egyszer nem működik mindig folyamatosan, akkor lehet akármilyen olcsó egyszerűen nem éri meg. Végre több fogyasztó a választási lehetőségére rádöbbent.

 

Magyar András, Edutus Főiskola, KEM

Szólj hozzá!

Dávid és Góliát- megöli a Google az újságokat?

2015.02.27. 14:06 Bernschütz

"Az most már a mi pénzünk"- reagálta a Google egykori vezérigazgatója, Eric Schmidt arra a vádra, miszerint a cége kiforgatja minden pénzéből a sajtót. Search Engine Optimization, PPC, AdWords, AdSense- ezek segítségével nyomja le az online és print médiumokat a keresőóriás. A magyar hirdetési piacon is egyre nagyobb szerepet vállal a Google.

 

Hetven százalékos növekedés: 2008 óta ennyivel nőtt az online termékek reklámköltése, míg a print médiumokban a felére esett ez az összeg a gazdasági válság óta. Így nem csoda, ha egyre több hirdető fordul az online piac felé. Egy online reklám lehet egy idegen oldalon elhelyezett banner, egy hírlevél, egy Google AdWords vagy egy Google AdSense, vagy akár Facebook hirdetés is. Mindegyiknek az a célja, hogy növelje az oldal látogatottságát, bevételt generáljon. Az online reklám megoldásokban legjobb a keresőóriás, a Google. Magyarországon különösen nagy szerepet játszik, hiszen itt nincs jelen se a Yahoo se a Bing, így egyedül, monopolhelyzetben uralja a reklámpiacot. A hirdetéseivel hatást gyakorol az online és nyomtatott médiumokra is: a Google évi hétmilliárd dollárhoz juttatja a különféle tartalomkészítőket, és havonta hatmilliárd látogatót hoz az online médiumoknak. Mégsem rajonganak érte túlzottan a tartalom előállítók: sokan félnek, hogy a Google elszívja a hirdetőket olcsóságával és előrehaladott kiszolgálási technikájával. Másoknak - például Rupert Murdoch médiamogulnak az a baja, hogy a Google híraggregátora nem volt hajlandó listázni a fizetős cikkeit.

tisza1.png1. ábra A legfontosabb fogalmak az online marketingben

A Google hirdetési formái 

Az óriáscég szöveges reklámok mellett, videós hirdetéseket és bannereket ajánl a hirdetni vágyóknak. Ugyanakkor a Google mindenhol helyet kínál a hirdetéseknek: a Youtube-on, Gmailen, de még a Google Maps-en is. Ez az úgynevezett AdWords szolgáltatás, ami PPC alapon működik: Pay-Per-Click- azaz akkor fizet a hirdető, ha valaki rákattint a hirdetésére. Ebben a hirdetési formában a teljes bevétel az óriáscéghez vándorol.

A másik lehetőség az AdSense: itt az egyes tartalomszolgáltatók a Google szervezett hirdetéseit helyezik el a saját felületükön. Ebben az esetben a Google osztozik a  bevételen a tartalomszolgáltatóval, ami lehet blog, vagy online híroldal is. 

Jobb feltételek 

Ez az, amivel a Google annyi hirdetőt vonz magához: bárki feladhat egy hirdetést, nem kell érte fizetni. Csak akkor és csak annyit, amikor és ahányszor kattintanak rá, ráadásul egy limitrendszer segítségével a hirdető szabályozhatja, hogy mennyit hajlandó egy Így azok a kis- és középvállalkozások is hirdethetnek, akiknek nincs pénzük marketingre. De kattintásban nem lehet jól mérni a hatékonyságot- inkább abban, hogy hányan veszik észre a terméket a boltban, vagy hányan veszik le a polcról, rendelik meg az internetről.

Amellett, hogy nagyon olcsó hirdetni, a Google másik nagy előnye, hogy targetált elérést kínál a hirdetőknek. A cég a felhasználó levelezéséből, vagy keresési előzményeiből könnyen megtudhatja, mi érdekli a felhasználót, és eszerint dob fel reklámokat és hirdetéseket. Ha például síeléshez nézeget valaki felszerelést, a Google a levelezésénél, YouTube videók előtt síeléshez kapcsolódó reklámokat kínál a felhasználónak. Ez az AdWords mellett az AdSense reklámozási forma esetében is megtalálható: így mindenki más reklámokat talál majd az általa látogatott híroldalon. Az online tartalom előállítóknak természetesen jobban megéri, ha maguk adhatják el felületüket, de a hirdetők gyakran hirdetnek az olcsó és változatos formákat kínáló Google-nél. Magyarországon a legóvatosabb becslések szerint az online reklámokra költött 36 milliárd forintnyi összeg közel 30 százaléka vándorol a keresőóriáshoz; egyes becslések ezt 50 százalék közelire teszik.

tisza2.png2. ábra Így működik a Google reklámozási stratégiája

Fred 1000 dollárt fizet a Google-nek, aki Jane oldalát találja a legmegfelelőbbnek, hogy elhelyezze Fred hirdetését. A cég 700 dollárt fizet Jane-nek a reklám elhelyezésért 300 dollárnyi profitot szerezve ezzel (a példa innen).

 

Nem minden fenékig tejfel

Persze a Google sem lehet tökéletes: a szakértők szerint a keresőóriás egyáltalán nem hatékony egy vállalat imázsának kiépítésében. Egy cég vagy vállalat figyel a brandépítésre is: ilyenkor fontos számukra, hogy valamilyen tartalmi közegben jelenjenek meg- mivel a Google nem állít elő tartalmat, így más médiumokhoz fordulnak hirdetésért. A médiatulajdonos a saját oldalán megjelenő AdSense típusú hirdetések szöveges fajtáját engedi csak megjelenni, hiszen a bannerek (display hirdetések) a saját oldalukon értékesített reklámok versenytársai lennének.

Így működik Magyarországon

Az online reklámköltés 30-50 százalékát a Google teszi ki, és fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállal. A kicsi kereslet és kevés hirdető mellett a Google-t a magyar adózási rendszer is segíti az egyre nagyobb szerepvállalásban. Az új reklámadó törvény célja a Facebook és a Google megadóztatása volt, ám a Google nem ott fizeti az adót, ahol a szolgáltatást nyújtja, hanem az alacsony adókulcsú Írországban, a cégóriás helyett így a megrendelő fizet. Persze nem csak Magyarország esetében történik így: a Google szinte az összes nemzetközi kirendeltségéről Írországba irányítja a bevételeit. Ügyesen kihasználva a törvényi kiskapukat a cég 15,5 milliárd dolláros bevétele után mindössze 17 millió dollárnyi adót fizetett be, ami alig egyezrelékes adókulcs.

A Google tehát sokkal jobb feltételeket és változatosabb stratégiákat kínál a hirdetőknek (tulajdonképpen bárkinek, hiszen a keresőcégnek hála minimális pénzösszeg elég a marketinghez). Olcsóbb, változatosabb, könnyebben elhelyezhető. De a tartalom előállító oldalak továbbra sem hagyják magukat: a brandépítésben még mindig verhetetlenek.

Hogy a Google tényleg taszít egyet a haldokló print és online médiumok reklámozási stratégiáján, még nem tudni. Az viszont biztos, hogy Hollandiában már a keresőóriás a legnagyobb hirdetésértékesítő.

tisza3.jpg3. ábra Ördög vagy angyal?

 

 Szerző: Tiszai Orsolya, ELTE BTK Média mesterszak

 

Linkgyűjtemény:

http://magyarnarancs.hu/riport/google-sajto-hirdetesi-piac-86881

http://www.origo.hu/gazdasag/20140905-igy-nem-fizet-facebook-adot-a-facebook.html

http://index.hu/tech/2013/09/30/egy_ezrelek_adot_fizet_a_google/

http://longhand.hu/keresomarketing/ppc-hirdetesek.php

http://www.googleoptimalizalas.com/google-adwords/

http://www.rgstudio.hu/online-marketing/ppc-hirdetesek

http://seo.balladium.hu/google-keresooptimalizalas/

http://dunder.hu/internet/hiraggregator-optimalizalas/

http://www.businessinsider.com/eric-schmidt-tells-rupert-murdoch-to-shut-up-2009-12

http://www.google.com/ads/new/

http://fitsmallbusiness.com/advertise-on-google/

 

Szólj hozzá!

Címkék: kereső optimalizáció Google SEO AdWords PPC AdSense reklámstratégia

Kik szorongatják a Facebookot?

2015.02.13. 14:03 Bernschütz

Bár még decemberben is arról hallhattunk, hogy a Facebook elképesztő mértékben meg ki a divatból, egy új felmérés szerint a „Nagy Kék Könyv” piac vezető státuszát 2014-ben is sikerült megőriznie. Ugyanakkor Mark Zuckerberg nem ülhet elégedetten a babérokon, hisz kihívókban továbbra sincs hiány.

 Elpártoló fiatalok ide, gyorsan felfutó alternatívák oda, a Facebook nem adja magát egykönnyen. Egy, az Egyesült Államokban zajlott felmérés során kiderült, hogy az online eléréssel rendelkező amerikai felhasználók 71%-a van fent aktívan a Facebookon. A konkurens közösségi hálók felhasználószáma (LinkedIn 28%, Pinterest 28%, Twitter 28%) tehát még mindig jóval Zuckerbergék mö262f0bd93810b40ddb363d9531b645bd.pnggött van.  A Social Daily statisztikái pedig arról árulkodnak, hogy hazánkban megugrotta az 5 millió aktív felhasználót, így egyértelműen vezető helyen van a Facebook. (Ami persze mellékes, hogy az iwiw végleges kifújásával Magyarországon nem is nagyon akadhat vetélytársa.)

Ugyanakkor az új felhasználok megszerzésében már kevésbé sikeres évet zárhatott a californiai médiavállalat. 2014 második fél évében globálisan csak 2%-os növekedést könyvelhettek el az új regisztrációk terén. Amíg a tumblr 120%-al, a Pinterest 111%-al abszolválta a tavalyi évet.

Az egyetlen nagy meglepetés Kínából jön. Az ázsiai piacon jelentős szegmensre tett szert a lokális igényekre fejlesztett Qzone.  A világ legnagyobb országára fókuszáló közösségi oldal felhasználóinak száma már átlépte a 645 millió főt, amivel közvetlenül a Facebook mögé került a ranglistán.

Ki a régivel, jöjjön az új

A Facebook érthető módon sokak számára távol van az ideális közösségi hálózattól, és nem elhanyagolható számban vannak azok sem, akiknél az etikailag megkérdőjelezhető húzásokkal tette be az ajtót. (Gondoljunk csak a 700 ezer meg nem kérdezett felhasználó hírfolyamával való kísérletezés kapcsán kirobbant botrányra.) Ezért aztán nem meglepő, hogy újonnan debütáló közösségi hálók szinte kivétel nélkül olyan elemekre építenek, amikben a Facebook a közvélekedés szerint hiányt szenved.

 Ősszel még az Ello volt a szociális média új üdvöskéje, amely pozitív fogatatását nagyban köszönheti annak, hogy frissen startolt közösségi oldal elvi alapon utasította el a reklámokat és a felhasználók adataival történő haszonszerzést. Jellemzői az egyszerű megjelenés és a tumblr-hőz hasonló tartalommegosztásra fektetett hangsúly.  Az oldal ráadásul exkluzivitásával is kecsegtet, ugyanis első körben csak meghívóval lehet regisztrálni rá.  Azonban az óránkénti 35 000 új felhasználó hamar lecsengett és a hirdetések híján egyelőre senkinek sem világos, hogy az oldal mivel fog nyereséget termelni.

A puritánok szívét biztosan megdobogtatja a november óta béta-teszt fázisban lévő This. Az egyszerű elnevezéshez még egyszerűbb szabályok tartoznak: Minden felhasználó napi egy darab linket posztolhat. Az önmegtartoztatásra kéztető oldal azt szeretné, ha mindenki a lehető legértékesebb, frappánsabb gondolatát osztaná meg, így minden felhasználó számára spam mentes, olvasható hírfolyam valósulhatna meg a felhasználók számára.

 

Az idei első versenyző a Dropon, amelynek frappáns szlogenje magyarul kb. annyit tesz, hogy „A közösségi háló, ami nem @&S% le a magánszférád biztonságát.” Az egyelőre félkész állapotban leledző oldal tehát szintén a rettegett „harmadik féltől” szeretné megóvni felhasználóit és mind emellé egy teljesen testre szabható, szabadon választott tageken alapuló hírfolyamot kínál.

Merre tovább?

Ha a kritikákra nem is mindig, de az új paci lehetőség iránt biztosan érzékeny vállalat persze nem ül ölbe tett kézzel. Hogy milyen irányba halad, arra legújabb szerzeményeiből következtethetünk.

 Az Instagram 2012-es bekebelezése határozottan kifizetődőnek bizonyult, hisz a felmérések szerint a Facebooktól elpártoló fiatalok 52%-a valójában nem hagyta el a Zuckerberg birodalom ölelését, hisz továbbra is jelen van a népszerű képmegosztón. Ebből okulva az tavalyi év elején a Messenger applikáció legnagyobb konkurensét, a WhatsApp-ot is felvásárolták, röpke 19 milliárd dollárért.

Amíg az instant üzenetküldő program beszerzésével egy olyan területen taroltak, ahol már régóta próbálták megvetni a lábukat, a rákövetkezendő hónapban egy teljesen új piacra is behatoltak.  Nem kis port kavartak azzal, hogy a sokak által várt, eredetileg közösségi finanszírozásból létrehozott Ocolus Rift volt a következő felvásárlás. A még mindig fejlesztés alatt álló virtuális valóság szemüveget a készítői a video játékok piacára szánták, de Zuckerbergéknek a közösségi médiában való felhasználását tervezik.

 

Idén az első trófea a Wit.ai elnevezésű startup. Az üzlet részleteit egyelőre homály fedi, de az biztos, hogy a cég hangfelismerő algoritmus előállításával foglalkozik. Sokan így arra számítanak, hogy a hangalapú gépelés sincs már messze a Facebook lehetőségeitől.

Úgy néz ki, hogy a vállalatóriás a YouTube-al is kész felvenni a harcot. Új statisztikáikkal bizonyítják, hogy a Facebook felületét milyen sok felhasználó tartja alkalmasnak videó megosztásra. Ennek örömére egy másik startupra, a Quickfire Networks-re is lecsaptak. A cég olyan technológián dolgozik, ami kisebb sávszélességen is jó minőségű videók elérését teszi lehetővé.

 Az, hogy az új cégeken keresztül megkaparintott technológiák közül melyikek bizonyulnak majd elég sikeresnek a Facebook jövőbeni verzióiba történő implementáláshoz, még elválik. Viszont az már biztos, hogy amíg a konkurencia részterületekkel van elfoglalva, addig a Facebook a nagy képben gondolkodik.

 

 

Horváth Bálint

Média és Kommunikáció MA, ELTE BTK

Felhasznált források:

http://www.forbes.com/sites/eliseackerman/2015/01/09/new-research-shows-facebook-still-king-of-social-networks/

http://hu.socialdaily.com/articles/2014/12/02/tumblr-es-pinterest-hasitanak

http://hu.socialdaily.com/articles/2015/01/07/itt-a-legujabb-facebook-kihivo-a-dropon

http://www.theguardian.com/media/2014/oct/05/ello-and-goodbye-facebook-competitor-social-networking

http://www.zdnet.com/article/will-new-social-network-ello-finally-topple-facebooks-dominance/

http://pando.com/2014/11/13/why-the-new-social-network-this-is-a-facebook-alternative-that-actually-makes-sense/

http://index.hu/tech/2014/06/30/etikus_volt-e_a_facebook_erzelemmanipulacioja/

http://hvg.hu/tudomany/20150106_a_beszedunket_is_fel_akarja_ismerni_a_fb

http://hvg.hu/tudomany/20141229_kozossegi_oldalak_kina_facebook

http://sg.hu/cikkek/108046/elerte-az-5-milliot-a-magyar-facebook-felhasznalok-szama

http://wearesocial.net/blog/2014/11/internet-users-pass-3-billion-mark/

http://analytics.socialdaily.com/hu/facebook/countries/hu/

 

komment

Címkék: startup közösségi ello dropon

Isten véled, intelligens mosópor! Avagy a Z generáció kivégezheti a hatásvadász reklámkampányokat?

2015.02.05. 15:53 Bernschütz

z-the-next-generation.jpgLehetséges volna, hogy emberükre akadtak a szenzációhajhász reklámkampányok? A legújabb, Z-nek nevezett generáció tagjai ugyanis egyes következtetések szerint már kevésbé lesznek a marketing áldozatai. Milyen csillagok együttállásának lesz ez köszönhető – már ha egyáltalán eljön – ez az időszak?

 

A Z generációt sokan és sokféleképpen meghatározták már: egyes vélemények szerint[1] már az 1982 után születettek is ide tartoznak már, de Tari Annamária például csak az 1995-96 után született gyermekeket tartja a nemzedék tagjainak. (Jelen írásban a Z generációt az utóbbi meghatározás szerint értelmezem.) A napjaink gyermekeit, kamaszait, illetve fiatal felnőtteit alkotó generáció számos elnevezése a médiahasználatukból ered: ez alapján hívjuk őket Facebook-generációnak, iGenerációnak, digitális bennszülötteknek, „dotcom” gyerekeknek vagy netgenerációnak. [2] A Generation Z[3] nevű ausztrál projekt kutatása abban látja a legfőbb különbségét az elmúlt négyszáz év generációihoz képest, hogy ők a világ első globális nemzedéke, ami azt jelenti, hogy ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen, és divatirányzaton nőnek/nőttek föl. A Z generáció tagjai ugyanakkor egy digitális nemzedéket is alkotnak, hiszen ők már beleszülettek a modern technológia világába, így minden ehhez köthető eszközt – legyen az akár egy okostelefon, vagy tablet - természetesnek vesznek, a mindennapos élet elengedhetetlen részeként kezelik azokat. Jellemző rájuk, hogy virtuális közösségekben (is) élnek, internetezéssel töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is a világhálón található közösségi oldalakon építik ki, tehát mindennapi kommunikációjukat a személyes társalgás mellett az új média eszközeivel; mobiltelefonokkal és egyéb digitális eszközökkel bonyolítják. Kommunikációjuk fontos eleme, hogy nem csak egymás között társalognak, hanem gyakorta a nyilvánossággal megosztva, a közösségi hálókon keresztül élik életüket. [4] A Z generáció milyenségéért tehát főként a technikai fejlettség a „felelős”.

Mindezek alapján világos, hogy napjaink legfiatalabb generációjának elképzelhetetlen az élete a különféle digitális kütyük nélkül. Médiafogyasztási szokásaikat 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem vizsgálta[5], eredményeikből kiderül, hogy a középiskolások körében az átlagos, médiával eltöltött idő 5-6 óra, s hogy a legnépszerűbb eszköz köreikben az okostelefon, mely nyilván a gördülékeny, vezeték nélküli internetes hozzáférésükkel hozható összefüggésbe. A klasszikus tömegmédiát jellemzően inkább háttér- vagy párhuzamos fogyasztásra használják, alig-alig fordul már elő, hogy a figyelmüket egy ilyen médiumra koncentrálják. Ezekkel egy időben általában telefont vagy számítógépet is használnak. [6] Tájékozódásra is inkább az internetet használják, mint a klasszikus médiát, mert elmondásuk szerint sokkal gyorsabban férnek hozzá a keresett információhoz, és jóval koncentráltabban kapják meg azt, mint a tévében. A reklámmal szemben elutasítóak: a kötelező kereskedelmi szünetekben kerülnek elő a telefonok, s ezért is olvasnak híreket inkább a neten. [7]

Ennek a nyüzsgő, a régebbi generációk szemével nézve esetenként „figyelemzavarosnak” tűnő generációnak a kapcsolatát a médiával sokáig kifejezetten negatív jellegűnek tekintették: például Neil Postman "gyermeklét halála" elmélete szerint az elektronikus média olyan hatalom birtokosa, amely könnyűszerrel kihasználja a gyermekek sérülékenységét, s idő előtt az ártatlanságuk elvesztését okozza a fogyasztásuk. [8] Újabban viszont ezt a kapcsolatot pozitívabban közelítik meg a kutatók: szerintük a mai fiatalok és gyerekek nem a média áldozatai, épp ellenkezőleg: természetes "médiaolvasó képességet" tulajdonítanak nekik, mely a felnőtteknek nem adatik meg. Az irányzat egyik fő képviselője Don Tapscott, aki Digitális gyermekkor című könyvében olyan kijelentést tesz, hogy a két képernyő - a televízió és a számítógép - nem ugyanolyan, nem lehet általánosítóan „csak képernyőként” kezelni őket. Elmélete szerint a televízió passzív médium, az internet ezzel szemben aktív: a televízió elbutítja a nézőit, a világháló viszont fejleszti az intelligenciát. Különbséget tesz a közvetített tartalmak között is: a televízió által kizárólagos világnézetet ismerhetünk meg, míg a "háló" demokratikus és interaktív, véleménye szerint a televízió elszigetel, az internet viszont közösségeket hoz létre. Elméletében a Z generációt a vezérmédium után következetesen internetgenerációnak hívja. [9]

Ez a különleges, elektronikus közeg – melyet a generáció tagjai tehát egyfajta speciális médiaolvasó képességgel látnak – újfajta fogyasztókat hoz(ott) létre. Don Tapscott szerint öt fontos fogyasztói ismérvvel rendelkeznek a dotcom gyerekek: 1) a generáció választási lehetőségeket akar, 2) testre szabhatóságra vágyik, 3) időnként meg akarja magát gondolni 4) vásárlás előtt kipróbálja a terméket, 5) számukra a technika célszerűsége számít. A netgeneráció választási lehetőségeket akar, nem éri be egy – esetenként valaki más által kiválasztott – termékkel, szüksége van arra, hogy tájékozódjon, vagy akár kikérdezze a barátait, ismerőseit, bármi is legyen a választott termék. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy mivel ezek a fiatalok már nagyon jól tájékozódnak a világhálón, világos számukra, hogy egy egyszerű kereséssel a lehetőségek nagyméretű – szinte végtelennek tűnő - halmaza tárul eléjük. Ha az egyik portálon nem találnak elég információt, pillanatok alatt átnavigálnak egy másikra. A testre szabhatóságot azzal magyarázza, hogy az internetgenerációsok hozzászoktak ahhoz, hogy a környezetük is könnyen alakítható, például egy korszerűbb frissítéssel vagy bővítménnyel az internetböngészőjükre. Ennek a következménye, hogy azt is elvárják, hogy a termékek, illetve a szolgáltatások is a lehető legjobban az ő igényeikhez alkalmazkodjanak. Az, hogy néha meg akarják gondolni magukat, annak köszönhető, hogy az internet és a videojátékok gyakorta olyan világot alkotnak, ahol a hibák rögtön kijavíthatók. A játékokban a karakterük halála esetén egy kattintással újraindíthatják a játékot, a hibásan legépelt weboldal neve pár gombnyomással kijavítható. Az Z generációról általánosságban elmondható, hogy nem is igazán fogyasztók, hanem felhasználók. A termék kipróbálásának szükségessége is ebből adódik. Mivel általában nehéz őket szóban meggyőzni arról, hogy valamire szükségük van, inkább éreztetni kell a termék hiányát bennük, tehát ha a gyártók azt szeretnék, hogy a terméküket megvásárolják, bizonyos ideig kénytelenek lesznek ingyen kínálni azt, hogy mikor már megbizonyosodtak annak a hasznosságáról, pénzért is hajlandóak legyenek megvenni. Továbbá számukra a technikai eszköz célszerűsége már többet számít, mint a külcsíny, tehát ezt a generációt már kevéssé lehet úgy vásárlásra bírni, hogy elkápráztatja egy termék megjelenése őket.

A Z generációt mindezen „tünetek” együttese - már beleszületettek egy digitális világba, a reklámot elutasítják, s a fogyasztói ismérveik - felvértezheti a hatásvadász marketingkampányokkal szemben, így – mivel nemsokára már vásárlóerővel is rendelkezni fognak - új kihívás elé állíthatják a reklámügynökségeket. [10]

 

Demeter Fanni, ELTE BTK, Média mesterszak

fannidemeter@hotmail.hu

 

Felhasznált irodalom:

David Buckingham: A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó. 2002.

Guld Ádám, dr. Maksa Gyula: Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. Pécs, 2013.

Pál Eszter (szerk.): A Z generációról… Irodalmi áttekintés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs, 2013.

Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth Kiadó. 2001.

http://www.cvonline.hu/blog/2011/hirek/jon-a-z-generacio-kik-ok-es-mit-akarnak/1145

http://generationz.com.au/ 

http://www.kikotoonline.hu/sziluett/tukor/hatterelemzes/-az-egyik-kezben-pohar_-a-masikban-okostelefon

http://www.zgeneracio.hu/projekt

 

 

 

 

[1] William Strauss és Neil Howe, 2000.

[2] Pál Eszter (szerk.): A Z generációról… Irodalmi áttekintés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs, 2013.

[3] http://generationz.com.au/ 

[4] http://www.cvonline.hu/blog/2011/hirek/jon-a-z-generacio-kik-ok-es-mit-akarnak/1145

[5] http://www.zgeneracio.hu/projekt

[6] http://www.kikotoonline.hu/sziluett/tukor/hatterelemzes/-az-egyik-kezben-pohar_-a-masikban-okostelefon-  

[7] Guld Ádám, dr. Maksa Gyula: Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. Pécs, 2013.

[8] David Buckingham: A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó. 2002.

[9] Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth Kiadó. 2001.

[10] Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth Kiadó. 2001. 

Szólj hozzá!

Címkék: reklám fogyasztó Facebook Zgeneráció internetgeneráció

Felhők az oktatásban

2014.07.14. 11:35 Bernschütz

 cloud.jpgFelhő egyszerű szó mindenki tudja a jelentését. De ha azt halljuk, hogy felhőszolgáltatás? Tudjuk, hogy mit jelent? Erre voltam kíváncsi! Az oktatás és távoktatás területén. Milyen párhuzam hozható az oktatás, távoktatás és a felhőszolgáltatások között, hogyan alkalmazhatók együtt?

A cél az volt a dolgozat megírásával, hogy felderítsem, hogy mennyire ismert a távoktatás a hallgatók körében. Milyen kapcsolat van a hallgatók és az informatikai felhőszolgáltatások között a mindennapokban, az oktatásban. Az oktatás digitalizálásával létrejöhetett a távoktatás, amely számos előnnyel rendelkezik az oktatás segítésében.

A távoktatás a hagyományos oktatással lényegében azonos tananyagot dolgoz fel. A fő követelmény a tanulók viszonylag önálló tevékenységének kialakítása, és a folyamatos kapcsolat megtartása a tanuló és a tanár között. A tananyagot gyakran „oktatási csomagnak” nevezik. Bármi, ami információt tartalmaz, része lehet az oktatási csomagnak. Akármi is található a csomagban, annak helyettesítenie kell az oktatót. Tehát, amint a tanuló kinyitja a csomagot, rendelkezésre áll az „oktató”.

 

Az oktatásban felhő pedagógia nevet viselő új módszer legfőbb jellemzője, hogy a felhőként elképzelt számítógépek csoportjainak teljesítményét, illetve azok egy részét a virtuális térben elérve, saját erőforrásainkat felszabadítva használhatjuk.

 

Az EDUTUS Főiskolán használt Digitális Oktatási Alapcsomag részeként elérhető Microsoft Lync Online szolgáltatást, más néven Webinárium kitűnően alkalmazták.

A felhőszolgáltatások bevonása az oktatásban hatalmas előnyt jelent. A felhő felgyorsíthatja az oktatás menetét. Korlátlan adatmennyiség tárolására képes, nem kell az adatokat saját számítógépen tárolni, biztonságos. A felhőszolgáltatás bármilyen eszközön (PC, notebook, PDA, okos telefon) elérhető, ugyan olyan minőségben és biztonságban. Az adatok akkor sem vesznek el, ha távoli eszközről jelentkezünk be és az tönkremegy.

 

 

A szoftver bevezetésének alapfeltétele a technikai felszereltség, (videó kamerák, és állványok, mikro portok az oktatóknak, a nagyobb mozgástér lehetőségére, mikrofonok a hallgatók és tanár közötti kommunikáció elősegítésére, notebook, PC). Ezen a költségeket befektetésnek kell tekinteni. Mivel bármilyen eszközről elérhetőek a szolgáltatások a bizalom kérdése is felvetődik. Mivel nem tudjuk, hogy pontosan hol tárolják, az adatainkat nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig épségben fognak maradni adataink. Ezen problémák megoldására léteznek a biztonságos technológiák.

 

Nagy segítséget nyújthat olyan multimédiás anyagok használata, amelyek alkalmazásával a tanulók hasonló szintre hozhatók még a kurzus megkezdése előtt. A folyamat indításánál olyan feladatokat kell adni, amelyek a hozott tudásra kérdeznek rá, és annak összefoglalását adja feladatként. Ezzel nagymértékben csökkenthető a tananyag kezdeti „idegensége”. Ennek hatékony módszere továbbá a párbeszéd kialakítása, vagyis a szövegek fogalmazásának az a stílusa, amely azt a látszatot kelti, mintha a tananyag írója kizárólag az anyagot tanulmányozó egyénhez fordulna kérdéseivel és tanácsaival. A levelezés személyes hangvétele hivatott ugyanis kialakítani azt a légkört, amelyben a tanuló megérzi, hogy állandó segítséget kínálnak neki, és ő bizalommal fordulhat hozzájuk tanácsért, útmutatásért.

Fontosak továbbá a rövid tanulási időre méretezett anyagrészek, a sok gyakorlati életből vett példa, illusztrációk használata, a világos és találó címek, valamint olyan gyakorlatok, melyek megoldása során a tanuló az új ismereteket használni kényszerül.

 

A modern távoktatás korunk technikai vívmányait felhasználva lehetővé teszi az oktatás teljesen újszerű módjának az E- learningnek az alkalmazását.

 

A fejlett technológia, a felhasználóbarát szoftverek teljesen feleslegessé teszik a tanárokat. Sőt a klasszikus iskolai intézmény is megszűnik, helyüket számítógépes hálózatok veszik át. Ezek a vélemények nagyon sötét jövőt vázolnak. Gondoljunk, bele milyen lenne az iskola tanárok nélkül? Vannak pozitív gondolatok is, amelyek azt vallják, hogy az ember-ember kapcsolatát az ember-gép kapcsolata nem helyettesítheti. A tanárok személye által biztosított interperszonális kapcsolat nem helyettesíthető. A technika sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de a tanár szerepe mégsem vált feleslegessé.

Véleményem szerint azok a gépek, amelyet az ember hozott létre csak segítheti az oktatást. Persze változik és változni fog az oktatás menete, ez nem kétséges, de a technika csak hozzá segíthet. Gondolok itt arra, hogy a tanár már nem minden esetben avatkozik bele a tanulás folyamatába, a csoportos munkákba, csak megkönnyítheti az önálló ismeretszerzést.

 

A szakdolgozat témáját az a tapasztalat inspirálta, hogy volt lehetőségem a főiskolámon, mint diákmunkás bekapcsolódni a 2012. szeptember 1-jétől bevezetett oktatási rendszerbe a Webináriumba. Amelyet azzal a céllal vezettek be, hogy egy új oktatásmódszertant és –technikát alkalmazzanak, a hatékonyságnövelésen túl, versenyelőnyt szerezzen a főiskola a nappali és levelező munkarendű képzések piacán egyaránt és előreléphessen az online tanulás irányába.

 

Kutatási eredmények:

 

Az általam meghatározott hipotézisek a következők:

H1 - Magyarországon alacsony ismeretséggel bírnak a felhőszolgáltatások a válaszadók körében. Nem ismerik a válaszadók a Cloud Computing jelentését.

H2 - Felhőszolgáltatás típusai ismeretlenek a válaszadók körében.

H3 - Sokkal több felhőszolgáltatást használnak az oktatásban, munkavégzésben a válaszadók, mint amennyiről vannak ismereteik.

H4 - A távoktatás nem tud olyan alapos oktatást biztosítani, mit a hagyományos oktatás.

 

Dolgozatom gerinceként szolgáló kvantitatív kutatásom a felhőszolgáltatások, oktatási formák ismeretségéről készítettem. Kíváncsi voltam, hogy a hallgatók mennyiben használják ki a felhőszolgáltatásokat, mint új technológiát többek között az oktatásban. Milyen véleménnyel vannak a távoktatásról, amit a technológiai újítások tesznek lehetővé.

 

Kérdőív alkalmazásával kérdeztem meg az általam kiválasztott alanyokat. A megkérdezések az internet segítségével, online kérdőív formájában, a közösségi oldalakon történtek.

 

 

Kérdőívemet online formában tettem közzé közösségi oldalakon, ahonnan összesen 71 kérdőív érkezett vissza hozzám vizsgálatra, ezek kerültek általam feldolgozásra a jelen kutatás szerint.

A válaszadók nem szerinti megoszlása

 felho11.png

A táblázat adataiból látható, hogy az összes (71) kitöltő 69,01 %-a (számszerűen 49 fő) nő és 30,99 % (számszerűen 22 fő) férfi válaszadó volt.

 

A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása

 

A lakóhely szerinti megoszlás alapján a válaszadók 23% a fővárosban, a nagyvárosokban 60%, a maradék 17% kisebb falvakban él. Véleményem szerint ez az eredmény nem meglepő. Mivel a kérdőívem online formában való kitöltése internet elérhetőséget követelt, ami a fővárosban és a nagyvárosokban, az utóbbi években nagy számban elterjedt szolgáltatássá vált.

 

 

Hallott- e a válaszadó a felhőalkalmazásokról?

 felho1.png

A megkérdezett válaszadók 69,01 %-a ismeri a felhőszolgáltatás fogalmát, és 49,30%-a a válaszadóknak használ is valamilyen felhőszolgáltatást. A válaszadók (71) fele 35- en halottak már a számítástechnikai felhő kifejezésről, és használják is.

Ennek alapján a kutatásom alapjául szolgáló H1 hipotézisem helytálló, mivel a minta kevesebb, mint a fele nem ismeri a felhőalkalmazásokat.

 

Tudta-e a válaszadó, hogy felhőszolgáltatások az alábbiak: Freemail, Gmail, Hotmail, Facebook, Dropbox, Google Drive, Skype, iCloud, Office 365?

 felho2.png

Látszik, hogy a válaszadók 28,17 %- a ismeri és használja az alkalmazásokat, a másik 28,17 % egy-két alkalmazásról hallott már, ez azt jelentheti szerintem, hogy a válaszadók hallottak már a felhőszolgáltatásokról, csak nem szeretnék, vagy nem kell nekik használniuk, így nem is foglalkoznak vele.

 

Az oktatásban részvétel szempontjából használati gyakoriság

 felho3.png

A diagramon látható, hogy a hallgatók oktatásban való részvétel szempontjából elsősorban internetezést (böngészést) jelölték be. Majd a letöltést és az e-mail használatát. Ezeket naponta használják. Látható még, hogy a Word használati gyakorisága is magas. Ezek az alkalmazások mind nélkülözhetetlenek az oktatásnál. Elengedhetetlen feltétele az oktatásnak a szolgáltatások helyes használata.

Mely jellemzők igazak a távoktatásra?

 felho4.png

A diagramból az derül ki, hogy a válaszadók szerint nagyon igaz a távoktatásra a saját hozzá állás szükségessége, könnyebb időbeosztás és a földrajzi helytől való függetlenség. Ennél az esetnél véleményem szerint, és ahogy az interjúban Kukucska Kinga is elmondta: „Segít az intézmény és maga a távoktatás abban, hogy a munkahelyi időbeosztással ne ütközzenek a megtartott tanórák, ezért tartják pénteken délután és szombat egésznap az órákat.” Egyik nagy előnye, a távoktatásnak hogy munkahely barát.

Ennek alapján a kutatásom alapjául szolgáló H4 hipotézisem nem helytálló, mivel a diagramon is jól látszik, hogy nem igaz, azaz állításom miszerint a távoktatás nem tud olyan alapos oktatást biztosítani, mit a hagyományos oktatás.

 

Minden hipotézisem helytelennek bizonyult. Ami nagyon jó hír a felhőszolgáltatásokról. Egyre elterjedtebb a hallgatók, és magán személyek körében. Ez talán lehet annak a jele is, hogy a felhőszolgáltatásokkal szemben állított bizalmatlanság, kezd felengedni.

 

A szakdolgozat megírásának és az abban elvégzett kutatásnak az volt a célja, hogy bemutassa a felhőszolgáltatások helyzetét Magyarországon, különös tekintettel az oktatásban betöltött szerepét.

A felhasznált primer, illetve szekunder kutatásokra alapozva elmondható, hogy a felhőszolgáltatások piaca Magyarországon még kezdetleges, azaz egy bizonyos magánszemélyi, intézményi szegmens már tud a felhőszolgáltatásokról, kezdi számba venni ezeket, de ezek is még csak ismerkednek az alkalmazásokkal.

 

Szerző: Kerekes Adrienn, adrieker[kukac]freemail.hu, Edutus Főiskola, 2014.

1 komment

Címkék: oktatás felhő digitalizáció infokommunikáció

Integrált marketingkommunikáció egy jó ügy érdekében III.

2014.04.18. 16:26 Bernschütz

mezriczki3.jpgA végére értünk a hallgató házi dolgozatok bemutatásának, amelyeket az Integrált marketingkommunikáció mester tantárgy során kiadott brief alapján készítettek el a hallgatók. Kettős célja van a publikálásnak, egyrészt hallgatói sikerművek bemutatása, másrészt civil szervezetek kommunikációjának támogatása. Hiszen idén az Ételt az életért nevű alapítvány biztosította a "feladatot". Mindenki jól járt, a civil szervezet is, mert számtalan kitűnő kreatívot, ötletet, meglátást, marketingkommunikációs megoldást kapott. Közben én is mint szervező, örültem eme találkozásnak :)

 

Ételt az Életért Alapítvány

„Az Ételt az Életért Szegényélelmezési Program 1989 óta működik hazánkban, alapítvánnyá, azaz bejegyzett civil szervezetté azonban csak 1999-ben vált, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége Egyház, mint alapító jóvoltából. Szervezetünk egy nemzetközi humanitárius egységet (Food for Life) képvisel hazánkban. Alapítványunk szegényélelmezéssel, illetve katasztrófasegéllyel foglalkozik, és évente több mint 250 000 adag ételt és több tonna hidegélelmiszert oszt szét az országban.”[1]

„Alapítványunk egy olyan humanitárius szervezet, melynek küldetése nem pusztán az üres gyomrok étellel történő megtöltése. Célunk jóval túlmutat ezen, hiszen magában foglal egy hitvallást, egy értékrendet, melynek többek között része a környezet védelme, az emberek és állatok iránti könyörületesség, együttérzés, tolerancia, az esélyegyenlőségre való törekvés, a magyar társadalom jólétének elősegítése, a világ élelmezési egyenlőtlenségeinek csökkentése, és az egészséges életmód propagálása. Tevékenységeink ezen alappillérekre épülnek.”[2]

Ahogy alapító okiratukban olvashatjuk az Alapítvány célja „a szociálisan rászorulók ingyenes ételosztás útján történő segítése. A cél megvalósítása érdekében az Alapítvány az ország területén ingyen konyhákat tart fenn oly módon, hogy bérelt vagy saját ingatlanban napi rendszerességgel főznek, és ott szétosztják a jelentkezőknek. Az étkeztetés helyén az Alapítvány mentálhigiénés tevékenységet folytat.

Ezen túlmenően az Alapítvány alkalmi jelleggel szervezi a rászorultak étkeztetését meleg étel illetve konzervek szétosztásával.

Katasztrófa sújtotta területeken az Alapítvány más szervekkel együtt szervezi a rászoruló lakosság élelemhez juttatását.”[3]

Vállalati stratégia

Stratégiai kommunikáció

Az Alapítvány az ételosztást, mint civil szervezet végzik, alapítójuk a Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közössége, egyházi szervezet ahol a Krisna hívők végzik a tevékenységet az egész ország területén; Budapesten hétfőtől szombatig 1500 fő részére jut étel naponta több helyszínen, míg Egerben naponta 300 fő részére.

Az ételosztásnak nem pusztán szociális segítségnyújtási, hanem vallási okai is vannak, melyek az ősi indiai szentírások, a Védák tanításain alapulnak. Egy ősi hagyományt követ és egyben vallási kötelességet teljesít úgy, hogy a fogyasztás előtt megszentelt ételek egyben a fogyasztók lelki felmelegedését is szolgálja.

A mi esetünkben a stratégia az, hogy a célcsoportot minél hatékonyabban meg tudjuk szólítani, figyelemfelkeltő, meghökkentő, de egyben kifinomult módon, amiről majd később részletesebben beszélünk illetve, hogy az ételosztást pozitív színben tüntessük fel, egyben tudatosítva az adományozókban, a lakosságban, hogy az ételosztás minden nap van, nem csak Karácsonykor.

 

Márka kommunikáció

 

A mi esetünkben nem márkáról beszélünk, sokkal inkább egy Alapítványról és annak fontosságáról. Az Alapítvány célja, hogy a lehető legtöbben adományozzák számukra az adójuk 1%-át hogy így még többen juthassanak ételhez naponta. Véleményünk szerint fontos kommunikálni azt, hogy mik az eredmények, hogy az emberek lássák, hogy mi történik az adományukkal, tehát, hogy a tavalyi évben évente 350 000 adag ételt osztotta szét hála az adományoknak, és, hogy a cél, hogy ez az összeg évről évre növekedjen.

Az Alapítvány abban az előnyös helyzetben van, hogy egyedüliek abból a szempontból, hogy Budapesten nincsen még egy olyan szociális szolgáltató, aki egyedül étkeztetést végez ilyen mértékben, ezért egyedi versenyhelyzetben vannak. A márka különlegessége még, hogy Krisna-hívők végzik a tevékenységet, akik sokéves tapasztalattal rendelkeznek.

Mi az, ami a legfontosabb ebben a kommunikáció esetében? A merészség, hogy mennyire tudjuk felhívni az emberek figyelmét a szokványostól eltérő módon, nem csupán a megszokott plakátokat használva, hanem megszólítani és elgondolkodtatni a célcsoportunkat, hogy közelebb kerüljenek az Alapítványhoz, illetve annak a tevékenységéhez.

Ezekről az újdonságokról majd a 7-es pontban szeretnénk részletesebben beszélni.

Célcsoport specifikáció

 

Manapság a megfelelő célcsoport kiválasztása, illetve a megfelelő megszólításuk elengedhetetlen. Napjainkban a célcsoportot meg kell ismerni ahhoz, hogy részesévé tehessük a folyamatoknak, hogy ők is magukénak tekintsék a tevékenységet, hogy magunkhoz sikerüljön őket kötni, hogy ne kelljen újra és újra meghódítani őket.

A célcsoportunk a Budapesti adófizető, 18 és 60 év közötti állampolgárok, leginkább nők. Lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkezők, jövedelem tekintetében nincs kikötésünk. Az iskolázottsággal és a jövedelem nagyságával emelkedik az 1%-ról való nyilatkozási hajlam, a nők inkább adnak, mint a férfiak. Főként a megyeközpontokban nyilatkoznak, de Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az aránya a nyilatkozóknak illetve, a legmagasabb a nyilatkozatok értéke.

Fontosnak tartjuk, hogy a támogatóink ismerjék a Krisna-tudatot, az egyház tevékenységét, hogy érdeklődjenek a jóga, valamint a keleti filozófiák, kultúrák iránt, illetve a „szociálisan érzékenyek” is a célcsoportunk részeit alkotják.

Az adófizetők nagyobb részét még egyik szervezet sem győzte meg.

Vállalati kultúra

 

Nincs teljes rálátásunk az Alapítvány vállalati kultúrájára, de felsoroljuk, hogy mik azok a pontok, melyekre figyelniük kell annak érdekében, hogy a szervezeti kommunikációnak mérgezését elkerüljék:

 

A vállalaton belüli konfliktusok forrásai

 Adódhatnak szervezeti felépítésből kialakuló konfliktusok a hierarchia miatt, de úgy véljük, hogy az Alapítvány esetében ennek kicsi az esélye, hiszen egy különleges szervezetről van szó, amely egy kuratóriumból és egy felügyelőbizottságból áll, ahol mindenkinek azonos a célja, az hogy segítsenek.[4] Fontos, hogy mindenkinek definiálva van, hogy mi a hatásköre, feladata. Elengedhetetlen, hogy mindenki tudja, hogy mi a vállalat célja, hogy mi az, ami felé haladni szeretne az Alapítvány mind rövid, mind hosszútávon. A konfliktus pontok, amik véleményünk szerint felmerülhetnek reálisan, a személyi konfliktus, az alkalmazottak közötti vita, valamint a kapcsolati tőke fontossága, mely során a személyes érdekek kerülnek előtérbe a professzionális munkával szemben.[5]

 

Kapcsolódó vállalatok közötti konfliktus

 Talán az Alapítvány esetében fontosabb erről a pontról beszélni, hiszen az Alapítvány a kampány kialakítása során kapcsolatban állhat média és reklámügynökségekkel, akikkel kialakulhat konfliktus, mind az Alapítvány és az ügynökség között, de talán még nagyobb probléma, ha a kapcsolódó ügynökségen belül vannak különbségek a szervezeti felépítésből adódóan.

Szervezeti menedzsmentkérdések

 

Szervezeti kockázatvállalás

 A sikeres kampány feltétele a felelős vezető kockázatvállalási és kockázattűrő képessége, rugalmassága. A hiteles, de magával ragadó, érzelmekre ható, figyelemfelhívó és meghökkentő kampány, ami esetünkben a később felvázolt hajléktalan személy élettörténetének interjúsorozatban történő Facebook/Youtube megosztása, és az üres tányér szlogennel ellátott megjelenítése. Minden meghökkentő reklám megjelenése kockázattal jár, de ha beszélnek róla, ajánlják, megosztják, az ismertség nő, és a folyamatos interjúsorozattal állandó jelenlétet lehet elérni és a kampány időszakában már nem a megismertetés a kampány elsődleges célja, hanem a meggyőzés.

Jellemezően nem meghatározó a karrierépítés egy Alapítvány vezetőségben, így egy sikertelen kampány/kommunikáció nem jár lefokozással, karriertöréssel, a közös cél erősebben érvényesül a hierarchikus felépítésű szervezetekkel szemben, ezért bátrabban kell megjeleníteni az ötleteket.

 

Szervezeti környezet- Szektor specifikumok

A működési környezet egy Alapítvány esetében teljesen más, mint egy profitorientált vállalat esetében. Az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány, mint civil szervezet, a magyarországi Krisna tudatú Hívők Közössége hosszú távú céllal jött létre. A hosszú távú működési cél eltérő kommunikációt igényel, az adóbevallást megelőző időszak intenzív kommunikációján túl a teljes évben jelen kell lenni.

Egyéb, kizárólag ételosztással foglalkozó szervezetek nincsenek jelen a „piacon”, csak kisebb, időszakos, ideiglenes aktivitást mutató és egyéb szolgáltatások részeként funkcionáló közösségek. Ebben a szektorban nem jellemző a tudatos, agresszív marketingaktivitás, amit a marketing szakemberek és tőkeellátottság hiánya okoz, pedig a ráfordítás magasabb adófelajánlást, ezáltal hosszú távú működési biztonságot jelenthet. Az Alapítványok az adófizetők tájékoztatása, a tevékenységük megismertetése/elismertetése helyett a működési költségek alacsonyan tartása mellett döntöttek, amit a nagyszámú önkéntes segítők, a sok éves tapasztalat és az olcsó alapanyagok eredményeznek.

A százalékos adománygyűjtés sikerességét meghatározó legfontosabb tényező a szervezet kommunikációs aktivitása, a szervezet tevékenységi területe és munkájának elismertsége.

Természetesen az adófelajánlások elnyeréséért versenyző alapítványok, szervezetek, intézmények nagy számban vannak jelen, a verseny az 1%-ok megnyeréséért nagy és jellemzően a magas ismertséggel, valamint elismert tevékenységgel rendelkező szervezeteknek sikerül évről-évre nagyobb szeletet megszerezni a tortából. Az 1997-től lehetővé vált 1%-os felajánlások egyre nőnek, azonban a fel nem ajánlott adó 1%-ok még mindig 60% felett vannak, tehát a potenciál hatalmas. Ez a 40% jellemzően a fővárosban és a nagyobb városokban élő, szociálisan érzékeny és magasan kvalifikált réteg, míg a másik pólus nagy része nem is igazán hallott még a lehetőségről.

 

Reklámzaj

 A reklámzaj egyre nagyobb, a reklámkontaktusok az utóbbi évtizedekben exponenciálisan nőnek, ami rengeteg felesleges információval terheli a célcsoportokat. Az ismert szervezetek nagy része kommunikációs, PR munkatársakat és eszközöket is alkalmaz a kampány időszakában, de gyakran az egész évben.

Ez a tendencia erősíti a negatív attitűdöt és a differenciálást a reklámokkal szemben, és általánosságban emeli az ingerküszöböt. Gondoljunk az adófelajánlást megelőző kampányidőszakot jellemző ATL elemek (TV-és rádió spot-ok, óriásplakátok, stb.) mennyiségére. A figyelem felhívására alternatív médiaeszközök (Facebook, Youtube) használata és gerillamarketing eszközök bevetése szükséges.

Az korábbiakkal ellentétben sokkal kreatívabb eszközökkel, nagyobb energiával kellene megkísérelni a jelenleg passzívabb rétegek, a fiatalok, az alacsonyan képzettek, alacsony státuszúak, a gyermektelenek, a kelet- és dél-magyarországi régiókban, a kisebb településeken élők, a civil és a vallási közösségekhez egyelőre semmilyen módon nem kapcsolódók megnyerését.

Digitalizáció

 Az elmúlt években erősödő digitalizáció munkába állítása is egy új lehetőség, hiszen egy jól eltalált reklámfilm, spot, interjú, a Youtube-ra, Facebookra feltöltve határtalan számú letöltésre, megtekintésre, megosztásra ad lehetőséget, amelyek a megismerést növelik, állandó jelenlétet biztosítanak, ezért egy jól kidolgozott, az érzelmekre ható reklámfilm, interjú a társadalmi együttérzést erősíti, és a szervezet társadalmi felelősségvállalása is jól bemutathatóvá válik.

A drága, az alapítványok, közhasznú szervezetek részére általában nem megfizethető TV spotok hatékonysága a digitális tévézéssel (késleltetett tévénézés, reklámátpörgetés) is erősen megkérdőjelezhetővé válik, ezért a BTL eszközök és megoldások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.

 

Egyéni (operatív) szintű okok, és okozatok feltárása

 

IMK egyéni definiálása - Hazai IMK definíciók eltérése

Nagy kérdés az, hogy ki mit ért integráció alatt (ezt érthetjük, ország szinten is, valamint médiaügynökség-reklámügynökség szinten is).

A külföldi szakirodalomban nem ugyanazt az információt találjuk meg, mint a Magyarországon hallunk. Külföldön több alkalommal is előfordult, hogy a kommunikációs aktivitásokat mérőszámokhoz rendelték, és ezzel Magyarországon nem találkoztunk.

Magyarországon az integrációt a következőkön értik: közös gondolkodás, üzenet tartalmának konzisztenciája, szinergia, befogadói szituáció illetve, hogy minden médiumban ugyanazzal találkozhatunk.

Ezek alapján arra a következtetésre jutunk, hogy abban az esetben, ha egy integrált marketing kommunikációs tervet szeretnénk kialakítani, ami remélhetőleg a legjobb út egy sikeres kampány végbemenetéhez, akkor mindezt figyelembe kell vennünk.[6]

Közös ismereti alapok

 

Edukáció

 Át kell látni, hogy profitorientált vagy non-profit szervezetről is van szó, szükséges elhelyezni a szervezetet a piaci viszonyok mentén. A sikeres kampány és kommunikáció feltétele az egymásról közös ismeretekkel rendelkező szervezet és ügynökség, ezért szükséges a szervezeti háttér, célok megismertetése. Meg kell ismerni a szervezet marketing céljait, amelyek a célcsoport minél hatékonyabb megszólítása, az ételosztás pozitív színben való feltüntetése, illetve annak tudatosítása a lakosságban, hogy ételosztás nem csak akkor van, amikor a média megmutatja (Karácsonykor), hanem minden nap. Ugyanígy a kommunikációs célokat is: az embereket arra inspirálni, hogy támogassák adójuk 1%-ával az ételosztást a súlyos megélhetési gondokkal küzdő rászorulók segítése, a család, mint egység megtartásának elősegítését.

A tevékenység hátterének ismerete, a-miszerint egy ősi hagyományt követ és egyben vallási kötelességet teljesít. A hitvallás szerint a fogyasztás előtt megszentelt ételek egyben a fogyasztója lelki felemelkedését is szolgálják-, ugyancsak a helyes kommunikációt szolgálja.

 

Közös csoportmunka

 

Nagy hangsúlyt kell fektetni az Alapítványt népszerűsítő médiaszemély kiválasztására, és a szükséges kommunikáció „betanítására”, közös kivitelezésére. Ugyancsak fontos szereppel bír a multinacionális cégekkel történő együttműködés és a mindkét félnek előnyt jelentő információátadás közös csoportmunkában történő kidolgozása.

A hatékony kommunikáció érdekében az üzenet kidolgozását, finomítását, megjelenítését a szervezettel együtt szükséges elvégezni. Együtt kell kidolgozni a média- és sajtóképviselők meghívásával kapcsolatos részleteket (helyszín, alkalom, időpont, kommunikáció) és az ingyenes PR megjelenések megszervezését.

Egyéni innovativitás

 

A brief megfogalmazása

 A mi esetünkben egy kész kampánybrief került a kezünkbe, így csak a megvalósításon kellett gondolkodnunk. Szerettünk volna lehető legjobban alkalmazkodni hozzá, és elérni a kívánt hatást az alkalmazni kívánt hangulattal, tehát hogy figyelemfelkeltő, meghökkentő, illetve kifinomult legyen.

A briefben leírtak alapján az elvárt médiacsatornák a következőek:

 —  Online felületek (legnagyobb arányban)

—  Facebook

—  Szóróanyag

—  Aluljáróban fényreklám

 A budget: 800 000 Ft

A határidő: 2014. április 1.- május. 20.

A Kötelező elemek: logó, szín, betűtípus

 

Reklámelem és médiaeszközök használata

Amit szem előtt tartottunk az az, hogy mitől jó az üzenet?

 

Tiszta, világos – könnyen érthető, vagyis legyen egyértelmű, mire is kell a támogatás;

Rövid – könnyen és gyorsan közvetíthető;

Célcsoporthoz, kommunikációs eszközhöz igazított;

Egyedi – azonosítható. Emelje ki a szervezetet a többi üzenet közül, azonosítsa a szervezetet a missziója, vagy a kiszolgált kedvezményezettek által.

Tegye világossá, hogy ez kifejezetten az 1%-hoz, kötődik.

Tegye világossá, mit kell tennie a felajánlónak.

Tegye világossá, hogy a felajánlók számára nem kerül pénzbe az adomány.

 

Az elvárt médiahasználattal szemben mi egy picit átalakítottuk:

A szöveges tartalmat tekintve a következő szlogeneket szeretnénk alkalmazni:

—  „Melegítse fel lelkét, egy életet táplálva”

—  1%-át váltsa 100%-k, 1=100”

—  „Segítsen, hogy ez a terület sosem maradjon üresen”- kanál vagy tányér

—  „1%= 1800, segítsen, hogy elérjük a 2500-at”

—  „A kis tettek teszik a nagy hősöket, (Legyen Ön is)”

Mint mondtuk, fontosnak tartjuk kommunikálni az emberekkel, hogy történnek dolgok az adományokkal, így például Deák Ferenc Téri aluljáróban lehetne egy tábla. ahol megjelenne havonta, hogy egy hónapban hány ember kapott ételt, a tábla nem kell, hogy digitális legyen, lehet akár egy plakát vagy pedig egy manuális megoldás. Alternatívaként kiírhatják a bejutott összeget, hogy havonta mennyi adomány érkezik, és az adomány alá kerülhetne egy ütős mondat, mint az utolsónk: „ A kis tettek teszik a nagy hősöket, (Legyen Ön is)”

 Médiatervezésünknek két fajtája van, egy direkt illetve egy indirekt;

 

Médiatervezés- Tervezett - Direkt

 Ebben az esetben az Alapítványnak egy bemutatkozó prezentációval kellene ellátogatniuk; a látogatások során a HR Managerrel beszélni, hogy ők tartsanak egy előadást a dolgozóik számára az Alapítványról, amelyben egyben felkérik az alkalmazottakat, hogy adójuk 1%-át az Alapítványnak adományozzák.

A prezentációkban a következők lennének (kérem, nyissa meg a PDF-ET a képre duplán kattintva):

 Akikre gondoltunk, hogy segíthetnek:

 —  Multinacionális cégek, pl.: Vodafone, BP, Transcom, IBM, GE, Morgan Stanley: hiszen nekik fontos a kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás a pozitívabb megítélés miatt, pénzük is van, nagyszámú dolgozóik vannak, van ahol több a nő.

—  Keleti kultúrákhoz, vallásokhoz, filozófiákhoz kapcsolódó iskolák, jógaközpontok.

—  Egyházi intézmények, akik a keleti kultúrákhoz kapcsolódnak.

—  „Hírességet” felkeresni, aki beszélne az Alapítványról illetve az adó 1%-nak az adományozásáról február- március körül a médiában.

 Úgy véljük, hogy ezzel a direkt módszerrel gyorsan lehet adományra szert tenni, illetve a célcsoportunkba tartozó embereket megtalálni, viszonylag költség hatékony módon, hiszen ami ebben az esetben szükséges, az egy prezentáció és néhány ember ideje, akik a cégekhez elmenniek előadni.

 

Médiatervezés- Tervezett - Indirekt

 Ebben a második esetben a hagyományos ATL és BTL eszközökre hagyatkozunk egy kis újdonsággal és változatossággal.

—  Médiában való megjelenés: Az újságokban inkább cikkek kellenek, mint reklám, hogy az embereknek felkeltsük a figyelmét- a cikkeknek a lényege az volna, hogy elérjük, hogy az embereke érdeklődjenek a hajléktalanok és szegények iránt, a legutolsó kell, hogy legyen az az adománykérés, ehhez kellenek a személyes történetek és bemutató cikkek. A cikkek nem kerülnek pénzbe, fel kell venni a kapcsolatot a magazinokkal. (Sanoma- Nők Lapja, Nők Lapja Ezotéria, Mindennapi pszichológia, HVG, HVG pszichológia, Természetgyógyász magazin). Itt nem reklámról lenne szó, hanem interjú a központ vezetőjével, főleg nőkkel, mert akkor el lehet adni, mint egy hősnő bemutatását, ahol mellékesen megemlítjük, hogy szükség van támogatásokra. Itt megemlítenénk, hogy miért épp a Krisnások csinálják ezt, és, hogy ez nem elsősorban vallási program, nem ezt kell látni, hanem a lényeget, hogy mind egyformák vagyunk és ennünk mindannyiunknak kell. A cikkben fontos volna statisztikai kimutatásokat közölni, hogy hányan halnak éhen manapság, hogy hány jótékonysági eseményen vett részt az Alapítvány, hányan kórosan soványak, és hogy milyen fontos a megfelelő étkezés. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem csak hajléktalanok éheznek, hanem szegény családok, gyermekek, idős emberek is kis nyugdíjjal, akik egyedül maradtak. A lényeg, hogy nem lehet nem foglalkozni a rászorulókkal, attól, hogy nem figyelünk rájuk, attól még vannak, és segíteni pedig mindig jó érzés, invitálni kellene a kedves olvasókat, hogy ők is átérezhessék, hogy milyen jó segíteni. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem ételt kérünk, nem plusz kiadást kérünk, nem időt és nem energiát, csupán esélyt, hogy az Alapítvány is adhasson esélyt az éhezőknek az életben maradásért, hogy még több ételt adhassanak.

—  Keleti weboldalakon egy bannerrel, illetve fontos a saját weboldalon való banner

—meziczki1.jpg  Facebook kampány (online, fizetett hirdetési megoldás, amit a facebook felhasználói látnak) Több fajta cél, célcsoport állítható be. A facebook hirdetés célzottan is működhet, ha az összes magyar felhasználót célozza meg, kb. 3 millió fő jelenleg.  Az általunk javasolt célcsoport: életkor szerint, érdeklődés szerint, nem szerint, tanulmányok szerinti megcélzás. A hirdetés fizetése lehet kattintás alapú vagy megjelenés alapján (CPM 1000 megjelenés költsége). A kattintási költség 0.4-1.00 USD között várható. A napi, heti és havi költségkeretet és a célcsoportot az Alapítvány is meghatározhatja. Ezekkel a beállításokkal megfelelő konverzió érhető el. A hirdetési szöveg és a célcsoport a kampány alatt is módosítható. Ár tartalmazza: kampánykezelést, napi frissítést, statisztika, napi ellenőrzés, igény szerint módosítás. 1-3 kampány 10 000 Ft.+Áfa/hó, 4-7 kampánykezelés 17 000.-FT+Áfa/hó, 8-11 kampánykezelés 24 000 FT+Áfa/hó.

 —  mezriczki2.pngA reklám az online felületeken dominál

—  Keleti bútorboltok, Keleti típusú éttermekben hagyni szórólapokat, sőt az a rendelkezői nyilatkozatot:

[7]

Hiszen minél egyszerűbb annál jobb, annál nagyobb az esély, hogy a támogatás az Alapítvány számlájára érkezik meg.

 mezriczk7.png

 

Innovatív megoldások illetve médiumok használata

 Az IMK alaptulajdonságainak egyike a rugalmasság. Így amennyiben a vállalat, az Alapítvány nyitott, úgy a következő újfajta hirdetési lehetőségeket ajánljuk:

 Gerilla Marketing (nem hagyományos marketing eszköz, amely általában minimális befektetéssel maximális hatékonyságot és megtérülést ér el)[8]

Ezt a kanalat, üzenetet a metrón, aluljárókba a földre lehetne ragasztani, a weboldallal együtt, vagy az 1%-os felhívással együtt.mezriczki4.jpg

 mezriczki3.jpg

    

 

Szöveg: „Segítsen, hogy ez a terület sosem maradjon üresen” Megjelenne kanálon, tányéron, stb.), földön matricázva, illetve BKV járművökön is lehetne, egy busz hátfalfóliázásával például (54 000 Ft/hó/ jármű) [9]

Olyan buszon érdemes fóliázni, ami nagy csomópontokon közlekedik, mint a Blaha Lujza tér vagy a különböző pályaudvarok stb.

Plakátok fényképpel, ember sorssal, facebook aloldallal

A következő ajánlatunk egy picit más, mint a többi, a célja, hogy megszólítsuk az embereket;

mezri5.pngA baloldali képen az Alapítvány betűtipusával dolgoztunk, de az olvashatóság kedvéért megcsináltuk a képet egy másik betűtípussal is, ami a jobboldalon látható.

A célunk:

Megismertetni a célcsoporttal néhány ember sorsát, hogy közelebb érezze magához az Alapítványt.

Két féle ötletünk volt, az egyik, hogy a fénykép, a név és életkor, illetve az „ÉHES” kifejezés alatt megjelenik röviden a bemutatott ember élettörténete, a másik, hogy a történet nélkül jelenik meg a weboldallal, illetve a facebook oldal linkjével, esetleg egy QR kóddal, hogy az emberek rögtön a linkre jussanak, ahol elolvashatják „Zoltán” történetét. A történet csak később jelenne meg, eleinte a figyelemfelkeltés és a szóbeszéd beindítása lenne a cél, valamint a kíváncsiság felkeltése, mint ahogyan a Class FM kampányában volt. Amennyiben nincs elegendő pénz a plakátozásra, úgy megjelenhetnek a képek szórólapokon, illetve felragasztva helyekre.

 mezri8.jpg

Ezek a történetek heti, kétheti vagy havi rendszerességgel változhatnak. Úgy gondoltuk, hogy a legmegfelelőbb lenne, ha volna egy blog vagy egy facebook aloldal nyitva erre a célra, vagy akár mind a kettő. Egyik sem kerül pénzbe, viszont könnyen megosztható, mindenki hozzászólhat, és a történeteket bátran fel lehet tölteni, karakter limit nélkül.

 Ahogy látható a képen, mi nem szeretnénk ugyan azzal a motívummal mindenhol megjelenni, hanem az IMK tervünk a közös gondolkodásra, az üzenet tartalmának konzisztenciájára, illetve a szinergia-hatásra (a részletek összege nagyobb az egésznél) épül.

Összefoglalás

 

Konklúzióként tehát megfogalmazható, hogy a mai piacokon általánosan elfogadott tendencia a médiaeszközök technológiai újulása és sokszínűsége, a megszámlálhatatlan márkanév, a reklámzaj növekedése, illetve ezzel párhuzamosan a célcsoportok szétaprózódása, amely jelenségekre eltérő kommunikációs stratégia alkalmazandó. Szükséges nyitni tehát az egyénre/csoportra szabott és kétoldalú kommunikáció, valamint az alternatív reklámeszközök alkalmazása felé.

Ezek alapján a megcélzandó célcsoportunk tehát a fővárosban és nagyvárosokban elő, adófizető, 18-60 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező, jövedelem tekintetében megkötés nélküli, főként női szegmens, aki ismerik a Krisna-tudatot, egyház tevékenységét, érdeklődik a jóga, keleti filozófiák, kultúrák iránt és mindemellett „szociálisan érzékeny”.

Az integrált marketingkampány sikeressége érdekében, figyelembe véve a szervezet rendelkezésére álló költségvetését, a pontos célcsoportelemzés- és választás után a kampány fő csapásvonala az online felületek, ezeken belül is az online display-re és a közösségi portálokra koncentrálva, illetve a gerilla marketing elemek alkalmazása. Természetesen a nyomtatott sajtó egyes, a célcsoport érdeklődési körébe tartozó elemeiben történő megjelenés lehetőség szerint elengedhetetlen.

Az online display felületek és a nyomtatott sajtó alkalmazásával lehetőség nyílik az informálásra, figyelemfelkeltésre és az ismertség növelése, míg a közösségi portálok az emóció, a társadalmi felelősségvállalás és a kétoldalú kommunikáció irányából válhatnak a kampány szolgálatára. Az online felületek további előnye a mérések lehetővé tétele, hiszen a kattintások, megosztások, „like-ok” mind számszerű adatokat képeznek.

A gerilla marketing –pl. plakátok emberi sorsot bemutatva– és innovatív média eszközök alkalmazása a meghökkentés és figyelemfelkeltés célját, míg a PR események, sajtó- és közéleti személyiségek meghívásai, TNC-kel történő kooperáció a társadalmi felelősségvállalás erősítését szolgálják.

 Szerzők: Varga Fruzsi, és Mereticzki Tamás, Edutus Főiskola, II. évfolyam mester marketing szak

 

Idézett forrásmunkák

[1] Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk

http://www.karitativ.hu/popup/

Letöltve: 2014. január 4.

 

2 Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk/ Filozófiánk 2012-10-04

http://www.karitativ.hu/rolunk/

Letöltve: 2013. december 13

 

3 Alapítványi Alapító Okirat Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk/ Bemutatkozás 2005-04-12

http://www.karitativ.hu/rolunk/

Letöltve: 2013. december 13

 

4 Alapítványi Alapító Okirat Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk/ Bemutatkozás 2005-04-12

http://www.karitativ.hu/rolunk/

Letöltve: 2013. december 13

5 BERNSCHÜTZ, M. (2012) Kvalitatív kutatás a Magyarországi Integrált marketingkommunikáció       alkalmazás feltételeiről

6 BERNSCHÜTZ, M. (2012) Kvalitatív kutatás a Magyarországi Integrált marketingkommunikáció alkalmazás feltételeiről (17.old.)

 

7 RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL http://www.karitativ.hu/download/ffl_a6_rendelkezoinyilatkozat.pdf

Letöltve: 2013-11-30

 

8 Online marketing szótár - Definíció

http://www.onlinemarketingszotar.hu/gerilla-marketing

Letöltve: 2014-01-05

 

9http://jarmureklamok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59&Itemid=76

 

 

[1] Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk

http://www.karitativ.hu/popup/

Letöltve: 2014. január 4.

 

[2]   Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk/ Filozófiánk 2012-10-04

http://www.karitativ.hu/rolunk/

Letöltve: 2013. december 13

 

[3] Alapítványi Alapító Okirat Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk/ Bemutatkozás 2005-04-12

http://www.karitativ.hu/rolunk/

Letöltve: 2013. december 13

[4] Alapítványi Alapító Okirat Ételt az Életért Közhasznú alapítvány/ Rólunk/ Bemutatkozás 2005-04-12

http://www.karitativ.hu/rolunk/

Letöltve: 2013. december 13

[5] BERNSCHÜTZ, M. (2012) Kvalitatív kutatás a Magyarországi Integrált marketingkommunikáció alkalmazás feltételeiről

[6] BERNSCHÜTZ, M. (2012) Kvalitatív kutatás a Magyarországi Integrált marketingkommunikáció alkalmazás feltételeiről (17.old.)

[7] RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL http://www.karitativ.hu/download/ffl_a6_rendelkezoinyilatkozat.pdf

Letöltve: 2013-11-30

[8] Online marketing szótár - Definíció

http://www.onlinemarketingszotar.hu/gerilla-marketing

Letöltve: 2014-01-05

 

[9] http://jarmureklamok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59&Itemid=76

 

1 komment

Mobilinternet, a lét a tét

2014.03.07. 15:26 Bernschütz

stick.jpgA mobilkommunikáció az egyik leggyorsabban változó és fejlődő gazdasági szektor, a benne lezajlódó folyamatos innováció hatására olyan szédületes sebességű társadalmi átalakulásnak lehetünk szemtanúi mely példa értékűen hat a többi szektorra. Publikációmban a mobilkommunikáció területén belül a jelen pillanatban legnagyobb fejlődést produkáló mobilinternet szolgáltatás témakörét vizsgálom és elemzem a fogyasztói szokások szempontjából a nagyképernyős mobilinternet piacán. Fő célom volt, hogy kiderítsem választásuk és használati motivációjuk okait, vásárlási döntéseik folyamatát, véleményt kapjak a szolgáltatás megítéléséről és használati szokásairól

Mit is értünk nagyképernyős mobilinternet alatt? A mobilinternethez történő hozzáférési módok alapján kétféle hozzáférést különböztetünk meg a hozzáféréshez használt eszköz és annak kijelző mérete alapján: mobiltelefonon keresztüli internetezést kisképernyős mobilinternetnek nevezzük, míg az asztali számítógépen, laptopon keresztüli internetezés a nagyképernyős mobilinternet.

Infokommunikációs és fogyasztói változások napjainkban

Gyorsan változó világunkban más iparági vállalatokhoz hasonlóan a telekommunikációs vállalatokra is egyre erősebb nyomás nehezedik, hogy növekedjenek, és eredményesebbé váljanak, hiszen minden vállalat szembesül azzal, hogy ezek a változások, a fogyasztók magatartásának folyamatos alakulását, változását idézik elő. Hatásukra a fogyasztók egyre összetettebbé válnak, és igényeik egyre gyorsabban változnak. Éppen ezért sokkal kevésbé elnézőek azokkal a szolgáltatásokkal, vagy termékekkel szemben, amelyek nem a várakozásaiknak megfelelően teljesítenek.

A piaci verseny azoknak a vállalatoknak kedvez, amelyek a legjobban megfelelnek a mindenkori környezet követelményeinek, piacképes értéket tudnak teremteni, azaz azt tudják kínálni, amit az emberek igényelnek és hajlandók is megvásárolni, tehát ismerik, és folyamatosan követik a változó fogyasztói igényeket. A vállalatok sikerének és versenyképességének alapja a versenytársaktól mélyebb és kiválóbb ügyfél és fogyasztó ismeret lehet, amely önmagában mit sem ér, csak akkor válik értékké, ha a vállalat ténylegesen és előremutató módon képes azt beépíteni és alkalmazni az üzletfejlesztési folyamataiba.

A fejlődés üteméből és sokszínűségéből megjósolható volt, hogy az egyes szektorok nem tudják az elmúlt évtizedekben megszokott önállóságukat megőrizni ezért előbb utóbb némi átfedés fog bekövetkezni. Korunk legmeghatározóbb jelensége a távközlés, informatika, és elektronikus média egységessé válásának folyamata, piacainak egyesülése az infokommunikációs konvergencia. A konvergencia folyamat kialakulásában nagy szerepe van a digitális technológia fejlődésének, mely révén társadalmi jelenséggé tudott formálódni.

Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy ennek a fejlődésnek soha sem lesz vége, mindig jönnek új és még újabb technológiák, melyek szeretnék meghódítani a világot és melyekért magunk, fogyasztók is képesek leszünk áldozatokat hozni. Gondoljunk csak bele hogyan éltünk 20-30 évvel, ezelőtt amikor még hétfőnként nem volt a televízióban műsorszolgáltatás, a világ dolgairól csak egy kislyukú szűrőn keresztül értesülhettünk, a világhálóról hidegháborús tárgyra asszociáltunk, és azt sem tudtuk eszik-e vagy isszák az internetet.

Az évek előrehaladtával a társadalomban is olyan változások történtek, melyeket előre lehetetlen volt megjósolni, az információ éhség új távlatokat nyitott az emberiség személyiségfejlődésében. Megéreztük az információ birtoklásának hatalmát és szükségességét, ennek vágya olyan mélységekig eljutott, hogy képesek vagyunk a rendelkezésre álló szabadidőnk nagy részét is feláldozni arra, hogy környezetünkről, barátainkról minél több dolgot megtudjunk, és viszonzásul magunkról megosszunk. A hónapról hónapra fejlődő és változó infokommunikációs eszközök körülvesznek minket, használatuk beépül napi rutinunkba, hiányukat azonnal megérezzük. Mindenkivel előfordult már bizonyosan, hogy épp lemerült vagy otthon hagyta mobiltelefonját és teljesen elveszettnek érezte magát „távol” családjától, barátaitól, kirekesztve a társadalomból, pedig néhány éve még minden probléma nélkül fütyörészve pattantunk bringára és tettük tiszteletünket az adott helyen.

Azonban ha a változásokra nem vagyunk fogékonyak, akkor nem tudunk lépést tartani a többiekkel, a világ elhalad mellettünk és mi ott állunk tanácstalanul egy segítséget jelentő SMS-el, mint sok honfitársunk tavaly március 15.-én a hóviharban, vagy mint Bödőcs Tibor[1] humorista mondaná „Állunk, várunk, nem velem megy a vonat. Álljá’ fejre... én biciklivel vagyok” (Bödőcs, 2013)  

A technológiai fejlődés és hatása tehát megállíthatatlan, mindenki részt vesz benne, ha tetszik Neki, ha nem. Vannak, akik profitálni is tudnak belőle, vannak akik, csak sodródnak az árral. Mindenki maga dönti el, melyiket választja. Egy idézetet szeretnék megosztani ezzel kapcsolatban mely, kifejezi ezt az utat: „ A küldetésed nem az, hogy megváltoztasd a világot. A küldetésed az, hogy te változz” (Matthews, 2002)

A mobilkommunikáció fejlődése jelenleg egy olyan korszakhoz ért, hogy az eddigi beszédalapú technológiai fejlesztések háttérbe szorultak a szélessávú adatátviteli megoldásokkal szemben. A vezető irányt a mobilinternet fejlesztése vette át. Míg a mobilinternet penetráció növekedés fő forrása a ’kisképernyős’, mobiltelefonon keresztüli internet növekedése, addig a ’nagyképernyős’ mobilinternet növekedése megtorpanni látszik. Ez a tendenciát a mobilszolgáltatók is jelentősen erősítik, hiszen teljes sebességgel próbálják az okostelefonok használata és azon futó applikációk felé terelni ügyfeleiket.

Mit is gondolnak az ügyfelek?

Kutatásaink során főleg azok véleményére vagyunk kíváncsiak, akik ismernek minket, vagy termékeinket, fontos hogy mit is gondolnak, de nem elhanyagolható azok véleménye sem, akikkel egyelőre még semmilyen kapcsolatban nem állunk. Éppen ezért három célcsoportot vizsgáltam: kizárólag mobilnetet használókat, mobil és vezetékes internetet használókat és csak vezetékes netet használókat.

A mobilinternet használók körében részletesen vizsgáltam a választás és használat motivációit, miért éppen mobilinternetet választottak, mikor, hol és mire használják a mobilinternetet; hogyan értékelik a szolgáltatás minőségét, mennyire teljesíti a szolgáltatás az elvárásaikat; illetve milyen szempontok alapján választották ki jelenlegi mobilinternet szolgáltatójukat.

A mobilinternetet nem használók körében kifejezetten fontos volt megvizsgálni, az általános megítélés és elvárások mellett azt, hogy a vezetékes internethez képest milyennek gondolják a mobilinternetet, illetve, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy vezetékes internetüket mobilinternetre cseréljék le.

Kutatásom alapján a mobilinternet választásának egyik fontos szempontja a használók szabadság, mobilitás iránti igénye. Ez a mobilitás iránti igény lehet fizikai és szellemi értelemben vett szabadság iránti igény egyaránt. Fizikai értelemben vett szabadság iránti igényen a helyváltoztatás igényéből fakadó szabadságigényt értem, míg a szellemi értelemben vett szabadságigényen a függetlenség, önállóság iránti igényt. A mobilinternet használók azért, hogy bármikor bárhol tudják használni az internetet mindenféle kötöttség nélkül akár kompromisszumokat is hajlandóak kötni, vagyis elnézőbbek a szolgáltatás gyermekbetegségeivel, minőségi nehézségeivel szemben, és ezért még relatív árprémiumot is hajlandóak fizetni érte.

A mobilinternetet nem használók amellett, hogy egyértelműen látták a mobilinternet előnyeit, mint szabadság, mobilitás, függetlenség, egyértelműen kétségeiket fejezték ki a szolgáltatás minőségét illetően, a stabil, gyors vezetékes internethez képest. A vezetékes internetet, egyértelműen referencia pontként használták a mobilinternet megítélését illetően. A mobilinternetről kialakult képük egyértelműen az otthontól távoli, laptopos internetezéshez kapcsolódott, ami egyrészt nem lehet olyan gyors, mint a vezetékes internet, másrészt pedig drága is. Mivel a vezetékes internet az „otthoni internet” számukra, a mobilinternet még csak fel sem merült, mint otthoni elsődleges internet lehetőség.

A mobilinternetet nem használók körében a mobilinternettel kapcsolatos elvárásokat a vezetékes internetezés során szerzett tapasztalat határozza meg. Mobilinternetet nem használók a mobilinternettől ugyanazt a minőséget várják el, amit a vezetékes internettel kapcsolatban már megtapasztaltak: korlátlanság, sebesség, stb. Ettől eltér a mobilinternetet már használók elvárása, akik tisztában vannak a mobilinternet korlátaival, de ennek ellenére a mobilitás nyújtotta előny olyan érték számukra, amelyért hajlandók kompromisszumot vállalni.

Alig akadt olyan válaszadóm, aki ne a jelenlegi mobilszolgáltatójától venne igénybe mobilinternetet. A mobilhang szolgáltató egyértelműen a legkézenfekvőbb alternatíva a mobiladat szolgáltatásra is. Ettől általában akkor térnek el, amikor az adatszolgáltatás minőségével olyan problémák adódnak, amelyek már szinte használhatatlanná teszik a szolgáltatást.

A vezetékes és mobilinternet asszociációi a fogyasztók fejében

A vezetékes internet megítélése

A vezetékes internethez egyértelműen a sebességet, a stabilitást, megbízhatóságot kötötték interjúalanyaim. Mivel a vezetékes internet a családi internet, amelyet a család valamennyi tagja használ szórakozásra, kikapcsolódásra. A vezetékes internet megítélését az egyszerű asszociációkon túl a projektív technikák közül a képes asszociációkon keresztül is próbáltam feltárni, így válaszadóimat megkértem, hogy válasszanak olyan képeket, amelyek véleményük szerint jellemzőek a vezetékes internetre, a kiválasztott képek az 1. ábramontázsán láthatóak. A vezetékes internetet szinte valamennyi interjúalanyom nem önmagában vette igénybe, hanem TV és/vagy vezetékes telefonnal egy csomagban egy havidíjért. A különböző vezetékes technológiák közötti különbség nem igazán egyértelmű az ügyfelek számára, nem látják egyértelműen a különbségeket.

1. ábra A vezetékes internet asszociációi - montázs

bajzath1.pngForrás: Saját szerkesztés,2013. A mélyinterjúk során kiválasztott képek montázsa

A mobilinternet megítélése

A mobilinternethez egyrészt a határtalan szabadság kapcsolódik, ami akár mentőövként is bárhol, és bármikor velünk lehet, így soha nem érzed magad elveszettnek, másrész sokan még ma is modernnek, trendinek gondolják, amellett, hogy drága és jelenleg is vannak még a gyermekbetegségei. Szinte mindenki azt gondolja, hogy most még drága a vezetékes internethez képest, de a jövő technológiája, ami idővel majd olcsóbb lesz, ugyanúgy, ahogy az a mobiltelefonokkal és a laptopokkal is történt. A mobilinternet asszociáció alapján készült montázst a 2. ábra szemlélteti.

2. ábra A mobilinternet asszociációi - montázs

bajzath2.pngForrás: Saját szerkesztés,2013. A mélyinterjúk során kiválasztott képek montázsa

A jelenlegi mobilinternet használók bizalommal tekintenek a szolgáltatásra, és úgy gondolják, hogy idővel majd felváltja a vezetékes internetet, hála a mobilszolgáltatók folyamatos hálózatmodernizációs tevékenységének. Úgy gondolják, majd kiforrja magát a technika, a laptopok elterjedése egyre inkább megnyitja előtte az utat.

Szolgáltatók jövőbeli lehetőségei

Végezetül javaslatot teszek, milyen stratégiai lehetőségek közül választhatnak a mobilszolgáltatók a nagyképernyős mobilinternet penetráció további növelésére. Egyik lehetőségük, ha szerepet vállalnak és az élére állnak a lakosság digitalizálódási folyamatának és olyan területekre is eljuttatják a mobilinternetet ahová a vezetékes internet nem ér el, erre láthattunk most példát a napokban, a Magyar Telekom és a Kormány partnerségi megállapodást kötött melynek célja a Digitális Magyarország megteremtése, a másik lehetőség, amely egy sokkal nehezebb és drágább opció, hogy megpróbálnak a vezetékes internetpiacról ügyfeleket elvonni. Azonban a szolgáltatók, tényleges nagyképernyős mobilinternettel kapcsolatos stratégiáját, lépéseiket csak az elkövetkező néhány év után láthatjuk majd tisztán.

 Szerző: Bajzáth József, bajzi@yahoo.com, Edutus Főiskola, BA végzős

[1] Bödőcs Tibor a hazai stand-up comedy egyik jellegzetes alakja, a Showder Klub rendszeres fellépője

Matthews, A. (2002): Hallgass a szívedre! Varázsládika kiadó, Budapest, 10.

 

Szólj hozzá!

Címkék: internet asszociáció mobilinternet infokommunikáció nagyképernyő

Integrált marketingkommunikáció egy jó ügy érdekében II.

2014.02.25. 13:26 Bernschütz

Folytassuk a hallgató házi dolgozatok bemutatását, amelyeket az Integrált marketingkommunikáció mester tantárgy során kiadott brief alapján készítettek el, és kiemelkedően jól sikerültek. Kettős célja van a publikálásnak, egyrészt hallgatói sikerművek bemutatása, másrészt civil szervezetek kommunikációjának támogatása. Hiszen idén az Ételt az életért nevű alapítvány biztosította a "feladatot". Mindenki jól járt, a civil szervezet is, mert számtalan kitűnő kreatívot, ötletet, meglátást, marketingkommunikációs megoldást kapott. Közben én is mint szervező, örültem eme találkozásnak :)

 

1.Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány bemutatása[1] 

reklám.jpgAz Ételt az Életért olyan humanitárius szervezet, melynek küldetése nem pusztán az üres gyomrok étellel történő megtöltése. Az alapítvány célja azonban jóval túlmutat ezen, hiszen magában foglal egy hitvallást, egy értékrendet, melynek többek között része a környezet védelme, az emberek és állatok iránti könyörületesség, együttérzés, tolerancia, az esélyegyenlőségre való törekvés, a magyar társadalom jólétének elősegítése, a világ élelmezési egyenlőtlenségeinek csökkentése, és az egészséges életmód propagálása. Tevékenységei ezen alappillérekre épülnek.

 

Az alapítvány fő tevékenységi köre ételosztás az egész ország területén. Budapesten hétfőtől szombatig naponta 1500 ember részére, Egerben hétfőtől péntekig naponta 300 fő részére. Ételosztás Budapesten naponta több helyszínen zajlik. A Blaha Lujza téren nyilvános, bárki igénybe veheti a szolgáltatást, Óbudán és Erzsébetvárosban a családsegítő értesíti a rászoruló kerületi lakosokat a lehetőségről.

etel.jpgAz alapítvány célcsoportja azok a rászorulók, akik étkezésükről önerőből nem tudnak gondoskodni, illetve akik olyan súlyos megélhetési gondokkal küszködnek, ami veszélyezteti lakhatásukat, illetve a család, mint egység megtartását. Idősek és családosok csoportja az elsődleges igénybevevők.

Az ételosztást az alapítvány, mint civil szervezet végzi, az alapító azonban egy egyházi szervezet, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A márka sajátossága tehát, hogy Krisna-hívők végzik a tevékenységet. Az ételosztásnak nem pusztán szociális segítségnyújtási, hanem vallási okai is vannak, melyek az ősi indiai szentírások, a Védák tanításain alapulnak. Egy ősi hagyományt követ és egyben vallási kötelességet teljesít. A hitvallás szerint a fogyasztás előtt megszentelt ételek egyben a fogyasztója lelki felemelkedését is szolgálják.

Az alapítvány évente többször rendez olyan akciókat, eseményeket, melyek a különböző médiumok érdeklődésére is számot tartanak. Televízióadókon, rádióműsorokban, a nyomtatott és elektronikus sajtóban egyaránt láthatók, olvashatók a rendezvényekről szóló beszámolókban is.

 

  1. Versenykörnyezet elemzése

 

Hogy átfogó képet kapjunk az Alapítvány versenyhelyzetéről, feltétlen szükséges a SWOT-analízis elkészítése:

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

kizárólag ugyanilyen tevékenységű szervezet hiánya

elegendő forrás hiánya

nagyszámú önkéntesek segítsége

a terület támogatottságának hiánya

sok éves tapasztalat

a rászorulók megítélésének romlása

stabil partnerségi háló

a segítségnyújtásra való késztetés hiánya

általános emberi közönyösség

LEHETŐSÉG

VESZÉLY

a társadalomban erősödő együttérzés kihasználása

a célcsoport jelenleg leginkább az állat-, természet-, környezetvédelemmel és egészségüggyel kapcsolatos alapítványoknak ajánlotta fel adója 1%-át

az Alapítvány tevékenységét, célját népszerűsítő kampányok

újabb szervezetek megjelenése ugyanezzel a tevékenységgel

fokozódó támogatottság esetén az ételosztás helyszíneinek bővítése

Krisna-hívők végzik a tevékenységet

 

Az Alapítvány sok éves tapasztalata, stabil partnerségi hálója nagymértékben hozzájárul a célok mihamarabbi eléréséhez. A nagyszámú önkéntesek segítsége pedig lehetővé teszi, hogy az összes helyszínen folyamatosan megoldott legyen az ételosztás.

Mivel Budapesten nincs még egy olyan szociális szolgáltató, aki egyedül étkeztetést végez, ráadásul ilyen mértékben, ezért egyedi versenyhelyzet alakul ki. Más szervezetek többféle szolgáltatás egyikeként látnak el hasonló jellegű feladatot, ezért az ételosztás szerepe nem olyan hangsúlyos az ő esetükben.

Leküzdendő probléma a rászorulók megítélésének romlása, a segítségnyújtásra való késztetés hiánya, összességében általános emberi közönyösség. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kampány során a célcsoportban kialakítsuk az együttérzést, illetve hogy tudatosítsuk segítségük fontosságát, hiszen forrás hiányában sajnos nem képes az Alapítvány a rászorulókon segíteni. Veszélyt jelenthet az Alapítvány részére, ha további szervezetek jelennek meg ugyanezzel a tevékenységgel. Az új versenytársak felbukkanásának következtében még nagyobb erőkkel kell majd a célcsoport felé kommunikálni az Alapítvány jelenlétét. Mivel az ételosztást az alapítvány, mint civil szervezet végzi, viszont az alapító a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége - mely egy egyházi szervezet -, rendkívül megoszthatja a célcsoportot. Annak érdekében, hogy a vallási konfliktusokat elkerüljük, nem javasoljuk az egyházi kapcsolatok hangsúlyozását.

 

Adónk 1%-ára rendkívül sok szervezet tart igényt a következő kategóriákban:

  • vallás
  • kutatás
  • gyermekvédelem
  • műemlékvédelem
  • oktatás
  • sport
  • környezetvédelem
  • jogvédelem
  • állatvédelem
  • egészségügy

 Saját bevallása szerint a célcsoportunk kicsit több mint fele ajánlotta fel idén adója 1%-át. Legtöbben az állat-, természet-, környezetvédelemmel és egészségüggyel kapcsolatos alapítványokat, szervezeteket segítették, a harmadik legnépszerűbb a gyermek-és ifjúságvédelmi szervezetek voltak. A hátrányos helyzetű csoportok, emberi és állampolgári jogokkal kapcsolatos tevékenységeket a célcsoport csupán 3%-a támogatta. Célunk tehát, hogy ezt az arányt növelni tudjuk. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy kihasználjuk a társadalomban még meglévő és erősödő együttérzést, melynek következtében az állat- és természetvédelem mellett a hátrányos helyzetben lévők segítése is fontos szerepet kaphat.

 Főbb versenytársak a piacon: Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat , Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus segélyszervezet, Magyar Élelmiszerbank Egyesület.

 

  1. Célcsoport-elemzés

 

3.1.          Marketing és kommunikációs célcsoport

A célcsoportot budapesti, adófizető, 18-60 év közötti állampolgárok, elsősorban nők alkotják. Lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkezők, jövedelem tekintetében nincs kikötés. Azt a célközönséget szeretnénk megszólítani, akik valamilyen mértékben ismerik a Krisna-tudatot, az egyház tevékenységét. Életstílusukat tekintve érdeklődnek a jóga, és a keleti filozófiák, kultúrák iránt. És azokat is szeretnénk elérni, akik szociálisan érzékenyek.

 

3.2.          Média célcsoport[2]

A marketing célcsoportot leegyszerűsítve meghatároztuk a média célcsoportot, amely a
18-60 év között budapesti nők lettek, felsőfokú végzettséggel.

Összefoglalva a 18-60 éves budapesti nők csoportja a vásárlásért felelős a családban. Legnagyobb arányban magán- vagy közalkalmazotti foglalkoztatásban állnak, párkapcsolatban vagy házasságban élnek, gyerekekkel a háztartásban. Bár a kommunikációs célcsoport meghatározásánál státusz meghatározás nincs, azt fogyasztói kutatásokból tudjuk, hogy a végzettség és a jövedelmi státusz egyenes arányosságban van. Így a magas iskolázottsággal magasabb esomar-státuszt is feltételez.

 Életstílus jellemzők

Ahhoz, hogy olyan releváns üzenettel tudjuk a célcsoportunkat megcélozni, elérni, érdeklődését felkelteni és figyelmét fenntartani, alaposabban is meg kell értenünk és meg kell ismernünk őket. Erre szintén a fogyasztói életstílus kutatások lesznek segítségül.

Célcsoportunk alapvetően szellemi beállítottságú, érdeklődik a művészet és idegen kultúrák iránt. Társadalmi, szociológiai szemléletét tekintve a hagyományok tisztelője, inkább előtérbe helyezi kötelezettségeit, mintsem hogy hedonista életet éljen. Szerinte a szorgalom, a törekvés, a tisztesség fontos. Igyekszik megfelelni a társadalmi elvárásoknak, konvencióknak, zsonglőrködik idejével és napi feladataival. Szabadidejét elsősorban a családjával tölti, azonban fontos számára, hogy szerepét és tetteit megbecsüljék környezetében.

A magasabb státusz magasabb minőségi igényt is magában hordoz. Fontos, hogy ápolt, igényes, jólöltözött legyen, egyaránt ilyen fontos a környezete rendben tartása is. Nem csak a külsőségekben, lelki rendre, békére is törekszik. Érdeklődik a pszichológia, spirituális irányzatok iránt.

Utánajártunk annak is, hogy milyen arányban ajánlja fel a célcsoport adója 1%-át. Saját bevallása szerint a célcsoportunk kicsit több mint fele ajánlotta fel idén adója 1%-át. Legtöbben az állat-, természet-, környezetvédelemmel és egészségüggyel kapcsolatos alapítványokat, szervezeteket segítették, a harmadik legnépszerűbb a gyermek-és ifjúságvédelmi szervezetek voltak. A hátrányos helyzetű csoportok, emberi és állampolgári jogokkal kapcsolatos tevékenységeket a célcsoport csupán 3%-a támogatta.
Tehát elmondhatjuk, hogy van még bőven potenciál a célcsoport elérésében.

  Médiahasználati jellemzők

Megvizsgáltuk, hogy célcsoportunkat mely médiumokon keresztül tudjuk leginkább elérni, és melyek iránt affinisak, befogadók. Mindezt olyan szempontból is megközelítettük, hogy összehasonlítva egy átlagos, 18-59 éves női célcsoporttal, milyen különbségek adódnak, mely médiumokról mondhatók el, hogy felülreprezentáltak a célcsoportunkban.

 Bár a TV és a közterületi hirdetések tudják a legmagasabb elérést biztosítani, az online felületek kimagaslóak a célcsoport körében mind a reach, mind az affinitás tekintetében.       

szabadido.jpg                                 

                                 Forrás: TGI 2012/3-4 -2013/1-2; 18-60 budapesti, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők

 Részletesebben is körüljártuk a célcsoport médiahasználati szokásait, amely alapján az alábbi jellemzőket fogalmazhatjuk meg:

 tvint2.jpg

 

 A fentiekből tehát jól látható, hogy az online felületek a napi használat mennyiségének köszönhetően megfelelően hozzá tudnak járulni a kampány sikeréhez.

 

  1. Kampánytervezés lépései (5M)

 

4.1.          Mission

 Marketing cél

Marketing célunk az alapítvány ismertebbé tétele, ezáltal pedig az embereket arra inspirálni, hogy támogassák adójuk 1%-ával az Ételt az Életért Közhasznú Alapítványt. Ennek következtében az alapítvány bevételének növelése, melynek köszönhetően egyre több helyszínen lenne lehetséges az ételosztás.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy annak a rétegnek, aki még nem ismeri az alapítványt, a lehető leghatékonyabb módon képesek legyünk bemutatni a szervezet működését, illetve célját. A célcsoport azon részében pedig, akik már találkoztak az alapítvánnyal, tudatosítanunk kell támogatásuk újbóli szükségességét.

 Kommunikációs cél

Kommunikációs célunk nem más, mint az üzenetünk eljuttatása a célcsoporthoz cselekvésre késztetve őket. Lényeges tehát a célcsoport minél hatékonyabb megszólítása, az ételosztás pozitív színben való feltüntetése, illetve annak tudatosítása a lakosságban, hogy ételosztás nem csak akkor van, amikor a média megmutatja (Karácsonykor), hanem minden nap. Rá kell ébresztenünk a célcsoportot, hogy az élelmezési probléma napjaink jelensége, így nyomatékosítani szükséges, hogy nem csak az ünnepnapokon van szüksége az embereknek a segítségre, hanem sajnos minden nap.

Fontos, hogy a célcsoport közelebbről is megismerkedjen alapítványunk tevékenységeivel, mely által felismerheti támogatásának szükségességét együtt érezve a rászorulókkal. Célunk tehát az embereket arra inspirálni, hogy támogassák adójuk 1%-ával az ételosztást.

 4.2.          Message

 Hetente közel 10 000, évente 350 000 adag ételt oszt szét az alapítvány, mely szám évről évre növekszik. Tavalyi kampány mottója az EGYTÁLÉLET volt, mely az életben maradás szimbólumaként jelent meg.

Kötelező elemek:

Adószám: 18095575-1-41, www.karitativ.hu

Logó, betűtípus, színminta csatolva.

Reklám hangulata:

  • Figyelemfelkeltő
  • Meghökkentő
  • Kifinomult

 

4.3.          Media

Stratégiai médiatervezés

A médiaválasztás során figyelembe vettük, hogy melyik az a platform, amely a célcsoport elérésére és megszólítására a leginkább alkalmas, mely felületeken befogadóak az üzenetünkre. Ahogy már a célcsoport-elemzésnél bemutattuk, az online médium magasan felülreprezentált a célcsoport körében, a social média használat is igen magasnak számít.

Ezt a kedvező helyzetet kihasználva javaslunk Facebook kampányt az Alapítvány ismertségének növelése érdekében, illetve az üzenet – adó 1%-ának felajánlása – eljuttatására a megfelelő célcsoportnak. A hirdetések segítségével növelni tudjuk a rajongóbázist, illetve aktivizálni tudjuk a már meglévő tagokat is.

A Facebook által kínált, a célközönség elérésére szolgáló kifinomult funkciók – így a fizikai demográfia és a kontextuális célzás – révén pontosan a megfelelő fogyasztókat lehet elérni.

Fontosnak tartjuk, hogy a rajongói bázis kiépítésre kerüljön. És bár a marketingkampányok egyik kulcsfontosságú mutatója a jelentős méretű, minőségi rajongói bázis, a közösségi médiában éppoly fontos a hitelesség is. Ezért olyan témákat javaslunk kezdeményezni és irányítani, amelyek fenntartják a rajongók érdeklődését. A Facebook oldal ugyanis közvetlen környezetet biztosít, ahol a rajongók személyes kapcsolatba kerülhetnek az Ételt az Életért alapítvánnyal.

Online display - addicionális ötlet, a költségvetés nem fedezi: Ahogy már a célcsoport-elemzésnél bemutattuk, az online médium magasan felülreprezentált a célcsoport körében. Ezt a kedvező helyzetet kihasználva javaslunk display kampányt az Alapítvány ismertségének növelése érdekében, illetve az üzenet – adó 1%-ának felajánlása – eljuttatására a megfelelő célcsoportnak.

Az online display felületek magas presztízsértékkel rendelkeznek, kiváló felületnek bizonyulnak image és brand építésre. Különböző formátumok lehetőséget adnak az üzenetünk emocionális, figyelemfelkeltő megjelenítésére, a legfontosabb információk eljuttatására.

 Taktikai médiatervezés

Facebook

A rajongói tábor építésére, az alapítvány ismertség-építéséhez és az adott időszakban releváns üzenetek megjelentetésére javasoljuk a Facebook hirdetések használatát.

 A következő célzási lehetőségeket ötvözve kívánjuk biztosítani, hogy hirdetéseink a legrelevánsabb, az Alapítvány üzenetére nyitott célközönséghez jussanak el:

o   Demográfiai célzás: a felhasználók által megadott és nyilvános adatokat felhasználva

o   Témakör alapú célzás: a felhasználók által végzett tevékenységeket és megosztásokat alapul véve

o   Kategória alapú célzás: oldalkedvelések alapján

 Hirdetési formátumok kiválasztásakor a két kommunikációs célt vettük figyelembe:

o   Facebook közösség építésére Facebook Ad, Sponsored Like, Sponsored post like formátumokat alkalmazunk, amely elsősorban awareness és image építésre szolgál. Ekkor az Ételt az Életért Facebook oldalt és/vagy a honlapot kötnénk össze a hirdetéssel. Az ilyen hirdetések üzenetet jelenítenek meg műveletek mellett (pl. like), amelyeket a userek vagy az ismerősei hajtottak végre. Az ilyen hirdetések a jobb oldali oszlopban vagy a hírfolyamban jelennek meg.

o   A másik cél a célközönség aktiválása és az üzenetünk eljuttatása lenne. Az oldalbejegyzéssel kapcsolatos aktivitás kommunikálására Facebook Ad, Sponsored post, Promoted post hirdetéseket hozunk létre, amely során az oldalon közzétett üzeneteket húzzuk be a hirdetésekbe, illetve egyéb üzenetekből alakítunk ki hirdetéseket. Az ilyen hirdetések a jobb oldali oszlopban vagy a hírfolyamban is megjelennek.

 Néhány példa post:

 „Perceken belül indul az ételosztás a Blaha Lujza téren. Kérlek, segítsetek adótok 1%-ának felajánlásával, hogy holnap is itt lehessünk!”

  ehezo1.jpg

 

 

 

„Sajnos még mindig rengeteg az éhező gyerek az utcákon. Neked csupán 1%, nekik viszont a napi ételhez jutás esélye!”

ehezo2.jpg

 

 

 

 

 

Óriási szükség van ránk. Segítsünk együtt! Adód 1%-ával hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a sor végén állók is melegételhez juthassanak!”

hosszusor.jpg

 A Facebook hirdetés kattintás alapú (PPC – pay per click) hirdetés, ami azt jelenti, hogy nem a megjelenések, hanem csak a tényleges látogatók, kattintások után fizetünk. Ennek segítségével egyszerűen minimalizálható a Facebook hirdetés költsége. Valamint az is garantált, hogy nagy arányban azok a felhasználók fognak rákattintani a hirdetésre, akik szeretnének még több információhoz jutni, azaz akiket érdekel az üzenet.

Az árazás licit alapon működik: licitálhatunk, hogy mennyit ér nekünk egy látogató az oldalra. A licitet mindig arra adjuk, hogy mekkora célcsoportot szeretnénk elérni hirdetésünkkel, ezért kiemelten fontos, hogy azt jól meghatározzuk, minél jobban szűkítsük. Magyarországon egy kattintás átlagos ára körülbelül 40 forint, azaz ennyibe kerül egy látogató a weboldalunkra. Ez, szemben a többi hirdetési lehetőséggel, igen költséghatékony módszernek bizonyul.

 A fent leírtakat követve egy körülbelül 24.000 fős bázist kívánunk megcélozni a közel másfél hónapos kampányidőszak alatt. 40 Ft-os árral számolva több mint 15.000 CT-t biztosítva így a hirdetéseinknek.

 Online display- addicionális ötlet, a költségvetés nem fedezi

Az 1%-os kampány ismertség építésének céljából javasoljuk a display hirdetések használatátCT alapú bannerek formájában.

A kattintás alapú kampányok legnagyobb előnye, hogy csak a kattintásért kell fizetni, így sokkal költséghatékonyabb megoldást tud nyújtani a fix megjelenésekkel szemben. Valamint az is garantált, hogy azok a felhasználók fognak rákattintani a hirdetésre, hogy még több információhoz jussanak, akiket érdekel az üzenet.

Elhelyezés szempontjából a célcsoport körében magas elérést biztosító női site-ok oldalain futtatnánk a hirdetéseket.

Javasolt site-mix:

o   Sanoma női CT csomag: nlc.hu, cosmopolitan.hu, wellnesscafe.hu, startlap.hu, stb.

o   Femina CT csomag: femina.hu, retikul.hu, noifriss.hu

o   Origo női CT csomag: life.hu, origo/női tartalmak, stb

o   Axel Springer női CT csomag: glamouronline.hu, kiskegyed.hu, lakaskultura.hu, mindmegette.hu, stb.

 Formátumok tekintetében is a költségoptimalizálást tartottuk szem előtt, így a standard IAB formátumok létrehozását javasoljuk.

 A megadott büdzsé keret miatt – annak érdekében, hogy a Facebook kampány optimális legyen - display kampánnyal nem tudtunk kalkulálni, így a büdzsén felül terveztünk csak egy optimális erősségű display jelenléttel. Az előbb említett női portfóliókban átlagosan 350-450 Ft-os árakkal futtatják a site-ok a bannereket CT alapon. Ezt és a listaárból levonandó kedvezményeket is figyelembevévee körülbelül 3.000 kattintás tervezhető a kampányra.

EXTRA ÖTLET - Keksz osztása

Az online felületek mellett javaslunk még egy kevesebb főt elérő, ám annál figyelemfelkeltőbb akciót.

5.000 darab egyszerű keksz szétosztását tervezzük Budapesten és további nagyvárosokban a célcsoport által gyakran látogatott helyszíneken az alábbi design-nal:

  doboz2.jpg

 

 doboz1.jpg

 Szerzők: Kovács Dalma, Menyhárt Anett, Edutus Főiskola,  II. évf. mesterszak

[1] www.karitativ.hu/rolunk.hu

[2] Forrás: TGI 2012/3-4 -2013/1-2; 18-60 budapesti, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők

Szólj hozzá!

Címkék: civil gerilla szponzoráció alternatív marketingkommunikáció IMK

süti beállítások módosítása