HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) facebook (1) Facebook (4) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Mersz vagy nyersz?

2017.08.18. 15:16 Bernschütz

cyberbully-fist.jpg Az IT fejlődése nem csak a versenyelőny megtartásának egy legfőbb eszközévé, hanem egyben a piacra lépés legminimálisabb korlátjává is vált. A bankszektorra különösen erős verseny jellemző, az elektronikus csatornák létrehozása és üzemeltetése alapkövévé vált a pénzintézeti marketingstratégiáknak. A nem-klasszikus új belépők (pl. FinTech cégek) megjelenésén túl, a vállalatoknak az informatikai fenyegetések hatalmas eszköztárával is szembe kell nézniük. Napjainkban a kibertámadások száma egyre növekszik, a bankszektor pedig rendszeresen kerül a célkeresztbe. A felhasználók ezért bizalmatlanok az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban, magas az észlelt kockázat, különösen ha pénzügyekről van szó. Felmerül a kérdés: hogyan tudjuk csökkenteni ezt az észlelt kockázatot?

 A bevezetéshez kapcsolódva, érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen trendek figyelhetőek meg: 

  • 2019-re a mobilbankot használó felhasználók száma eléri az 1,75 milliárdot, és a világ teljes népességének 32%-a már online fogja a banki ügyeit intézni.
  • A hazai lakosság 34%-a intézte pénzügyeit interneten 2015-ben.
  • 2015-ben az európai uniós polgárok 18%-a nem bankolt online a biztonság feltételezett hiánya miatt.
  • 12 000 felhasználó bevonásával készített felmérés szerint a megkérdezettek 64%-a aggódik amiatt, hogy az online bankolás során csalás áldozata lesz, ugyanakkor csupán 60%-uk használ valamilyen biztonsági megoldást az eszközein.

 

Informatikai biztonság: percepció és valóság

 A külvilág megértése az érzékelés és az észlelés együtteseként, azaz a percepció útján történik. Ezen folyamaton keresztül szelektáljuk, rendezzük és értelmezzünk az érzékszerveinkkel felfogott ingereket, ezáltal összefüggő, értelmes képbe rendezve a világot, azonban a percepció és a valóság sok esetben nem fedik egymást. Meghackelt vállalatok, ellopott online identitások, megfigyelés és kémkedés – néhány szalagcím a mindennapokból. A média rendkívüli hatás gyakorol az emberi percepcióra, amely kihat a fogyasztói magatartásunkra, szokásainkra is.

 A közgazdaságtan alapvetően kockázatkerülőnek tekinti az átlagembert, aki a biztos dolgokat részesíti előnyben. A banki elektronikus csatornák és a biztonság összefüggése elsősorban a fizikai és a pénzügyi kockázatot érinti, és azt is komplexen: nem csak az a kérdés, hogy nem lopják-e el az adataimat netbankolás közben, hanem például egy rossz bankszámlaszámra történő utalás vagy hibás internetes vásárlás esetén visszakapom-e a pénzem?

A szekunder kutatásom megerősítette, hogy a magyar társadalom alapvetően kockázatkerülő természetű, és hajlamos felnagyítani negatív percepciójú félelmeit. A szakirodalmi kutatás pedig alátámasztotta, hogy az informatikai támadások veszélye valós fenyegetés, növekvő tendenciával.

Ideje megkérdezni az ügyfeleket

 A probléma mélyebb megértés, illetve releváns válaszok megszerzése céljából primer kutatást végeztem, amely során a mélyinterjú és online kérdőív eszköztárát használtam. Utóbbi egy 100 fős mintával, 22 és 40 közötti válaszadók segítségével készült el.

A hipotéziseket az SPSS program segítségével elemeztem és az alábbi táblázatban összegeztem: 

Hipotézis száma

Hipotézis tartalma

H1

A megkérdezett férfiak számára fontosabb a biztonság a banki elektronikus csatornák esetében.

H2

A megkérdezett nőket jobban zavarja a bonyolult kezelőfelület és belépés, mint a férfiakat.

H3

A megkérdezettek szerint az elektronikus csatornák használatára leginkább az okostelefont használják a felhasználók.

H4

A legnépszerűbb elektronikus banki funkció az egyenleglekérdezés.

H5

A megkérdezettek szerint a felhasználók reális veszélynek látják egy informatikai támadás bekövetkezését.

H6

A megkérdezettek nem bíznak meg egy külső szolgáltatóban (pl. PayPal).

H7

A megkérdezettek szerint az ismerősöktől hallott rossz tapasztalat eltántorítja a felhasználókat az elektronikus csatornák használatától.

 Az első két hipotézist kereszttábla-elemzéssel, azon belül is a Pearson-féle khi-négyzet próbával teszteltem, hiszen azt kellett megvizsgálnom, hogy van-e valódi összefüggés a nemek és a különböző változók között. Az eredmények alapján az első hipotézist elvetettem, mert nincs kapcsolat a nemek és a változóra adott válaszok közt, mindkét nem ugyanolyannak ítéli meg a biztonság kérdését.

A második hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a nőket jobban zavarja a bonyolult kezelőfelület és belépés, mint a férfiakat. Itt is 0,005 feletti a szignifikancia szint, tehát nincs kapcsolat a nemek és a változóra adott válaszok közt, így a második hipotézisemet is elvetettem.

A vonatkozó kérdést vizsgálva, miszerint okostelefonnal bankolnak a felhasználók a legtöbbet, a harmadik hipotézist elvetettem, az eredményért lásd az 1. ábrát.

  1. ábra: Mely eszközön használja Ön a legtöbbet a banki elektronikus csatornákat?

 

 

 

 

 

 

Ahogyan az látható – az előzetesen feltételezésemmel szemben – az asztali számítógép, illetve a laptop dominál az eszközhasználat területén, az applikáció csupán 20%-nál szerepelt az első helyen. Ez az eredmény alapvetően két jövőbeli feladatot vetít előre: az e-bankos webfelületet folyamatosan fejleszteni kell, ezzel egy időben pedig meg kell szerettetni a felhasználókkal az applikációt.

A negyedik hipotézisemet elvetettem, a válaszadók leginkább forint és deviza átutalás céljából használja az elektronikus csatornákat, szemben más funkciókkal. A teljes (átlagolt) áttekintésért lásd a 1. táblázatot.

1.  táblázat: A negyedik hipotézis tesztelése

Forint vagy deviza átutalás

4,13

Egyenleg, illetve számlatörténet lekérdezés

4,08

Kiegészítő funkciók (pl. ATM kereső)

2,63

Csekkbefizetés

2,60

Limitmódosítás

1,79

ATM keresés

1,71

 Áttérve a funkcionális jellemzőkre, az egyik legkimagaslóbb értéket a rendelkezésre állás kapta. A válaszadók 93%-a kiemelten fontosnak tartja, hogy mindig elérhetőek legyen ezek a szolgáltatásokat, ahogyan azt a 2. ábra is mutatja.

  1. ábra: Legyen 0-24 órában elérhető a szolgáltatás. (1=egyáltalán nem fontos; 5=nagyon fontos)

 

 

 

 

 

 

 

A másik, még ennél is nagyobb értéket kapó jellemző a biztonságos környezet volt. Ahogyan az a 3. ábrán is látható, a kutatásban résztvevők 96%-a gondolta nagyon fontos tényezőnek a biztonságos környezet meglétét. A kutatásom során egyértelműen ez a két jellemző kapta a legnagyobb szavazati számot.

  1. ábra: Biztonságos környezet. (1=egyáltalán nem fontos; 5=nagyon fontos)

 

 

 

 

 

 

A percepció tekintetében, a kvantitatív kutatásom nem erősíti meg a szekunder kutatás eredményeit, miszerint a felhasználók reálisnak érzik, hogy bármikor online csalás áldozatai lehetnek. Ebből kiindulva, a 4. ábrát vizsgálva, az ötödik hipotézisemet elvetettem.

  1. ábra: Bármikor online csalás áldozata lehetek. (1=egyáltalán nem ért egyet; 2=inkább nem ért egyet; 3=nem tudja megítélni; 4=inkább egyetért; 5=teljes mértékben egyetért)

 

 

 

 

 

 

Bár a válaszadók nagy többsége nem tudja megítélni a támadás valószínűségének nagyságát, de 37%-uk kevésbé tartja azt lehetségesnek, hogy támadás áldozata lesz. Ugyanakkor érdemes megjegyeznem, hogy a maradék kitöltők, akik valós veszélyként tekintenek erre, nincsenek sokkal lemaradva (30%-a a válaszadóknak) a kétkedők mögött.

Érdekes egybevetni ezt az eredményt azzal a kérdéssel, hogy a válaszadók, mennyire érzik biztonságosnak az internetes bankolást, erről lásd az 5. ábrát.

  1. ábra: Mennyire érzi biztonságosnak az internetes bankolást? (1=egyáltalán nem biztonságos; 5=nagyon biztonságos)

 

 

 

 

 

Látható, hogy itt szinte eltűnnek a kétkedők és döntően biztonságosnak, megbízhatónak ítélik meg a felhasználók a digitális bankolást. Vélhetően arról van szó, hogy a válaszadók nem voltak következetesek, hiszen a két eredmény bizonyos szinten ellentmond egymásnak.

A hatodik hipotézisemet elfogadtam, a válaszadók nem tartják biztonságosabbnak, megbízhatóbbnak egy külső szolgáltatót, mint a saját bankjukat. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a kutatásban résztvevők majdnem egyharmada nem tudta megítélni a kérdést, ezt mutatja a 6. ábra.

  1. ábra: Biztonságosabb egy külső szolgáltató (pl. PayPal), mint a bankom. (1=egyáltalán nem ért egyet; 2=inkább nem ért egyet; 3=nem tudja megítélni; 4=inkább egyetért; 5=teljes mértékben egyetért)

 

 

 

 

 

 

A másoktól hallott rossz tapasztalat vizsgálatakor elvetem a hetedik hipotézisemet. A válaszadók többsége szerint semmilyen hatással nincs rájuk az ismerősöktől hallott rossz élmények, erről lásd a 7. ábrát.

  1. ábra: Ismerősöktől hallott rossz tapasztalatok eltántorítanak abban, hogy használjam a bankom elektronikus csatornáit. (1=egyáltalán nem ért egyet; 2=inkább nem ért egyet; 3=nem tudja megítélni; 4=inkább egyetért; 5=teljes mértékben egyetért)

 

 

 

 

A kapott eredményt az személyes rossz tapasztalatok attitűdre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésre adott válaszok is megerősítik, felhasználók 75%-a gondolja azt, hogy a személyes rossz tapasztalat sem fogja eltántorítani őket a digitális banki csatornák használatától.

 A kutatás elvégzése után két irányvonal körvonalazódott: biztonságos környezet és rendelkezésre állás. A felhasználók egyértelmű igényt támasztanak a biztonságos környezet iránt, annak ellenére, hogy jelentős részük nem tartja valószínűnek, hogy támadás áldozata lesz. Szemben a nemzetközi trendekkel, a mintánkban szereplők figyelnek a saját informatikai biztonságukra, legyen szó erős jelszavakról vagy vírusvédelemről. Hasonlóan az előző kérdéshez, a kvalitatív és kvantitatív kutatásom másik legkonszenzusosabb pontja a folyamatos rendelkezésre állás biztosításának igénye volt. Komoly reputációcsökkenést jelenthet a bank számára, hogyha az ügyfél nem fér hozzá a saját bankszámlájához, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz – akár csak egy óra erejéig.

 

További fontos megállapításai a kutatásnak a következőek:

  • A bankoknak proaktív kommunikációt kell folytatniuk a biztonságról az érzékelt kockázat csökkentése érdekében. Alapvetően kétféle információt nyújthatnak a szolgáltatók: milyen fenyegetések lesnek a felhasználókra (mit lehet tenni ellenük?), illetve, az adott szolgáltató mit tesz a szolgáltatás biztonságának érdekében. Magyarán igyekeznek kell világossá tenni, hogy mit tudnak ők tenni, és mi az, ahol a felhasználónak kell aktívnak lennie. Érdemes megjegyeznem, hogy a kommunikáció incidens esetén kulcsfontosságú. A vállalatnak készen kell állnia arra, hogy tájékoztassa az ügyfeleket egy komolyabb biztonsági incidens esetén, elég, hogyha csak az elmúlt időszak tömeges jelszólopásaira gondolunk, ahol fontos, hogyha a felhasználók minél hamarabb tudjanak az eseményről és változtassák meg a jelszavukat, amint lehet. A nyílt és transzparens kommunikáció képezi alapját az ügyfelek bizalmának.

 

  • Ügyfél edukációval növelhető a bizalom és a biztonság érzete. A bankfióki e-pont jó példája ennek, ahol szakértői felügyelet mellett ismerkedhetnek meg az elektronikus csatornákkal azok az ügyfelek, akik alapvetően bizalmatlanok az internetes ügyintézéssel kapcsolatban. A mélyinterjú alanyai egyöntetűen azt állították, hogy hamarabb elkezdték volna használni ezeket a csatornákat, ha a kezdettől lettek volna oktatóvideók, vagy egyéb megoldások, amelyek az elektronikus csatornák kezeléséről szólnak. Továbbá látni kell, hogy az ügyfél edukáció nem csak a biztonságérzetet, hanem a szolgáltatóba vetett bizalmat is növeli.

 

  • A többlépcsős biztonsági megoldások nem jelentenek kényelmetlenséget a felhasználóknak, továbbá vitális elemként gondolnak rá a biztonságos környezet tekintetében. Annak ellenére, hogy az ügyfelek alapvetően egyszerű, de magas biztonsággal rendelkező szolgáltatásokat várnak, mégis hajlandóak bonyolultabb hozzáféréssel használni ezeket a csatornákat, hogyha látják, hogy ezzel érezhetően nő a biztonság szintje. Banki szolgáltatások esetében szinte kivétel nélkül szükséges a kétlépcsős azonosítás, de jól látható trend, hogy az elektronikus szolgáltatások más területein (pl. e-mail) is népszerűvé válik ez a megoldás.

 

 

Szentgáli Gergely, információbiztonsági szakértő, BME mesterszak,  gergely.szentgali[KUKAC]gmail.com

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: digitális bankolás kockázat kiberbiztonság IT biztonság

Saját márka:gyártói márka; 1:1 vagy 1:0?

2017.08.06. 10:09 Bernschütz

sajatmarka_1.pngAbból a feltevésből indultam ki, hogy a boltokban egyszerűen képtelenség a fogyasztónak különbséget tenni a sok-sok saját márkás termék között. Ott van például a sima Tesco, ami olcsó és a Tesco Finest, ami jóval drágább, és mint utólag kiderült valóban jobb minőségű is, de honnan tudjuk? Persze, már az is nagy szó, ha a vásárló a boltban egyáltalán meg tudja különböztetni a saját márkás termékeket a többitől, hiszen sokféle fantázianév létezik. A kutatásomban arra próbáltam választ találni, vajon mennyire érzik a különbséget a fogyasztók az olcsóbb és a drágább saját márkás termékek között? Vajon tényleg létezik olyan hogy luxus saját márkás termék?

Annak érdekében, hogy választ kapjak a sok-sok bennem lévő kérdésre először kicsit utána olvastam a dolgoknak és akkor vált számomra világossá, hogy a kereskedelmi márkák, vagyis a saját márkás termékek már 1970-ben is jelen voltak a boltokban. Ekkor pedig az volt a céljuk, hogy más termelői termékekhez képest 30-40 százalékkal olcsóbbak legyenek. Az első generációs saját márkás termékeket így persze az alacsony ár és ezzel együtt az alacsonyabb minőség is jellemezte.

Aztán a kereskedők az évek alatt ezt a minőségbeli különbséget próbálták eltüntetni és ma már a negyedik generációnál tartunk, amelyre jellemző, hogy a saját márkás termékek a prémium márkákkal szállnak versenybe. Ráadásul ezek a márkák már, egy meghatározott szegmenst céloznak meg és a vállalat számára is fontos imázsépítő eszköznek számítanak. Hiszen ha egy bolt előrukkol egy gagyi saját márkás termékkel, azt nehezen mossa le magáról és erre kiváló példa a Tesco gazdaságos termékcsalád – ma is nehezen hisszük még el, hogy a Tesco finest vagyis a cég prémium termékei valóban jó minőségűek.

Az előzetes kutatásból egyébként az is kiderül, hogy rendkívül népszerűek ezek a saját márkás termékek, hiszen a Gfk 2015-ös adatai szerint a napi fogyasztási cikkek forgalmának 24 százalékát a saját márkás termékek adják.

A felmérés egyébként arra is rávilágított, hogy a 2015-ben minden háztartás vásárolt kereskedelmi márkát, egy év alatt átlagosan 117 alkalommal és vásárlásonként 1050 forint értékben. A legnagyobb arányban pedig a vatta, a nedves tisztítókendő és kutyaeledel kategóriában részesednek a kereskedelmi láncok márkái.

Tényleg ennyire szeretjük a saját márkás termékeket?

Arra gondoltam, hogy a kutatásomat a Teso és a Spar sajátmárkás termékeire szűkítem, hiszen mind a két áruházlánc meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon, ráadásul tele vannak különféle olcsó és drága saját márkás termékekkel is.

A mélyinterjúmat a Spar dolgozójával készítettem, akiknek a válaszából kiderült, hogy gyakorlatilag már minden termékkategóriában találkozhatunk a Spar üzleteiben saját márkás termékekkel. Ezek a termékek pedig a cég forgalmának jelenleg 20 százalékát teszik ki.

A különböző árszínvonalon megjelenő saját márkás termékekkel pedig az a célja a Sparnak, hogy különböző célcsoportonként tudja megszólítani a vevőket, ráadásul a cégnek így lehetősége van magasabb színvonalra emelni a saját márkákat, amellyel több vásárló bizalmát is megnyerhetik.

A termékek csomagolása jelentős szerepet játszik az árucikkek pozicionálásában. Míg az S-Budget egy egyszerűbb csomagolással rendelkezik, addig a SPAR PRÉMIUM egy exkluzív, prémium minőséget sugalló csomagolással került forgalomba. 

De vajon ez elég ahhoz, hogy érezzük a különbséget?

A mélyinterjú után következett a saját kutatásom, ahol rengeteg kérdést tettem fel közel 100, X generációs embernek, akiket különböző, a korosztályuknak megfelelő, a közösségi médiában is megtalálható csoportból gyűjtöttem össze.

A válaszokból kiderült, hogy a saját márkák alacsony minőséggel való azonosítása szinte már teljesen eltűnt a köztudatból. Sőt, csupán a válaszadók 17 százaléka van közepesen megelégedve ezekkel a termékekkel. A döntő többség, a válaszadók 77 százalék szerint teljesen rendben vannak minőség szempontjából a saját márkás termékek. Bár kevesen, de a 105 válaszadó közül 6-an (5,7 százalék) mégis voltak, akik szerint a saját márkás termékek kiváló minőséget képviselnek.

A kutatásomban résztvevő válaszadók többsége az elfogadható minőség, jó áron szinonimájaként gondol a saját márkás termékekre, de ezt a választ valamivel többen jelölték meg a Sparban vásároló fogyasztók. Ráadásul a megbízható jó minőségre a Sparos vásárolók 18 százaléka, míg a Tescóban vásárlóknak csak a 13,6 százaléka kattintott. Ez is jól mutatja, hogy a Sparban kapható saját márkás termékeknek valamivel jobb a megítélése a Tescós termékekhez képest.

 

A következő kérdésemben a válaszadók egy 1-5-ös skálán (ahol az 5 már a kiváló minőséget jelentette) értékelhették az adott termékcsoportokat, az így kapott átlagok alapján pedig jól látszik, hogy a fogyasztók mind a Spar, mind a Tesco estében eltalálták a sorrendet. Vagyis az alacsonyabb áron kapható termékeket alacsonyabb minőségűnek is tartják, míg ehhez képest a nevében, csomagolásában és az ára alapján is jobbnak tűnő Tesco Finest és Spar Prémium termék minőségét is jelentősen jobbnak ítélték meg az alacsonyabbra pozícionált termékcsoportokhoz képest.

Tehát sikerül a megfelelő helyre tenni a vállalkozásoknak az alábbi termékcsoportokat a fogyasztók fejében.

Végül a jövedelem és a saját márkás termékek közötti kapcsolat szorosságának feltárásához SSPS program használatával feltárult az is, hogy gyenge sztochasztikus kapcsolat áll fenn a jövedelem és megvásárolt saját márkás termékek mennyisége között (Cramer együttható=0,191).

Jobban megy a saját márkáknak, mint gondolnánk

Vagyis a kutatási eredményeimből jól látszik, hogy egyre többen tartják jó minőségűnek a kereskedelmi márkákat. Azonban a többség azért még a gyártói márkáknál alacsonyabb minőségűnek gondolja ezeket a termékeket. 

Ellenben egyre nagyobb teret nyernek az üzletekben a prémium saját márkás termékek, és ezt a saját kutatási adataim is alátámasztották.

A válaszadók nagy többsége felismeri, és előszeretettel vásárol is prémium kereskedelmi márkás termékeket.

Az eredményeim alapján elmondható, hogy a feltevésemmel ellentétben a válaszadók jelentős többsége képes felismeri a saját márkás termékeket, ráadásul még egymástól is meg tudja különböztetni azokat, amellett, hogy a kereskedelmi egységek által sugallni kívánt minőségbeli különbségeket is érzi.

Ráadásul a jobb minőségűnek ítélt prémium saját márkás termékekért többet is vagyunk hajlandóak fizetni.

Szerző: Nyíri Boglárka, BME GTK Marketing mesterszak, bogi.nyiri@gmail.com

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás fogyasztói magatartás márka marketingkommunikáció saját márka kereskedelmi márka

Hogyan szerezzünk aktív követői bázist - avagy a nonprofit marketing modernizálása

2017.07.03. 13:52 Bernschütz

Tényleg szükséges ez a drámaiság, ami ezekre a kampányokra jellemző? Szerintem ez csak elijeszti az erre fogékony, empatikus célközönséget. Ez elgondolkoztatott.  Emiatt döntöttem úgy, hogy a szakdolgozatomban a tartalommarketing és a nonprofit szféra kapcsolatát, egymást segítő folyamatait vizsgálom.

1ke_p.jpgAz inspirációt a Magyarországon elterjedt drámai és sokkoló SZJA 1%-os kampányok adták, mint például a 2015-ös Milli kampány (1. kép, forrása: http://kreativ.hu/reklam/cikk/megszakad_a_szivunk_a_rex_1_os_kampanyatol). Ennek hatására nagyon sokáig nem akartam testközelbe kerülni egy nonprofit szervezettel sem, mert nagyon féltem az ottani körülmények megtapasztalásától. A félelmeim nagyon sokáig legyőzték a vágyat, hogy segíthessek. Végül tavaly ősszel sikerült felül kerekednem a félelmeimen és életemben először elmentem egy menhelyre. A Rex állatszigete  egy kellemes csalódás volt, hiszen egyáltalán nem az fogadott, amitől annyira tartottam. Barátságos, természet közeli helyen találtam magam, ahol tényleg odafigyelnek a védenceik lakókörnyezetére.

 

 

 

 

2ke_p.pngKülföldi példákkal alátámasztva az az álláspontom, hogy lehet ezt másképp is csinálni. (2. kép, Dogs Trust instagramról).

Amit én javaslok, az nem egy SZJA 1%-os, vagy más adománygyűjtő kampány, hanem egy olyan stratégiai megközelítés, melyet egész évben alkalmazni kell. A tartalommarketinggel a követőink számára teremtünk releváns, értékes, konzisztens tartamakat, közvetett profitszerzés céljából. (forrás: CMI, http://contentmarketinginstitute.com/what-is-content-marketing/) A profitszerzés helyett jelen esetben inkább az adott ügy támogatottsága értendő, mely történhet adományok, munkaórák vagy egyéb módon (például örökbefogadások) által, mindezt úgy, hogy közben a szervezet az edukációs céljait is hatékonyabban teljesíti.

Kíváncsi voltam, hogy a magyar fogyasztók számára milyen tartalmak lennének relevánsak, ezért a szakirodalmakra és személyes tapasztalataimra  alapozva készítettem egy 23 kérdésből álló online kérdőívet, melyet végül a 15 napos kutatási időszak alatt 200-an töltöttek ki.

A kitöltők 86,5%-a nő, 55,5%-a 1980 és 1999 között született. (3. kép életkor grafikon). A khi négyzet próba alapján korreláció csupán a nemek esetében tapasztalható (a nők nyitottabbak az örökbefogadásra), ezt más faktor látszólag nem befolyásolja (sem a kor, sem az iskolai végzettség, de még az anyagi helyzet sem mutatott korrelációt az örökbefogadási hajlandóssággal). A megkérdezettek 96%-nak volt kisállata, 45%-uknak pedig 3 vagy 3-nál több kisállata volt. Így az általam javasolt online tartalommarketing stratégia célcsoportja a 18 és 37 év között hölgyek, akiknek valószínűleg jelenleg is van már háziállatuk. A következő kérdés az, hogy ezt a csoportot hol lehet a leghatékonyabban elérni?

3ke_p.png

Facebook

A kvantitatív kérdőíves kutatásom alapján a Facebook az a közösségi média oldal, amelyre legerőteljesebben kellene fókuszálnia a Rex kutyaotthon alapítványnak és a hozzá hasonló nonprofit szervezeteknek, mivel a válaszadók többsége (64,5%) azt jelölte be, hogy a Facebookon tölti a legtöbb időt. Mivel a Rex kutyaotthonnak már van egy hivatalos oldala ezen a közösségi média felületen, már csak azt kell meghatározni, hogy milyen tartalmakat érdemes megosztani ezen a csatornán.

A jelenleg is rendszeresen közzétett örökbefogadható védenceket bemutató bejegyzéseket kiegészíteném rövid, fél perces videófelvételekkel. A videókban a gondozók mesélnének az örökbefogadásra váró állatról és, hogy még jobban megismerjük őket séta vagy játék közbeni felvételekkel vágnám össze. A videókat közvetlenül a Facebookra tölteném fel.

4ke_p.pngA videófelvételek mellett, kreatív képek használatával is próbálnám növelni a megosztások számát. Erre példának Tinot, említeném (4. kép, forrás rex kutyaotthon facebook oldala). A róla készült poszt a kérdőívben is és a való életben is nagy népszerűségnek örvendett. A kedvelések és megosztások száma, illetve a kommentek alapján figyelném, hogy melyik kreatív bejegyzés volt a legnépszerűbb, majd rendszeresen közzétennék hasonlókat.

5ke_p.pngAz örökbefogadható állatok népszerűsítése mellett a változatosságra is ügyelni kell, ezért egy másik rendszeresen megosztható téma, a megkérdezettek kedvence: az apró tanácsok, információk megosztása a jelenlegi gazdik részére, persze lehetőleg olyan formában, hogy az szórakoztató értékkel is bírjon. Az alábbi bejegyzés kiemelkedően népszerű volt a kérdőív válaszadói közt, talán pont azért, mert a fent említett tulajdonságokat ötvözi. (5. kép, forrás: felelős gazdik facebook oldal)

Ezeken felül egy harmadik féle bejegyzést is kiemelkedőnek tartottak a válaszadók: 75,5%-uk szerint a sikersztorik is emelnék az örökbefogadások számát. Megfigyeléseim alapján ezeket a sikersztorikat a Rexnél közzé is teszik a Facebook oldalukon, azonban a sok bejegyzés miatt gyorsan "elvesznek". Ezért javasolnám, hogy ezeket tegyék ki a honlapra, hiszen a képek és a szöveg is adott a Facebookra való feltöltéskor, így ehhez csak pár kattintásra lenne szükség.

Youtube, Instagram

Következő javaslatom az lenne, hogy ezeket a tartalmakat, amiket létrehoznak, azért, hogy közzétegyék a Facebook oldalon, töltsék fel a többi felületen is. A fent említett videókat töltsék fel Youtube-ra is, a  szórakoztató jellegű, kellemes képeket pedig osszák meg Instagramon is. Bár ezek nem a fő fókuszai a stratégiának, úgy érzem, hogy nem lenne helyes egyetlen, a Rex által kevésbé befolyásolható felületre támaszkodnia a teljes kommunikációnak. A tartalmak készítése egy idő és energia igényes feladat, ezért véleményem szerint megéri rászánni azt a pár plusz percet arra, hogy több felületen is megjelenjenek ezek.

Örökbefogadó napok

A megkérdezettek 79,5%-a szerint az örökbefogadó napok lennének a legpozitívabb hatással az örökbeadások számának növelésére.

Az ilyen eseményeket megelőzően érdemes az online felületeken meghirdetni ezeket. Az ehhez kapcsolódó kreatívok hangulata vidám, lehetőleg kutyákat és/vagy macskákat ábrázoljanak. A cél nem pusztán az örökbefogadások serkentése, hanem egy jó hangulatú eseménysorozat létrehozása, ahova szívesen eljönnek a látogatók.

Az rendezvények előtt közzétennék egy-egy fél perces videót, mely tartalmazna felvételeket az Állatszigetről, néhány örökbefogadható ebről vagy macskáról, illetve egy ott dolgozó mesélne a Rex tevékenységéről és/vagy az örökbefogadó napról. Az eseménnyel kapcsolatban megosztanék pár sikersztorit az előzőleg már örökbefogadott állatokról, illetve a mentett és jelenleg gazdára várókról. Esetleg lehetne minden örökbefogadó napnak egy-két "főszereplője", akiről az esemény előtt gyakrabban osztanak meg tartalmakat. Ilyen lehetne például Vitéz, akiről nemrégiben tettek közzé egy sikertörténetet, látványos gyógyulása után.

 6ke_p.png (6. kép, forrás rex facebook oldal/ saját szerkesztés)

Az örökbefogadó napok különlegessé tételében (tehát, hogy legyen benne valami, amitől más, mint egy átlagos nap az állatszigeten) a plusz szolgáltatások segíthetnek. Ilyen szolgáltatás lehetne, ha a Rex kutyaiskola alkalmazottai segítenék a helyszínen az újdonsült gazdikat a védencekkel való ismerkedésben, esetleg el tudnák hozni a meglévő kedvenceiket, hogy szakember segítse az állatok békés ismerkedését. Egy másik lehetőség lenne, ha valamilyen ingyen oktatási lehetőséget biztosítanának a helyszínen, mint például alap engedelmességi oktatás, kutya elsősegély, vagy a legfontosabb tudnivalók az egészséges eb neveléséről.

7ke_p.png

 

 

 

A szolgáltatások mellett apró tárgyi ajándékokat is adhatnának az újdonsült gazdiknak, mint például az áprilisi örökbefogadó hónap folyamán a Bayer Hungária Kft.-vel közös akció során szétosztott Drontál és Foresto kezdőcsomagok (7. kép forrás, rex facebook oldal).

 

 

  

 Ezeket a javaslataimat igyekeztem az eddigi tevékenységekkel összhangba hozni és inkább az eddigiek módosított változataiként jellemezném, mintsem teljesen új tartalmakként. Remélem, hogy így sikerült egy megvalósítható stratégiát alkotnom és végső soron segítenem azokon, akikről ez az egész szól - az árva állatokon.

Szerző: Réthy Andrea, BME GTK Marketing mester szak, rethyandrea@konquer.org

Szólj hozzá!

Címkék: nonprofit állat közösségi product placement Facebook online media tartalommarketing

Digitalizálható-e a bolti eladó? Mennyi mindent vásárolunk robotizált ajánlás hatására?

2017.04.03. 15:30 Bernschütz

ajanlas.pngMindenkivel előfordult már, hogy egy üzletben, a vásárlási folyamat egy adott pontján a figyelmébe ajánlottak egy ott kapható terméket vagy kedvezményt. Ez leggyakrabban fizetéskor a pénztárnál történik meg, de az is előfordul, hogy az eladó az üzlethelyiségben – felmérve, mit keresünk – ajánl különféle termékeket, ezzel megkönnyítve a vásárlási döntést, sőt, tevékenységével akár elősegítheti a vásárlást.

Mi lenne, ha szuper képességű eladók lennének, akik varázslatos módon, a fejünkbe látva kitalálnák, mire is van szükségünk és még precízebb javaslatokat tennének? Mi lenne, ha – ráérezve szükségleteinkre, ismerve preferenciáinkat – személyesen nekünk tudnának olyan terméket ajánlani, melyről talán még nem is tudjuk, hogy jól jönne, mellyel kapcsolatban talán még fel sem merült a tényleges vásárlási igényünk? Nos, a boltokban talán még nem, de az online piacon már elérhető ez a szolgáltatás. Sőt mi több, szinte el sem tudjuk kerülni azt.

Ezt az üzleti tevékenység az e-kereskedelemben angolul a product recommendation, magyarul termékajánlás. Az utóbbi években az online kereskedők felismerték mekkora erő lakozik az ajánlórendszerek használatában. Mára rengeteg cég alkalmaz külön szoftvert, hogy vásárlóikat célzott hirdetésekkel, személyre szabott ajánlatokkal tudják bevonzani, megtartani és vásárlásra ösztönözni. Az ilyen üzleti modulok és online marketinget segítő szoftverek fejlesztésére egyre több cég specializálódott, akik a rendelkezésre álló adatok alapján támogatják a weboldalakon a kommunikációt, marketing kampányokat segítenek levezényelni, vagy akár automatizált és speciális tartalommal megtöltött hírlevelek előállításában segítenek. Ilyen cég külföldön például a Barilliance, a Neustar (mely az Aggregate Knowledge-t megvásárolva építette magába ezt a profilt) itthon pedig az OptiMonk. A cél a webáruházak hírleveleire feliratkozók számának, konverziós rátájának növelése, ez által pedig a cég forgalmának és bevételeinek gyarapítása.

Hogyan tudják ezt elérni, és mi is az az ajánlórendszer (angolul: recommendation engine)? Ezek a szoftverek, információs eszközök, alkalmasak meghatározott adatokat összegyűjtésére, rendszerezésére és szűrésére. Ezt követően pedig képesek az adatokat az adott kontextusban értelmezni és az implementált algoritmusnak megfelelően annak jelentést tulajdonítani. A nyers adathalmazból levont következtetések táplálják a végül dinamikusan előálló, személyre szóló ajánlatokat.

Akkor ezek a weboldalak lopják az adatainkat?

Az adatgyűjtést és adatkezelést jogszabályok korlátozzák, a magyarországi szabályokról a NAIH kibocsátott egy tájékoztatót is. Az azt betartó webshopok ha megfigyelik ügyfeleik viselkedését a weblapon és ezt, valamint személyes adataikat felhasználják az ajánlórendszerükhöz, azzal alapvetően nem élnek vissza az adatainkkal, nem „lopják” azt. Számtalan weboldalon lehet találkozni olyan üzenettel, amely az Extreme Digital oldalán is figyelmeztet minket:

„Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.”

Az Optimonkos esettanulmányt véve alapul, például az alábbi jellegű információkat szokták felhasználni a webáruházak:

  • A webshop oldalainak megfigyelése, melyeket a felhasználó meglátogat.
  • Az adott illető először jár-e a weblapon vagy visszatérő látogató.
  • A látogató honnan érkezett a weboldalra – például a Facebookról, a Google keresőjéből, vagy éppenséggel a hírlevélből kattintott át.

Például az ilyen adatokat a regisztrációkor szolgáltatott személyes adatainkkal kiegészítve tudnak következtetéseket levonni, statisztikákat előállítani és azok alapján ajánlásokat készíteni, sőt, egyéb marketingtevékenységeket folytatni, kínálatot finomítani, stb. Ha kicsit belegondolunk, akkor a weboldalon végzett tevékenységünk megfigyelése olyan, mint mikor egy hagyományos üzletben a dolgozók megfigyelik, mit teszünk, mit keresünk, annak érdekében, hogy jobbak legyenek, növeljék forgalmukat, profitjukat. Sőt, akkor is hasonló adatokat szolgáltatunk a vásárlási szokásainkról egy boltnak, amikor pontgyűjtőkártyát használunk.

A Smarta cég is egy azon cégek közül, mely online értékesítő vállalatoknak kínál különféle szoftveres megoldásokat, a forgalom növeléséhez, így profiljukba tartozik az ügyféladatok bányászása is. Weboldalukon összefoglalják, hogy milyen jellegű adatokat és hogyan lehet gyűjteni, mire lehet felhasználni az üzlet sikerének növeléséhez, valamint, hogy hogyan kell ezeket az adatokat tárolni. Nem csoda, hogy jogi támogatást is nyújtanak, hiszen az ügyféladatok tárolása és védelme komoly téma. Magyarországon az adatvédelmi jogok megsértése akár 20 millió forintos bírságot is vonhat maga után, és ha egy webshop nem rendelkezik megfelelő ÁSZF-fel, az akár 2 millió forintjába is kerülhet a cégnek.

Nem csak a boltokban ajánlanak

A webshopok világából kitekintve érdemes egy pillantást vetni a közösségi média világába, különös tekintettel a Facebookra, az Instagramra vagy a YouTube-ra. Ki ne vette volna már észre, hogy a Facebookon épp a számunkra releváns tanfolyamokról, kuponokról és különféle termékekről kapunk hirdetést? Ezen kívül elterjedt stratégia a márkák részéről, hogy keresnek olyan online véleményvezért, aki lehetőleg hitelesen tudja ajánlani követőinek a termékeiket Facebookon, de főleg Instagramon. Sőt, e kapcsolat kiépítésére akár céget is lehet alapozni, így jött létre például a Tribe nevű cég is, mely kifejezetten a két fél, a márkák és az online média sztárok összekötésére szakosodott. Bár ennek a fajta ajánló stratégiának másban rejlik az ereje a többi szoftveres ajánlórendszerhez képest, azért jól mutatja, mennyire sokat adunk mások véleményére. Itt az a fő, hogy a kereskedők egy széles közönséget, piaci szegmenst tudnak célzottan elérni egy olyan személyen keresztül, akit az adott réteg elfogad, aki hatással van rájuk. A YouTube-on is a látogatók megtartása, gyorsabb kiszolgálása és a megtekintések számának növelése érdekében vezették be a videóajánlást.

A közösségi médián kívül ajánlásokkal találkozhatunk például filmnézéskor, ha van valamilyen internetes videótár előfizetésünk. Ilyen szolgáltatást kínál hazánkban a Netflix és az HBO GO. Van, amikor segít a választásban az, hogy mely filmeket nézték legutóbb, erre utalnak a HBO GO „Legutóbb nézték” illetve „Ajánlott” filmkategóriái is. Ki ne szeretne olyan filmek közül válogatni, amelyek eleve nagyobb eséllyel fognak tetszeni, mint más filmek? Csak, hogy érezzük, mennyire kulcsfontosságú és hatékony lehet egy jó ajánlórendszer: a Netflix egy 2016 januárjában nyilvánosságra hozott cikkében ír saját rendszerükről, mely becsléseik szerint évi 1 milliárd dollárt ér számukra. Saját bevallásuk szerint ugyanis ennek segítségével tudják elkerülni, hogy ügyfeleik elveszítsék érdeklődésüket a szolgáltatásuk iránt és lemondják azt.

Miért működik?

A jó bolti eladó tudja a legfontosabb termékjellemzőket, megérti szükségleteinket, és ha kell, segít a döntésben. Szeretjük érezni, hogy értik, mire van szükségünk. A jó eladó meghallgat és válaszol, akár személyes véleményét is megosztja velünk. Miért ne várhatnánk el egy webshoptól, hogy ugyanilyen figyelmesen kitalálja, mi lehet a megfelelő választás számunkra, mi az, amit érdemes lenne megvásárolnunk?

Miért veszünk szívesebben olyan terméket vagy szolgáltatást, amelyet valaki – legyen ismerős vagy egy bolti eladó, akit szakértőnek fogatunk el – személyesen ajánlja? Mert kockázatkerülők vagyunk, ki-ki más és más mértékben, de mind azok vagyunk. A vásárlásunkkor felmerülő kockázatot pedig igyekszünk csökkenteni és erre kiváló módszer az, ha másoktól kérünk véleményt, ajánlatot. Sokszor még a nem teljesen megbízható forrásból érkező vagy nem egészen releváns információt is hajlamosak vagyunk elfogadni, hogy mérlegelésnél felhasználhassuk, mint egy fogódzkodót. Az emberek többsége az éttermek közül is azt preferálja, ahol sokan vannak, hiszen ha sokaknak bevált, akkor úgy gondoljuk, hogy nagy a valószínűsége, hogy nekünk is megfelel majd. Az online térben is megtalálhatók fogódzkodók, sok helyen találkozni olyan jellegű üzenetekkel, mint:

„Valaki, aki ezt a terméket megvásárolta, xy terméket is megvette.”

„Valaki épp ilyen terméket vásárol.” (Amelyet épp megtekint a látogató.)

„A mai nap folyamán x ember vásárolta meg ezt a terméket.”

És még sorolhatnánk. Az ehhez hasonló állítások növelhetik a látogató bizalmát mind az üzlet, mind a termék iránt. A bizalom növelése pedig csökkenti annak a lehetőségét, hogy a potenciális vevő meggondolja magát és vásárlás nélkül elhagyja az oldalt.

Mennyire hatásosak ezek a szoftverek? Megéri?

Egy 2015-ös tanulmány szerint - melyet 300 online kereskedőn végzett a  Barilliance a Marketingsherpa portál számára – a vásárló kosarának tartalmához illő további termékajánlás benne van a top 10 leghatékonyabb ajánlás típus között. A kutatás szerint 2015 Q2 szakaszában a vizsgált oldalak bevételének 11,5 %-a köthető termékajánlásokhoz. A 1,5 milliárd vásárlási művelet során az ügyfelek 20 különféle ajánlattal találkoztak. Ezek a dinamikusan generált, személyre szabott hirdetések a látogatók viselkedése által előállított adatokon alapulnak. Az „A vásárlók, akik megtekintették ezt a terméket, szintén megtekintették…” típusú ajánlások hozták az összes típus közül a legtöbb bevételt, azok 2/3-át.

Egy másik 2015-ös tanulmány szerint, melyet a VentureBeat portálon hoztak nyilvánosságra, az Y és a Z generáció 77%-ának elvárása, hogy személyre szabott online vásárlási élményekben legyen részük. Az egyik legelgondolkodtatóbb statisztikával az Amazon állt elő, mely szerint a teljes bevételük 35%-át köszönhetik ajánló tevékenységüknek. A világ elsőszámú webáruháza erőforrásainak hatalmas részét fordítja arra, hogy minél jobb teljesítményű mesterséges intelligenciát tudjon implementálni és ez által minél hatékonyabb, tanulékony ajánlórendszert tudjon alkalmazni. Ezzel kapcsolatos legújabb fejlesztéseit 2016 májusában hozta nyilvánosságra.

Hogy mennyire jelentős tud lenni egy jó ajánlórendszer és kampány, arról egy hazai példa, az Optimonk és – Magyarország legnagyobb webáruháza – az Extreme Digital együttműködése a legjobb példa. A megoldást nyújtó Optimonk az elavult, túl általános és nem jó időben és helyen megjelenő hirdetéseket optimalizálva, a látogatók tevékenységének adatait felhasználva az ügyfelek számára relevánsabb hirdetéseket tudtak készíteni. Közös munkájuk eredményeképpen az Extreme Digital oldalán 61%-kal több oldalt néztek meg, 18%-kal több időt töltöttek a webáruházban és 6,5%-kal nagyobb arányban is vásároltak.

Megéri.

Nem kell ahhoz kutatást végezni, hogy megértsük: az emberek hajlandósága sokkal nagyobb a vásárlásra, hogy azt érzik, hogy döntésükhöz minden segítséget megkaptak és a műveletet gyorsan és egyszerűen el tudják végezni. Az is igaz, hogy ha ez teljesül, nagyobb valószínűséggel lesznek visszatérő vásárlók. Ezen egyszerű emberi mechanizmusok miatt éri meg az e-kereskedelemben a cégeknek személyes ajánlórendszert használni. Akiknek nincs, már lemaradásban vannak azon versenytársaikkal szemben, akik felismerték és kihasználták ezeknek a forgalom- és profitnövelő eszközöknek az erejét.

Amint láthatjuk a mesterséges intelligencia és az adatbányászat összefonódása a marketinggel már hatással van mindennapjainkra. Ahogy a hipermarketekben, úgy az online piactéren is egyre gyakrabban megtörténhet velünk, hogy több terméket vásárolunk, mint amennyit a vásárlás megkezdése előtt terveztünk. A végső lépés, a „megveszem” gomb megnyomása azonban a mi irányításunk alatt van. Egyelőre...

Szerző: Benedek Barbara, barbara.benedek.pub@gmail.com, BME Marketing mesterszak

 

Szólj hozzá!

Brandről és lélekről

2017.03.21. 08:44 Bernschütz

Az ifjú pápa

 

Tavaly októberben találkoztam ezzel a Paolo Sorrentino sorozattal, ami azonnal az egyik kedvencemmé vált. “Gyakorlatilag ennél feljebb már nem lehet tenni a lécet, legyen szó a tökéletesen megírt cselekményről, az adott szituációhoz teljesen passzoló zenéről, vagy éppen a mesébe exponált képek kavalkádjáról. Sorrentino nem csak megreformálta a kis képernyős jövőképet, olyan szellemi útravalót ad kezeinkbe, amit nem egy könnyen fogunk tudni megemészteni az utazás során.”- írja róla kritikájában Sóvári Dávid, a hessteg.com oldal bloggere.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem egyszerű, főleg egy annyira vallásos kultúrában mint az olaszoké ennyire érzékeny témához nyúlni, mint a Vatikán belső működése, számomra mégsem az intrikák voltak benne a legérdekesebbek. A sorozat hatására az alábbi kérdések fogalmazódtak meg bennem:

 

  • A pápa is egy brand?
  • Milyen marketing eszközökkel hat a követőire?
  • Lehet-e újrapozícionálni egy annyira erős márkát, mint katolicizmus?

  

Még tágabban értelmezve a témakört arra jutottam, hogy sokak véleményétől eltérően nem a Coca Cola a legrégebb óta jelen lévő és legerősebb márka a világon, hanem Isten. Tökéletes a marketingje. Egyszerűen zseniális. Nem célom bárkit is megsérteni a hitében ezzel a cikkel és szándékosan semmiféle álláspontot nem szeretnék foglalni.  Egyszerűen a keresztény vallás marketing elemeit vizsgálom meg a továbbiakban.

 

“Kövess engem”

 

A közösségi média jellegzetes CTA (cselekvésre buzdítás) kifejezése legalább ennyire összefonódik a kereszténység központi alakjának, Jézusnak a nevével. És nem ez az egyetlen eszköze a vallásnak, ami már kétezer éve tökéletesen működik, példát állítva ezzel a 21. század marketingeseinek. Nézzük tehát, miből áll egy márka és hogyan jelennek meg ezek az eszközök Krisztus evangelistáinál.

Márkaértékek

 

A kereszténység 3 fő érték köré szerveződik. 

  • Hit
  • Szeretet
  • Megbocsátás

 Erős, jól kommunikálható vezérelvek, melyek köré igen hatékonyan lehet közösséget építeni.

 

Üzenet

 

"Ne félj, mert veled vagyok! Ne aggódj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt, megsegítelek! Igazságos jobbommal felkarollak, és megtartalak." (Ézsaiás 41:10)

 A kereszténység olyan elemi ösztönökre épít, mint:

  • Valahova tartozás, szeretet, elfogadás iránti vágy
  • Félelem a büntetéstől
  • Biztonság utáni vágy
  • Jutalom iránti vágy

 

Ugyan nagy árat kell fizetni a kereszténység melletti elköteleződésért, mivel a szerénység, a lemondás, az egyszerűség a központi értékek, sőt elvárások között szerepelnek Krisztus követőinek körében, mégis vonzó ez az ideológia az emberek többségének számára, mivel más szükségleteiket magas szinten elégíti ki. Továbbá a gyónás, a megbánás és Krisztus áldozata által megbocsátást nyer a hívő a bűneiért, így bár szigorú a normarendszer, de a betartása nem feltétlenül szükséges az előnyök elnyerése szempontjából.

 Továbbá az Egyház és Isten imázsához hozzátartozik még a hatalom és a dicsőség, a misztikum és az emberfeletti. Az emberek válláról ez részben leveszi a terhet, a felelősséget, reményt ad, célt ad. Hat az énképre, megmozgatja az elemi ösztöneinket, kihasználja a félelmeinket és ezzel párhuzamosan örök boldogságot ígér a távoli jövőre nézve, és szeretetet és elfogadást helyez kilátásba a közelebbi időtávlatokra. Különböző üzenetekkel a legváltozatosabb célcsoportokat képes megmozgatni úgy, mint egyetlen más márka sem.

 

Arculati elemek

Logó

 

Keresztre feszítés. Az Újszövetség legsokkolóbb és érzelmileg legfelfokozottabb pillanata Krisztus megfeszítése volt. Nem hiába vált a kereszt a kereszténység legnagyobb szimbólumává. Mondhatjuk, hogy ez egy logó, mellyel jelölik az épületeiket, ami szerepelt a keresztes hadjáratok lovagjainak “egyenruháján”, vagy kapható változatos ajándéktárgyak formájában, például medálként. Egyszerű, története van, könnyen felismerhető és kifejező. Legalább annyira tökéletes logó, mint a Nike pipája.

 

 

Szimbólumok, figurák és emblémák

 

 

 

Hány keresztény szimbólumot tudsz felsorolni? Ha keresztény vagy rengeteget, de még más vallásúként is legalább tízet... Ez azt jelenti, hogy a tudatalattinkban van egy laza kapcsolat a kereszténység és egyes formák, vagy tárgyak között. Egy jó marketinges tudja, hogy egy-egy ilyen tárgy megfelelő kontextusba helyezésével azonnali asszociációt érhet el.

 

Jellemző színek

A fény, a fehér és az arany. Leginkább a mozaikok hátterében és a szentek által viselt glóriában jelenik meg a dicsőség, a világosság és a tisztaság színei.

 

Márka nagykövetek

 

A nagy márkáknak mind vannak evangelistái. Hírességek, sportolók, rocksztárok. A kereszténység esetében Jézus, Mária, az aktuális pápa, vagy az evangélisták. A keresztény vallás jól megválogatott, értékrendjükben illeszkedő személyekkel validálja az ideológiáit és teszi azokat könnyebben adaptálhatóvá követői számára.  

 

Szájreklám

 

Az egyik leghatékonyabb és egyben legnehezebben kontrollálható területe a marketingnek a szájreklám, mivel azt nem a vállalat, hanem a fogyasztók generálják. Talán éppen emiatt ez az egyetlen területe a kereszténységnek, ami részben negatív, mivel a különböző egyéni botlások, egy-egy pap egyedi törvényellenes magatartása mindig nagy figyelmet kap, rontva ezzel a márka imidzsét. Továbbá nincs olyan eszme, amelynek ne lennének tagadói, nincs ez másképp a keresztény vallással sem. Rengetegen bírálják torzításokkal és túlzásokkal teli állításaiért és ígéreteiért, továbbá a politikai életben játszott jelentős szerepéért, mely okkal vet fel kérdéseket.

 

Esemény marketing

 

Minden eszköz közül kiemelkedik estünkben az esemény marketing. Gondoljunk csak bele, minden Karácsonykor megünnepeljük Jézus születését, húsvétkor a feltámadását, vagy Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását. Gondoljunk csak bele, hány nem vallásos családban várják a Jézuskát az ajándékokkal karácsony éjjelén.

 

Az általános, világszerte ünnepelt események mellett a kereszténység elkötelezett híveinek minden vasárnap illik misén/Istentiszteleten részt venni. Továbbá gyülekezetfüggően lehetőség van imaesteken, adomány napokon, gyerme programokon, családi napokon, hittantáborokon, zenés rendezvényeken és más szórakoztató, vagy edukációs eseményeken való részvételre. A lényeg a márka iránti elköteleződés, a lojalitás legfelső foka és a branddel való folyamatos érintkezés.

 

Sőt, Európában és az Amerikai kontinensen az Egyház szinte kisajátította magának az élet legfontosabb eseményeit is, mint a születés (keresztelő), a házasság, vagy a halál (temetkezés, gyászmise).

 

 

De mi az “üzleti modell” a kereszténység mögött?

 

A Biblia szerint Isten gondoskodik a gyermekeiről, az emberiségről, a követése, továbbá a szabályainak a betartása az emberiség érdekeit szolgálja. Egy igazi, őszinte altruista megnyilvánulás, mely maga a szeretet.

 

Más ideológiák szerint a vallás a társadalmi rend fenntartásának, az együttélés elősegítésének egy eszköze.

 

Sokan a történelmi összefüggésekre és a Biblia ellentmondásaira fókuszálnak és a kereszténységet pusztán egy évszázadok óta hatékonyan alkalmazott politikai eszköznek tartják, ami a hatalomról, az emberek befolyásolásáról és a vagyonszerzésről szól.

 

Neked mi a véleményed erről? Vagy akár kérdezhetném így is: Te miben hiszel? Kíváncsian várom a válaszokat!

Szerző: Alberti Dorina, alberti.dorina@gmail.com, BME, Marketing mesterszak

Szólj hozzá!

Címkék: marketing marketingkommunikáció

Marginális piac vagy sem... Hol vannak a hangoskönyvek? Mire valók a hangoskönyvek?

2017.01.17. 17:29 Bernschütz

listener_new_rect.jpgA hangoskönyv nem túl elterjedt manapság, sokak számára teljesen ismeretlen a formátum. Pedig már a kétezres évek elején, a CD lemezek elterjedésével még az e-könyvek előtt a piac nagyfokú átalakulását, és a hangos könyvek széleskörű elterjedését jósolták. Aztán eltelt több, mint egy évtized, és… semmi.

Jól indult

 Az audiokönyvek az 1930-as években jelentek meg az Egyesült Államokban, elsősorban látássérültek számára.

Magyarországra is viszonylag hamar, alig harminc év csúszással, a 60-as években érkezett meg, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének jóvoltából. Nagyon izgalmas, hogy szinte azonnal lecsaptak rájuk a látók is, és oly nagy volt az érdeklődés, hogy azt a MVGYOSZ nem is tudta teljesíteni az igényeket (akkoriban ugye nem volt letölthető mp3, de még CD sem, magnószalagon futottak a felvételek).

Nyilvánvaló hát, hogy Magyarországon is igen hamar felfigyeltek a hangos könyvekben rejlő lehetőségekre. Mégis, ha mostanában körül nézünk, nemigen találkozhatunk vele a kiadók és kereskedők kínálatában, alig néhány példány érhető csak el.

De vajon mi lehet az oka, hogy miközben Amerikában a könyvpiac leggyorsabban növekvő szegmensének számít az audiokönyv gyártás és forgalmazás, Németországban pedig már több hangoskönyvet adtak el, mint e-bookot, addig itt Magyarországon még mindig nem futott be igazán?

A válasz az e-könyvekben rejlik

 

Ahhoz, hogy választ kapjunk, először az e-könyvek piacát kell szemügyre vennünk. Jó tíz évvel ezelőtt a hangos könyvekkel együtt ennek a platformnak is nagy jövőt jósoltak, és egy 2013-as felmérés (link) szerint a megkérdezett fiatalok egyharmada gondolta úgy, hogy az e-book jelenti a jövőt a nyomtatott könyvekkel szemben.

Ennek ellenére ugyanezen felmérés résztvevői közül mindössze 2% rendelkezett e-book olvasóval, és 7%-uk gondolkodott ilyen eszköz beszerzésén. Az arányok egyébként a könyvpiacon is hasonlóan jelennek meg, a nem papír alapú könyvek (tehát az e-book mellett például az audiobook is) piaci részesedése mindössze 1,63%.

Földes Lászlóval, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőség -vezetőjével készített mélyinterjúm szerint  viszont az elektronikus formátumú könyvek (tehát az e-könyvek és a hangoskönyvek együttvéve) részesedése nem éri el még az 1%-ot sem.

Ezen a ponton felmerül egy újabb miért.

Miért ilyen kicsi az digitálisan megjelent könyvek piaci részesedése? 

A válasz pedig nem más, mint Ady jó öreg barátja, a Disznófejű nagyúr: A pénz.

Persze valójában koránt sem ilyen egyszerű a kérdés, de tény, hogy az e-könyvek előállítása majdnem olyan költséges, mint a papír alapú könyveké.

Ennek egyik fő oka, hogy az Európai Unió szabályozása szerint az e-könyvek (és egyébként a hangos könyvek sem) nem minősülnek a könnyített áfakörbe tartozó könyvnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak számítanak. Így viszont nem 5%-os áfa terheli, hanem normál 27%. És ez bizony jelentősen megdobja a költségeket.

 

Ugyanakkor normál áfa alól kivételt jelent, ha valamilyen fizikai adathordozón jelennek meg, például CD-n. Ez e-könyvek esetében természetesen elég ritka.

Érdekes viszont, hogy a hangoskönyvek jóformán csak CD formátumban jelennek meg hazánkban, mp3-ként szinte egyáltalán nem lehet kapni őket. Ez, ilyenformán, jelentősen megkönnyíti az áfa kérdését, ugyanakkor egy másik potenciális fenyegetés elhárításához is hozzájárul.

Az Internet-tenger kalózai

 

Egy másik tényező, ami elektronikus formátum esetében megnöveli a kiadók költségeit, a magasabb szerzői jogdíj. A bizalom nem divat ma már, ugyebár, és bizony a szerzők igencsak féltik műveik elektronikus változatát a kalózkodástól. Az ebből származó vélt, vagy valós károkat magasabb jogdíj kérésével igyekeznek ellensúlyozni.

Alaptalanul? Nem feltétlenül.

 Farkas István, az E-könyv olvasók blog szerzője szerint, míg az eladott e-könyvek száma 10.000 alatt van, az illegálisan letöltötteké eléri a 100.000-es nagyságrendet.

 Persze ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb kalózverzió nem a már meglévő e-bookokból készült, hanem a kalózok maguk állították elő saját példányaikból (ami akár 50 órás munkafolyamat is lehet, ha minőségi munkáról van szó), ráadásul jóval több kalóz e-book létezik, mint ahány tényleges e-könyv ki van adva.

 Az Ekönyv.hu - Magyarország egyik legnagyobb e-book terjesztője-, vezetője, Csordás Attila, 2014-ben azt nyilatkozta az Indexnek, hogy 40.000 e-könyv van fent az nCore-on, miközben ők összesen 5000 e-bookot forgalmaznak csak.

 A kalózkodás kérdése valamivel kevésbé jelent fenyegetést a hangoskönyvek számára. A CD formátum jelentős védelmet jelent, egyrészt mert azt nehezebb illegálisan megosztani. Arról nem is beszélve, hogy egy házi verzió elkészítése (akár CD, akár mp3) némiképp fáradtságosabb munka, mint beszkennelni, vagy alkalmasint begépelni egy könyvet.

 Ugyanakkor a letölthető mp3 verziók már nincsenek ilyen nagy biztonságban. Ezek esetében már jóval indokoltabb lehet a félelem, talán nem is véletlen, hogy olyan ritkák.

 Torrent oldalakon nagyon ritkák a magyar nyelvű hangoskönyvek, angol kiadványból sincs sok. Youtube-on viszont nagy számban érhetők el hangoskönyvek magyarul is, mondhatni folyamatosan töltik fel őket. És persze hasonló ütemben távolítják is el, de a lényeg: kalózkodnak.

 Persze az illegálisan fel-, és letöltött e-bookok ellenére sem megy csődbe a papírkönyvek, de még az e-könyvek piaca sem. Miben más hát a hangoskönyv?

 Költségek, költségek, költségek

 

Míg A könyvtolvaj puhafedeles kötésben 7.39 Dollárba kerül (az e-book 8.92 Dollár) az Amazonon, a hangoskönyv verziója 33.29 Dollár.

  Bizony, a felmerülő költségek nem állnak meg az áfánál és a jogdíjaknál, sőt, jóval túlmutatnak ezeken. Nézzük meg, hogyan is zajlik a hangoskönyvek gyártása külföldön, és hazánkban.

 A hangoskönyvek esetében maga a gyártás kifejezetten drága. A legjelentősebb tényező a hanganyag felvételének költségei. A narrátorok általában 3-400 dolláros órabérrel dolgoznak az Egyesült Államokban, egy könyv átlagosan 12 órányi hosszúságú, ehhez pedig még hozzájönnek a többszöri felvételek pluszköltségei, illetve a stúdióbérlés és a hangtechnika díja is. A végösszeg egyetlen audiokönyv esetén akár 5-6000 dollár is lehet.

 Ráadásul Földes László elmondása szerint hazánkban mindezeket előre kell kifizetni (kivéve a jogdíjat, azt részletekben fizetik a szerzőknek), tehát rögtön egy jókora kiadással indul.

Mindezek mellett a hangoskönyvek termékéletgörbéje hosszan elnyúlik, így a megtérülési idő átlagosan 3-5 év.

 A „Star Power” Magyarországon elengedhetetlen tényező a hangoskönyvek gyártása során. A könyveket neves színészek olvassák fel (Pl. Rudolf Péter). Ahogy a külföldi színészeknek is megvan a megszokott szinkron- párja, úgy egy-egy szerző regényei is egybeforrtak bizonyos narrátorokkal.

 Visszafelé azonban nem igaz a képlet, azaz önmagában a színész nevével nem lehet eladni egy kiadást. A narrátor személye inkább egyfajta alapfeltétel, hogy egyáltalán megvegyék a könyvet, éppen ezért a kiadók nem is spórolnak rajtuk. 

Nagy igények, kis piac

 

Bár a hangoskönyvekre világszerte van igény, igazán komoly iparággá csak Amerikában nőtte ki magát.

 A magas indulóköltségek kezdetben elrettentők lehetnek, ugyanakkor több sikeres piaci modell létezik már külföldön (pl. előfizetéses, „streamelős” modell). Ezek hazánkban a piac kis mérete miatt még így sem biztos, hogy megérnék, de megfelelően lemásolva és az adott terület igényeinek megfelelően átalakítva így is segítené az audiokönyvek népszerűbbé válását. 

A hangoskönyvekben tehát bőven van még potenciál, a piac mégis  jóformán csak vegetál. 

De akkor miért nem próbálkoznak a kiadók? 

Földes László elmondása szerint a hangoskönyvek piaca stagnál. Nem veszteséges, minimális nyereség van benne, és a kiadók megelégszenek ennyivel. Hiába népszerű külföldön, hiába lenne rá itthon is kereslet, a kiadók egyszerűen nem foglalkoznak vele a kötelező minimumon túl.

Mondjuk ki: lusták. Minden más csak kifogás.

A kutatásáról a következő posztban olvashatnak. 

 Szerző: Szűcs Attila, Edutus Főiskola, KEM

muszklee@gmail.com

 

 

 

Szólj hozzá!

No ads! A Z generáció - A reklámmentes online fogyasztó

2016.11.04. 14:04 Bernschütz

adblock-blog-.jpgA world wide web kialakulásával, és az internet dinamikus növekedésével, fejlődésével együtt megszületett egy generáció, akiknek ez a fejlődés már nem különleges, sokkal inkább elvárt.

A legtöbb cég mára már szintén belátta, hogy a hagyományos, megszokott (offline) eszközökkel és módszerekkel nem lehetséges a kívánt hatékonysággal elérni a célcsoportjukat. Kiváltképp igaz ez, ha a fiatalokhoz szeretnének szólni.

Lehetnek azonban a hagyományosnak nevezett online marketing eszközök között is olyanok, amik nem érnek kívánt célt.

 

Személyes környezetemben azt tapasztalom, hogy évről évre nő azok száma, akik panaszkodnak az interneten őket elérő hirdetésekre, bosszantónak találják azokat. Sokkal inkább zavarónak, mint sem hasznosnak találják ezeket a hirdetéseket.

Azonban nem feltétlenül jelentenének problémát pusztán a hirdetések bosszantó tulajdonságai, hiszen ki nem panaszkodik időről időre például a televíziós reklámokra is. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy míg az offline hirdetéseket nincs lehetőség elkerülni, az online hirdetések, a banner hirdetések esetében ez minden további nélkül, egyre könnyebben megtehető.

A fiatal internethasználók pedig beleszülettek abba, hogy ma már sok mindent, így az internetet is saját igényeinek megfelelően alakítani tudják. Azzal azonban, hogy ezt megteszik, olyan eszközöket vesznek ki a hirdetők, a cégek és azok marketingesei kezéből, ami igen nagy lehetőségeket rejt(ett) magában.

 

Témaválasztásomat első sorban pontosan ez indokolta, hogy a mélyére nézzek az így kialakult problémáknak, és a hirdetésblokkolási tendencia folytatódásával járó negatív következményeknek és hatásoknak.

A kutatásom központjában pedig a Z generáció áll, ugyanis bár minden generáció eltér a megelőzőtől, azonban az Y, de legfőképp a Z generációk esetében az eltérés sokkal szembe tűnőbb, mint a korábbiakban. Különös figyelmet kell szentelni nekik, hiszen ők adják nem csupán a jövő vásárló erejét, de a jelen fogyasztásra is komoly hatással bírnak, bírhatnak.

Azt gondolom, hogy minden kommunikáció során fontos, hogy úgy fogalmazzuk meg gondolatainkat, hogy a hallgatóság számára befogadható legyen. Az értékesítési kommunikáció során azonban még nagyobb jelentőséggel bír az, hogy a célcsoportunk meghatározása után, releváns és befogadható módon is szóljunk.

 

A Z generáció esetében nem elegendő azt figyelembe vennünk, hogy fiatalokhoz beszélünk, tekintettel kell lenni a világ fejlődésével tapasztalható gondolkodás béli különbségekre is.

Egyszerre kell tehát megérteni a fiatalokat, és a fejlődő technikai hátteret. Nem lehetséges eredményesen megszólítani őket anélkül, hogy megértenénk a gondolkodásukat, és azt a világot, amiben felnőnek. Meg kell érteni azt, hogy hogyan használják az internetet, mi van és mi nincs hatással rájuk, mit látnak szívesen, és mit kevésbé. Tudomásul kell venni, hogy ma már csak az a hirdetés fog célt érni, különösen a Z generációnál, ami számukra is elfogadható. Ehhez azonban először is meg kell érteni, hogy mi az, ami elfogadhatatlan számukra, mit tesznek ezek ellen, és ki kell deríteni, hogy van-e lehetőség bármit is tenni a következmények elkerülésére.

 A kutatásom eredményei a Z generáció hirdetésekhez és hirdetésblokkolókhoz való viszonyát tekintve egyaránt megdöbbentő és elgondolkodtató. (Bár fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a minta nem reprezentatív, és nem tükrözi teljes bizonyossággal a Z generáció hirdetésekhez és hirdetésblokkolókhoz való viszonyát, mégis a kapott eredmények mentén megállapítható, hogy olyan problémákkal állunk szemben, ami nem tűr halasztást.)

 

A hirdetésblokkolók népszerűsége vitathatatlan a 14-21 éves korosztály körében. Nem elég, hogy a megkérdezettek 63,7%-a ismeri a hirdetésblokkolókat, 53,5%-uk használja is valamilyen formában, 15,7%-uk pedig már mobilon is.

 

 Mivel e korosztály számára különös befolyással bír ismerőseik, kortársaik véleménye és tanácsai, ezért kiemelt fontossággal bírhat az internet használati szokásaik feltérképezése. Az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy leginkább az ismerőseiktől hallva, vagy valahol olvasva értesültek a hirdetésblokkolás lehetőségéről. Fontos megállapítás tehát, hogy a szájhagyomány útján egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hirdetésblokkoló-használat komoly problémát jelent a fiatalok körében is, és mint végül láthatjuk, még komolyabbat, mint átlagban tekintve a lakosságra. (Az IAB Hungary kutatása szerint a magyar internethasználók – csupán? - 13,5%-a használ hirdetésblokkolót.)

Egyértelműen elfogadhatjuk azt a tényt, hogy a válaszadók leginkább zavarónak és idegesítőnek tartják az internetes hirdetéseket, és nagy számban blokkolják is azokat. Fontos azonban, hogy akik nem használnak blokkolót, ők is közel 88%-ban idegesítőnek tartják az internetes reklámokat, ami könnyen eredményezheti, hogy körükben köszönthetjük a jövő hirdetésblokkoló felhasználóit.

 

A kutatásom során nagy figyelmet fordítottam arra, hogy felderítsem, melyek azok a hirdetés típusok, amik egyáltalán nem, és mik a leginkább elfogadhatóak a 14-21 éves korosztály számára. Talán nem túl meglepő módon a válaszadók 45%-a szerint az interstitial a legkevésbé elfogadható hirdetési forma.

Kérdés, hogy ez a korosztály meggyőzhető-e arról, hogy ne használjon hirdetésblokkolót, vagy fizetne-e azért, hogy hirdetések nélkül élvezhessék a tartalmat. Sajnos egyik kérdésben sem kecsegtetnek túl sok jóval a kapott válaszok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kutatott téma személyes érdeklődésemen túl azt gondolom, hogy a marketing szakma számára is kiemelt fontossággal bír, hiszen nem mindegy, hogy a befektetett munka milyen eredményeket hoz, hoz-e egyáltalán eredményt hosszú távon is.

 

Úgy gondolom, és a kutatásom eredménye is erre mutat rá, hogy mára megkerülhetetlen témává vált tehát a hirdetésblokkolók használata. Nem lehetséges tovább várni, nem lehetséges azt várni, hogy magától megoldódjon ez a probléma, hiszen akár a személyes környezetünkben körbe tekintve is tapasztalhatjuk, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a blokkolók. Ahogyan a kutatásom rámutatott, a Z generáció körében ez különösen nagy probléma, és a szóbeszéd által folyamatosan válhat egyre nagyobb körben ismert, használt és szeretett eszközzé. A jövőben (vagy talán már a jelenben is) pedig egyre inkább kerül megszólításra a Z generáció, hiszen ők a jövő felnőttjei, így egyre inkább a jövő marketing célpontjai is. Ráadásul látható, hogy minél idősebb tagja valaki az említett generációnak, annál inkább használ blokkolót.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Z generációs fiatalok azonban különleges célcsoportnak számítanak már most, és számos egyedi tulajdonságukat illetően különleges célcsoportnak fognak számítani a jövőben is. Ahogyan a hirdetésekhez és hirdetésblokkolókhoz való hozzáállásukat vizsgáló kutatásom is rámutat, különleges a viszonyuk ezen eszközökkel is, az „átlag” internet felhasználóhoz képest jóval nagyobb számban használnak blokkolókat.

Ha az okokat szeretném feltárni, a leginkább szembetűnő tehát, hogy milyen komoly mértékben zavarják sőt, idegesítik őket az interneten látható bannerhirdetések, különösen a nagyméretű, nem bezárhatók. Véleményem szerint érdemes lehet további kutatásokat végezni a témát illetően, ahol fontosnak tartom vizsgálni a zavaró banner típusokon túl azt is, hogy milyen számban elfogadhatók a hirdetések a felhasználók számára. Meggyőződésem ugyanis, hogy a hirdetések bár könnyen lehet, hogy zavarók és idegesítők, mégis azok száma az, ami nagyobb mértékben befolyásolja a hirdetésblokkolók használatát. Gondoljunk ismét a televíziós reklámokra. Mindenki környezetében a tv reklámok kapcsán is egyre többet hallani, hogy mennyiségük elképesztően bosszantó mértéket öltött, aminek következménye, hogy aki teheti, áttekeri a reklámot, vagy elkapcsol másik csatornára. A probléma tehát nem pusztán online területen ismert, de mérhető anyagi bevételkiesést ezen a területen okoz. Ez a fajta személyre szabás az, ami a világban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen mindenki szereti úgy élvezni az általa fogyasztott médiát, ahogyan számára élvezetes. Véleményem szerint a Z generációnál, akik ebbe a személy- és egyéniségközpontú világba születtek és itt cseperednek, ez a fajta saját igényre szabás nem csupán elérhető, hanem alkalmazott tudás is.

Ha a Z generációsokat kívánja valaki megcélozni hirdetésével, törekedni kell arra, hogy ne váljon idegesítővé a megszólítás módja és mikéntje, hiszen mint látható a kutatásomban, a megkérdezett Z generációs fiatalok könnyen és nagy számban válnak hirdetésblokkolót használókká. Nem elhanyagolható tényező a hirdetésblokkolóknak az egymás között szájról szájra terjedő népszerűsítése.

 

A Z generációt és az ő internet használati szokásaikat tekintve nem hagyható figyelmen kívül az okostelefonok használata, az állandó online jelenlét, és az okostelefon internetezéshez való előtérbe kerülése az egyéb számítástechnikai eszközökkel szemben. Ha a hirdetésblokkolókkal kíván valaki harcba szállni, nem elegendő „nagy képernyőn” megtenni ezt, hiszen ma már elérhetőek blokkolók mobiltelefonra is. Ha pedig azt vesszük figyelembe, hogy a Z generáció első sorban okostelefonról internetezik, akkor elkerülhetetlen az ezen eszközre való hirdetések felhasználók számára való optimalizálása is.

 Merész gondolat lehet részemről, mégis úgy vélem, hogy a mobiltelefonok esetében még könnyen lehet nyerni a hirdetésblokkolókkal szemben. Bár fontos a hirdetésblokkolók elleni harc a számítógépeken is, már most figyelembe kell venni a mobiltelefonokat is annak ellenére (vagy talán épp azért), mert akinek eszébe jut számítógépén hirdetésblokkolót használni, annak eszébe fog jutni előbb-utóbb okostelefonján is. megállítható folyamatnak tartom ezt, hiszen ha sikerül kordában tartani a mobilon történő hirdetések számát és minőségét, akkor nem fog felmerülni az igény azok blokkolására. Ez egy olyan megoldás, amivel kutatásom alapján úgy tűnhet a desktopokon és laptopokon, különösen a Z generáció körében kis túlzással állítható, hogy „elkésett” a szakma.

 

Személy szerint úgy gondolom, hogy a hirdetésblokkolók elleni harc legfontosabb indítéka nem az eltűntetett hirdetések során kiesett bevétel, sokkal inkább az analitikai eszközök akadályoztatása. Olyan előny az analitika, ami az online marketing során számtalan lehetőséget rejt. Olyan lehetőségeket is, amivel nem pusztán a cégek, hanem a látogatók számára is előnyök születnek, hiszen pont a kívánt személyre szabottság az, ami megfelelően képes így kialakulni.

A probléma tehát (sajnos) adott, már csak a megfelelő megoldásokat kell megtalálni az elindult folyamat megállítására, vagy legjobb esetben visszafordítására is.

 

Szerző: Baranyi-Fenyő Georgina, Edutus Főiskola, Felnőttképzési Akadémia,

Online marketing szakirány, fenyo.georgina@gmail.com

Konzulens: Bernschütz Mária, PhD.

6 komment

Címkék: adblock újmédia reklámblokkolás Zgeneráció online media

A Z GENERÁCIÓ MINDIG ONLINE? MÉRHETJÜK?

2016.09.19. 12:51 Bernschütz

Igen-igen. Egy újabb Z generációról és internethasználatról szóló bejegyzés. De nem véletlen, hogy ez olyan menő téma a szakmában. Mára az internet beleépült az emberek mindennapi rutinjába, folyamatosan kapcsolatban vagyunk barátainkkal, rendszeresen megosztjuk ismerőseinkkel életünk pillanatit, a hétköznapi ügyeinket is gyakran online intézzük, tehát, jóformán egész életünket a világhálóra kapcsolódva töltjük.

kep1.png

Az internet nyújtotta lehetőségeknek és a kapcsolódó technikai eszközöknek köszönhetően, a használati szokások folyamatosan átalakulóban vannak, s ehhez a marketing szakmának is alkalmazkodnia kell, már a kutatási szakasztól kezdődően. Itt kapcsolódik szorosan az említett generációhoz a téma. Hiszen a legújabb eszközök, szolgáltatások vagy alkalmazások elsőszámú használói ők. A sokat emlegetett „digitális bennszülött” sajátosságaiknak köszönhetően külön fejtörést okoznak a szakmának. Az én érdeklődésemet is felkeltették, ezért választottam a szakdolgozatom primer kutatásának témájaként a Z generáció internetezési szokásait, az internetről alkotott fogalmát. Kíváncsi voltam, meg tudják-e határozni, hogy mennyit interneteznek, vagy egyáltalán tudják-e, hogy mit jelent internetezni, hiszen annyira magától értetődő része az életüknek. Léteznek-e egyáltalán módszerek, melyekkel megfelelően lehet mérni ezt az állandó online létet? A primer kutatást megelőzően áttanulmányoztam a szakirodalmat is, hátha találok precedenst újabb, eddig kevésbé ismert lehetőségekről. Ekkor találkoztam az amerikai „Week in the Life”  kutatási módszerrel, valamint az „árnyék-kutatás”, és az „önárnyék-kutatás”[1] fogalmával, melyeket a Pécsi Tudományegyetem megbízásában végeztek 2013-ban. Mindegyiknem megvan a maga előnye, én azonban a saját lehetőségi korlátaim miatt egy hagyományos kvantitatív módszer mellett döntöttem, tehát kérdőíves megkérdezést alkalmaztam, 14-18 éves diákok körében. (Összesen 115 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza.) Ebből szeretnék megosztani néhány érdekes eredményt az alábbiakban, kiemelve egy-egy fontosabb kérdést.

 

Egy átlagos hétköznapon hány órát szoktál internetezni?

Amit vizsgáltam a kérdés segítségével többek között, hogy vajon a viszonylag alacsony órát válaszolókra mennyire jellemző, hogy folyamatosan online vannak. Ehhez összevetettem több skálás kérdés válaszával is, melyekkel a különböző helyszíneket és napszakokat próbáltam feltérképezni. A 15 emberből, akik azt válaszolták, hogy egy óránál is kevesebbet neteznek naponta, négyre jellemző, hogy tanórák alatt folyamatosan online van, négyre, hogy tömegközlekedés közben is kapcsolódik, nyolcra, hogy lefekvés előtt még megnézi, hogy történt-e valami érdekes a közösségi portálon és szintén négyre, hogy reggel, ébredést követően egyből megnézi készülékén, hogy mi történt éjjel a világhálón. A 2-4 óra napi netezést állítók közül 5-re jellemző csupán, hogy folyamatosan online van tanórák alatt is, azonban 18 főre jellemző, hogy nincs ugyan folyamatosan online, de naponta többször is kapcsolódik. 17-en mondták, hogy közlekedés közben is kapcsolódnak, valamint 12-en, hogy hazaérve bekapcsolják a számítógépet és egészen lefekvésig online vannak. Heten étkezés közben is, 21 elalvás előtt, 13 pedig ébredést követően egyből.

Megvizsgáltam még azt is, hogy akik a 2-4 órát jelölték be napi internethasználatnak, azokra a későbbi kérdések közül mennyire jellemző valamelyik. Vagyis összegezve, az egész napos online jelenlét. Az 55 főből 7-en voltak, akik legalább kettőnél jelezték, hogy jellemző rájuk.

Hipotézisem az volt, hogy a válaszadók többet neteznek naponta, mint azt gondolják. Ez nem fogadható el teljes egészében, hiszen a többségre nem ez jellemző. Azonban mégis nagy számban tetten érhető, hogy egyes tevékenységeket nem sorolnak a netezés fogalmába, így az óraszámba sem számolják bele. Az ilyenek miatt mutathat egy kutatás torz képet.

 

Jelöld be, milyen készülékekkel szoktál kapcsolódni az internethez!

Kíváncsi voltam, hogy melyek a legnépszerűbb készülékek a válaszadók körében, mennyien szoktak több eszközről is csatlakozni, valamint hogy a legújabb típusúakat mennyien használják.

Internetezési eszközök a válaszok alapján (fő)

 

 

 Forrás: saját szerkesztés

Ahogyan az várható volt, az okostelefon a leggyakrabban használt eszköz a megkérdezettek körében. Mivel ennél a kérdésnél több válaszlehetőséget is meg lehetett adni, megvizsgáltam, hogy hányan vannak, akik több eszközről szoktak csatlakozni. 18-an voltak azok, akik csak egyről, 54-en, akik kettőről, 25-en, akik háromról, 18-an, akik 4ről. Ezek az eredmények is előre feltételezhetőek voltak, hiszen a generáció sajátossága, hogy előszeretettel használják a különböző típusú technikai kütyüket, így az internetezéshez is kihasználják ezek lehetőségeit. Ebből következik, hogy alkalmuk van többször, több helyen online lenni a napjuk során.

 

Az alábbi listában szereplő tevékenységek közül válaszd ki, hogy számodra mit jelent internetezni /mobilinternetezni, melyek tartoznak szerinted az internetezés fogalmába!

Ennél a kérdésnél összesen 23 darab különböző tevékenységet soroltam fel, melyekhez szükséges internetkapcsolat, s ilyen formán az internetezés fogalmába tartoznak. A válaszadóknak lehetőségük volt az összeset bejelölni, ezt jeleztem is feléjük. A válaszadók közül 97-en kevesebb, mint a felét jelölték be ezeknek a tevékenységeknek. Olyan, aki mindet bejelölte volna, egy sem volt. A következő ábra részletesen mutatja, hogy egyes válaszlehetőségeket hányan jelölték be.

 

Internetezési tevékenységek a válaszadók szerint (fő)

Forrás: saját szerkesztés

A válaszokból az látszik, hogy a Youtube használata a többségnek egyértelműen internetezésnek számít, beleértve azt is, ha csak a háttérben szól. Ahogyan a böngészés és a hírolvasás is. Érdekes, hogy a közösségi portálokon vagy alkalmazásokon végzett különböző résztevékenységek, nem egyformán számítanak internethasználatnak. Egyesek, mint a beszélgetés, a „kedvelés”, nagyobb súllyal szerepel, míg valami törlése, vagy a profil szerkesztése kisebb arányban. Továbbá feltűnő, hogy ugyanaz a tevékenység számítógép használatával 67 jelölést kapott, mobil használatával csupán 23-at. A későbbi kérdésekkel összevetve szembetűnő még néhány pont. Kevesen jelölték be az applikációkon keresztüli üzenetküldést vagy telefonálást, pedig más kérdést figyelemebe véve, sokakra jellemző, hogy inkább ezeket használják a hagyományos megoldások helyett. A válaszok alapján a hipotézis, - miszerint a válaszadók számos olyan tevékenységet, amit internet használatával végeznek, nem tartanak internetezésnek, – elfogadható.

kep2.jpg 

Ha csak erre a három kérdésre adott válaszokat összevetjük, jól látható, hogy a megkérdezetteknek, - akik jelen esetben a Z generációt reprezentálják, - nem igazán van szilárd elképzelésük az internetezés fogalmáról. Azt állítják néhány órát neteznek naponta, s közben az okostelefonnal folyamatosan online vannak, mely során az egyik ”kattintást” netezésnek tekintik, a másikat nem. Bár kutatásom során több hipotézisem is tévesnek bizonyult, a számomra legfontosabb felvetés mégis bebizonyosodni látszik. Véleményem szerint a válaszadók többsége nem, vagy csak nehezen tudja meghatározni ezeket, hiszen a különböző kérdésekre adott válaszaik ellentmondásba ütköznek. Így az eredményeim új problémákat és kérdéseket vetettek fel.

Mára olyan nagymértékben fragmentálódott az egész tárgykör, hogy a kutatószakmának is szétdarabolva kell megközelíteni. Nem is lehet már általánosságban mérni használatot, a teljes társadalomra vetítve, hiszen óriási különbségek lehetnek az egyes felhasználó típusok között, még a Z generáción belül is. Különböző demográfiai mutatók szerint csoportokra lebontva a kutatottakat lehet vizsgálni a használati szokásokat, de ez csak az egyik problémát küszöböli ki. A módszereknek és technikai eszközöknek is alkalmazkodnia kell, ami részben sikerül, de hagy még némi kivetni valót. A tanulmányokat és a problémakörrel foglalkozó cikkeket, valamint a saját kutatási tapasztalataimat vizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy a legnagyobb probléma a válaszadók „hibázási” lehetőségeiben rejtőzik. Ez több dolgot is magában foglal: például, hogy egyes kérdésekre nem tud megfelelő választ adni, mert mást jelent számára a megfogalmazás, vagy épp azért, mert nem emlékszik. Ferdíthet is a válaszon, mert esetleg szégyelli bevallani az igazságot. Továbbá probléma lehet még - különösen a fiatalabbak esetében-, hogy nem veszik komolyan a feladatot és esetleg elvicceli a kitöltést, válaszadást. A kutatónak nincs lehetősége ezeket felülvizsgálni, és így rengetek valótlan adat bekerülhet a kutatásba, melyek ferdíthetik a végső eredményt.

Véleményem szerint, ha ezeket nem is lehet teljes mértékben kiküszöbölni, a hibás válaszok arányát lehet csökkenteni, ennek következtében pedig végül pontosabb eredményt kaphatunk. Az a meglátásom, hogy a korcsoport internet használati kutatásához több különböző módszert kell segítségül hívni, s ezeket mind csökkentett terjedelemben alkalmazni, hogy ne ijessze el az alanyokat. Egyrészt szükség van kvalitatív módszerekre a pszichológiai háttér feltérképezésére, ezek közül is inkább a mélyinterjú lehet eredményes, mert például egy tinikből álló fókuszcsoportnál komolytalanná válhat a helyzet. Másrészt szükség van a kvantitatív eredményekre is, azonban a hagyományos megkérdezési módszereken kívül ajánlatos az újabbakat is bevetni, például az árnyék-kutatást vagy a naplózást, ezekkel elkerülve a feledésből fakadó hibákat. Mindezt pedig műszeres méréssel lehetne kiegészíteni, így a három eljárással együttesen lehet közelebb kerülni a pontosabb eredményekhez.

kep3.jpg

Összességében úgy vélem, hogy az internethasználat állandó változásával – kiváltképp az elmúlt évek alatt bekövetkezettekkel - a szakmának még nem sikerült felvennie a lépést. A régi módszerek részben alkalmazhatóak, emellett számos új megoldás is segíthet, azonban még tökéletesítésre van szükség. S mindeközben felmerül a kérdés, hogy mire sikerül ideális módszert találni a mai használat kutatásához, addigra mekkora mértékben alakulnak át ezek a szokások újfent?

Balázsi Nikoletta, Edutus Főiskola, III. évf. Marketingkommunikáció szakirány

Konzulens: Bernschütz Mária, PhD

Elérhetőség: balazsi.nikoletta@gmail.com

 

 

[1] Árnyék-kutatás: a kutatók végigkísérték egy-egy főiskolás teljes napját, aminek dokumentálása a kommunikációs tevékenység rögzítésével történik, s ezáltal bővíteni és mélyíteni tudták az adott generációról való ismereteiket.

Önárnyék-kutatás: egyetemisták körében végezték, akiknek részletes médianaplót kellett készíteniük egy teljes napon át. Rögzítették, hogy milyen médiumot használtak, milyen helyzetben, milyen kommunikációs partnerekkel. (Guld, Maksa, 2013).

Szólj hozzá!

Kiteszed amid van? – azaz a tetoválás milyen reakciót vált ki az emberekből?

2016.07.12. 14:59 Bernschütz

Mi minden tartozhat bele egy ember identitásába, illetve azoknak a jelenségeknek a halmazába, amelyek más személyek megítélésében vesznek részt?

Öltözködés, hajviselet, smink használata vagy elkerülése, kibővülhetnek-e olyan elemekkel, mint testdísz vagy tetoválás?  Ha ez emberek egymás öltözékét megvitatják, vajon milyen reakciójuk van a testdíszekkel, tetoválásokkal szemben?

Kutatásom során ezen kérdéskörök megismerését céloztam meg.

 

Az ember identitása társadalmi azonosságtudat jelenségköre, emberek a környezetükkel való interakcióval alkotják meg saját identitásukat. (Jenkins, 2006)

Gondoljunk csak bele, az a személy, aki színes, figyelemfelhívó ruhákba öltözködik, jobban felkelti a körülötte lévő környezet figyelmét. Míg az a személy, aki egyszínű, egyszerű, jellemtelen ruhadarabokat válasz valószínűsíthetőleg a többiek szerint konzervatív vagy akár unalmas személynek is bizonyulhat. Az értékelés kihathat az egyénre is, annak érdekében, hogy a társadalom által alkotott képbe beleférjen - persze csak abban az esetben, ha ez a róla alkotott kép zavaró, és nem akar vele azonosulni -, ezesetben már igyekezhet változtatásokat tenni –ezesetben- öltözködésében.

 

Mint a fent említett példára, úgy a tetoválások meglétére is van a személynek, társadalomnak egyfajta attitűdje. Egy személy kinyilvánítja a tetszését vagy nemtetszését egy dolog iránt. Van olyan, aki szereti a tetoválást a mintája miatt, de ugyanúgy lehet, hogy nem is a mintát, hanem a mögöttes tartalmát szereti. Előfordulhat az is, hogy valakinek tetszik egy bizonyos minta, viszont magára soha nem tetoválna, máson viszont szívesen látja. Van olyan, aki csak a tetoválás készítésének folyamatát szereti, de kedvelheti csak azt a tényt, hogy ő is a tetováltak csoportjába tartozik, vagy csak azért, mert szerinte vonzó, ha valakinek tetoválása van.

 

CREATING THE FIRST SKETCH

Az emberek már több száz vagy akár több ezer éve jelölik meg testüket valamilyen féle mintával. Ha csak visszagondolunk néhány egyszerű példára azaz, a katonák vagy egy sereg tagjai, a különböző kultúrákban élők, az indiánok és a bennszülöttek is különböző típusú, de egyben hasonló funkciót ellátó eszközt használtak arra, hogy megkülönböztethessék magukat a többiektől - vagy épp a katonák esetében -, beleolvadjanak a környezetbe. Ezek az állandó minták, melyek egyes esetekben egyszerű, más estetekben bonyolult formában kidogozottak, mindig valamilyen módon személyesek viselőik számára.

 

 

 

 

 

 



Vince Hemingson (világ egyik leghíresebb tetoválásokról szóló website, a vanishingtattoo.com tulajdonosa) tapasztalatai által meghatározott 10 testrészt, melyet a fogyasztók erőszeretettel választanak leendő tetoválásuk helyének.

 

 

Ezek közül általában a nők által preferált testrészek a derék, csukló, boka és lábfej, a férfiak által kedvelt a mellkas és a felkar, míg azok a részek, melyeket egyaránt mind a két nem sokszor választja tetoválásának helyeként a nyak, mell, hát és kar.

A lista elején szereplő testrészek alapján, részben következtethetünk arra, hogy a választáskor a leendő fogyasztók olyan testrészt jelölnek meg, melyet a megfelelő alkalomhoz igazodva akár el is tudnak fedni ruhával, ékszerrel stb. Míg azok a testrészek, melyek jobban nyilvánosságot élveznek (kar, mellkas, mell, nyak) a lista végére szorulnak.

 

TOP TETOVÁLÁSOK

„Nem divat, ami nem terjed el.”

(Coco Chanel)

 

A tavalyi év legtrendibb tetoválásai közül nyertesként a nyilakat ábrázoló tetoválás került ki, mely szimbolizálja akaraterőt, a cél elérésének a képességét.

Második legkedveltebb forma a világtérkép, de a térkép ábrázolása ezúttal csak egyszerű körvonallal történik. A világtérképet ábrázoló minta jelenthet néhány olyan helyet, ahol már járt az illető és emlékét így is meg szeretné őrizni, vagy reprezentálhatja az utazást az életen keresztül. Az utazásnál maradva, a harmadik legválasztottabb tetoválás az iránytű mintája, de ne feledkezzünk meg a sokszor látható mondatok vagy szavak ábrázolásról sem. Kedvelt minta egy szó jelölése a végtelen jelének mintájában (pl. love, stay strong, believe). Szintén sokan választják a toll mintát, vagy a madarakat ábrázoló mintákat, de az is előfordul, hogy ezt a két mintát ötvözik. 

Nem csak mintákban lehet divatot teremteni, hanem abban is, amit új tetoválásuk helyének választanak meg maguknak az emberek. Már korábban ismertettem a Hemingson kutatása által megismert leggyakrabban választott testrészeket, melyeket a tetoválást készítők jobban preferálnak. A tavalyi évben nagyon elterjedtek az ujjra készített tetoválások. Ebben az esetben nem az egész kezet fedi a tetoválás mintája, hanem csak egy- egy ujjpercen készítenek kisebb mintákat vagy feliratokat.

 

 

 

 

 

 

A fenti információk tekintetében végeztem el kutatásom, mely során tetovált és nem tetovált személyek véleményére voltam kíváncsi.

 

A tetovált válaszadók első tetoválásukat 17 és 33 éves kor között szerezték, ezen intervallumon belül is főként a 17 és 25 év közötti időszak az, mely az első tetoválás készítéséhez fűződik, a megkérdezettek 80%-át jelenti.

 

Az összes kitöltő által adott válasz alapján a mások által alkotott vélemény nem kifejezetten érdekli a kitöltőket.

Megfigyelve a tetoválással rendelkezők, és azok válaszait, akik tetoválással nem rendelkeznek, erre a kérdésre a tetoválással rendelkezők válaszának átlaga közel egy egész értékkel kevesebb volt. Miszerint, a tetoválással rendelkezőket kevésbé érdekli, hogy mit gondolnak róluk az emberek, mint azokat, akik nem rendelkeznek tetoválással.

Tehát az a tény, hogy egy egyént mennyire érdekli a társadalom róla kialakított képe függhet attól, hogy az egyénnek van-e tetoválása vagy sem.

 

Mennyire érdeklik a válaszadókat, hogy a többi ember mit gondol róluk?

(1=egyáltalán nem igaz, 5= teljes mértékben igaz)

 

 

 

 

 

 

 

 

Következő téma, melyet érintett a kérdőív, a munkahellyel és a munkatársakkal kapcsolatos kérdésekből tevődött össze. Mindegyik kérdés esetén a tetoválással rendelkezők és nem rendelkezők is szinte megegyező válasszal értékelték a kérdéseket.

 

 

Munkahellyel, munkatársakkal kapcsolatos kérdések

(1=egyáltalán nem igaz, 5= teljes mértékben igaz)

 

 A tetovált kitöltők, igaz kevés értékkel, de pozitívabban ítélték meg a tetoválások munkahelyen való elfogadásával kapcsolatos kérdést. Miszerint, a tetováltak által adott válaszok alapján, a munkahelyeken az átlagnál magasabb a tetoválások meglétének és viselésének az elfogadása.

A tetoválások szabad szemmel jól látható helyen való viselésével kapcsolatban az összes kitöltő által adott eredmények átlaga szerint, annak ellenére, hogy a munkahelyek és a társadalom is egyaránt egyre jobban elfogadóbb a tetoválásokkal kapcsolatban, mégis a tetoválások munkahelyeken való „mutogatása” nem elképzelhető.

 

A következő kérdéskör a tetoválás árával és minőségével kapcsolatban foglalkozott. Ennél a résznél azt szerettem volna megtudni, hogy a tetováltak mit vesznek először figyelembe. Melyik a fontos az ár, a minőség vagy a tetováló művész munkája? Illetve, ugyanezeket a kérdéseket azok a személyek, akiknek nincs tetoválása, hogyan értékelik, milyen eltérés lehet a válaszokban a két csoport között. 

A minőségi munka egyértelmű fontosságot tölt be a tetovált válaszadók körében, az ár elenyésző tényező, míg maga a tetoválás minősége a legfontosabb.  A tetoválással nem rendelkezők válaszai alapján nem csak a minőség a fontos, hanem az is, hogy a szolgáltatás elérhető áron legyen. Így egyfajta összefüggést tudunk megfigyelni, azaz a tetoválás árának fontossága függ attól a ténytől, hogy az egyénnek van-e tetoválása vagy sem.

Attitűdkutatás- burkolt személyiségészlelés

Kutatásom másik felét egy attitűd megfigyelő kérdőív volt, mely során a lent látható képek egyikét kapta meg egy személy. Feladat volt a kép alapján válaszolni mind két kép esetében egyező kijelentésekre.

Válasz:

 

Ügyvéd a foglalkozása

Munkáját rendben jól végzi

Népszerű baráti körében

Családjával jó kapcsolatot ápol

Ügyvéd a foglalkozása

Munkáját rendben jól végzi

Népszerű baráti körében

Családjával jó kapcsolatot ápol

1

3,3%

0%

10%

6,7%

20%

3,3%

0%

3,3%

2

10%

10%

10%

23,3%

23,3%

0%

0%

16,7%

3

16,7%

33,3%

36,7%

26,7%

23,3%

10%

13,3%

20%

4

30%

30%

30%

26,7%

6,7%

46,7%

13,3%

26,7%

5

40%

26,7%

13,3%

16,7%

26,7%

40%

73,3%

33,3%

1=egyáltalán nem tudom elképzelni, 5= teljes mértékben el tudom képzelni

 

A válaszadók nagyobb százalékban tudták elképzelni az öltönyt viselő férfit ügyvédnek, mint azt a férfit, aki trikót viselt. A két kérdőív esetében a válaszok átlaga egy egésszel eltér a két kép megítélésénél. A munka végezés szempontjából a kitöltő személyek úgy vélik, hogy a tetovált férfi átlagosan jobban végzi munkáját, mint az öltönyt viselő.

Mind a két kérdőív esetében pozitívan értékelték a válaszadók a család és a képen látható férfi kapcsolatát. Összességében a válaszok alapján az öltönyt viselő férfi kapcsolatának erőssége a családjával átlagosan alacsonyabb, mint a tetovált férfinek.

 

Összességében úgy érzem, hogy a tetováltak elfogadása mindennapjainkban a válaszadók véleménye alapján sokkal előrébb tart, mint, ahogy ezeket az embereket társadalom a mindennapjainkban vagy akár a munkavilágában elfogadná.

Tetoválást varrattatni rövid idő alatt lehet, de ez a tetoválás a jelenlegi helyzetben sokkal hosszabb időn át tartó korlátot jelenthet.

 

Felhasznált irodalom:

  1. Hemingson, V. (2009): Tetoválás – A testdíszítés művészete. Gabo Kiadó, Budapest
  2. Hofmeister- Tóth, Á. (2006): Fogyasztói magatartás. Aula kiadó, Budapest
  3. Jenkins, R. (2008): Social identity (Third edition), Routledge, Taylor & Francis e-Library, London and New York
  4.  Anonym (2015): Quotes about identity. www.goodreads.com/quotes/tag/identity
  5. Hemingson, V. (2015): Top Ten Tattooed Body Parts, Or Get Your Tattoo Ideas Here! www.vanishingtattoo.com/top_10_body_parts_for_tattoos.htm
  6. Pataki, F. (2015): IDENTITÁS – SZEMÉLYISÉG – TÁRSADALOM www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szocialpszichologia/ch10s06.html
  7. Tetováló Szalon (2015): Szimbólumok jelentése. www.tetovalo-szalonok.hu/cikkek/szim.html
  8. TOMPA (2015): Ezek lennének 2015 legdivatosabb tetkói? www.offline.hu/tattoo/2015/07/ezek-lennenek-2015-legdivatosabb-tetkoi

 

 

Szerző: Kui Anita

Szakdolgozat, III. évfolyam, Marketingkommunikáció szakirány

Edutus Főiskola

Elérhetőség: kuianita93[kukac]gmail.com

Szólj hozzá!

Címkék: identitás tetoválás asszociáció attitűd személyesmarketing

Lopott idő - A közösségi oldalak hálójában - Z generáció és a time management

2016.06.24. 12:41 Bernschütz

 A rohamos változások korszakát éljük napjainkban. A különböző területeken megjelenő új technológiákat és a változások ütemét szinte lehetetlen követni. A legjelentősebb „találmány” az internet bevezetése. Az élet minden területén használjuk, s lassan már nem csak mindennapi, hanem létünk kérdése is az internethez való hozzáférési lehetőség. Szinte a mindennapi életünk szerves részeként tekintünk rá. Az internet globális szinten kínál hatalmas lehetőségeket emberek és vállalkozások számára egyaránt földrajzi korlátok nélkül.

A legújabb lehetőség, melyet a világháló kínál az a közösségi oldalak használata.  Az online világon keresztül bonyolítjuk a kapcsolattartást, beszélgetéseket, illetve szórakozási igényünket is itt elégítjük ki. Manapság bárki szerkeszthet, generálhat tartalmakat a virtuális világnak köszönhetően. Mindenki online van a nap 24 órájában, ha nem követjük a legújabb technológiai trendeket, akkor lemaradunk a fejlődésben. A fogyasztók egyre gyorsabban és egyszerűbben juthatnak hozzá több információhoz ezen globális hálózatok működése által.A rohamos változások korszakát éljük napjainkban. A különböző területeken megjelenő új technológiákat és a változások ütemét szinte lehetetlen követni. A legjelentősebb „találmány” az internet bevezetése. Az élet minden területén használjuk, s lassan már nem csak mindennapi, hanem létünk kérdése is az internethez való hozzáférési lehetőség. Szinte a mindennapi életünk szerves részeként tekintünk rá. Az internet globális szinten kínál hatalmas lehetőségeket emberek és vállalkozások számára egyaránt földrajzi korlátok nélkül.

 Azon fiatalok/emberek, akik beleszülettek a digitális technológiák világába, s lételemük az internet és Z generációnak nevezzük. „A mai fiatalok virtuális közösségekben élnek, a világhálón töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is az internetes közösségi oldalakon építik ki.”[1] A közösségi média és a hatalmas web aktivitás kíséri növekedésüket.  Aktív  Facebook felhasználók, emellett Twittert, Youtube-ot, Instagram-ot, más közösségi oldalakat és üzenetküldő alkalmazásokat is használnak (Skype, Facebook Messenger, WhatsApp, Viber). Véleményem szerint ez a generáció az, akinek már nincs szüksége semmiféle használati útmutatóra, mert maguktól rájönnek például a legújabb elektronikai eszközök használatának módjára. A fiatal generáció tagjai egyre több időt töltenek az internet használatával, s ez a tanulási szokásaikat is alapjaiban alakította át. Az interneten élik életüket, itt ismerkednek, szerveznek eseményeket. A világhálón eltörlődnek a földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális határok. Hála a közösségi oldalaknak, a világ minden tájáról szereznek barátokat, így könnyen tudnak tájékozódni globálisan is.

A mai tizenévesek úgynevezett „digitális bennszülöttek”, bármilyen problémába ütköznek, rögtön az internethez fordulnak segítségért. A számítógép természetes része az életüknek. Az internet nélkülözhetetlen számukra bármilyen iskolai feladat, szórakozás vagy kommunikáció kapcsán. Leginkább a közösségi oldalakat használják, ez persze érthető is, hiszen számukra (most még) a társas kapcsolatok a legfontosabbak és az internet lehetővé teszi, hogy a nap 24 órájában, kapcsolatban legyenek barátaikkal. - Emlékszem rá, amikor még az egész online csevegés begyűrűzött az életembe. Akkor még létezett az úgy nevezett Windows Live Messenger más néven MSN nevű program. Annak ellenére, hogy 6-8 órát töltöttem együtt az iskolatársaimmal/barátaimmal alig vártam, hogy vége legyen a napnak, s rohanhassak haza a gép elé „MSNezni” a barátaimmal, mert igen, hiába töltöttük együtt a napunk felét, még mindig volt valami mondanivalónk egymásnak (vagy éppen a másnapi dolgozatra próbáltuk összetenni a „tudásunkat” ).Aztán a fejlődésnek köszönhetően az MSN népszerűsége megkopott, s helyét az úgy nevezett social siteok, közösségi oldalak vették át.- A népszerű közösségi oldalak toplistája folyamatosan változik. Vannak olyan felhasználó csoportok, amelyek következetesen csak bizonyos oldalakat látogatnak. Napjaink legtöbbet látogatott oldalai a Facebook, a Youtube, az Instagram és a Twitter.

A dolgozatom elvégzéséhez, - hogy átfogó képet tudjak adni -, az információgyűjtésem során források széles körét használtam fel. Szerencsémre, mára már egyre több információ szerezhető be a világhálóról az írott szakirodalom mellett. A magyar nyelvű források mellett számos, a témával foglalkozó külföldi forrást is megvizsgáltam. A szakirodalmi megállapítások után elmondható, hogy elsőre nem tűnik olyan nehéz feladatnak az idő menedzselése, de a valóságban az, főleg ha az illető nem tartja kézben az idejét és nem tudja, hogy mire mennyi időt szán / mivel mennyi időt tölt el. Primer kutatásomban így arra tettem kísérletet, hogy feltárjam a célcsoportom time managmenttel kapcsolatos nézeteit és attitűdjeit, valamint, hogy megvizsgáljam: mennyire rabjai az internetnek.

Az elvégzett kutatásom alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a mai 14-16 évesek előszeretettel töltik idejük nagy részét a világhálón. Ha a fontosabb feladataikra több időt fordítanának, hamarabb készen lennének azokkal és így több idejük maradna a pihenésre és egyéb nem sürgős vagy fontos feladataikra, teendőikre.

 

 

 

 

 

 

 

 

A megkérdezettek számára mennyire fontos az adott tevékenység

Mindig van idő, és az idő elsőbbséget élvez. Ha az idejükből napi 4-5 órát töltenének az iskolai feladataik elvégzésével, máris sokkal jobban használták volna fel a rendelkezésükre álló időt, így elkerülhetnék azt is, hogy a rosszul beosztott idő miatt egyáltalán ne maradjon idejük a tanulásra. Természetesen vannak olyan napok a fiataloknál, - és a felnőtteknél egyaránt -, amikor egyszerűen képtelen a „munkára koncentrálni” és vannak olyan napok, amikor csak azzal törődnek. Véleményem szerint, ha akkor többet „dolgoznak” a fiatalok, amikor az iskolai feladataikkal foglalatoskodnak, több feladattal tudnak rövidebb idő alatt elkészülni. Ha viszont akkor foglalkoznak az iskolai feladataikkal, amikor nincs hozzá kedvük, akkor pazarolják az idejüket, mert nem koncentrálnak eléggé, ezáltal a termelékenységük sem hatékony. A multitasking tevékenységek nagyban befolyásolják a Z generáció idejének beosztását. Két dologra egyszerre 100%-osan senki sem képes koncentrálni, ezért a multitasking tevékenységek szabályosan elvonják a figyelmet a fontosabb dolgok végzéséről, és ez termeléketlenséghez is vezethet.

Mivel semmilyen időbeosztással kapcsolatos módszert nem használnak, ezáltal nem rendelkeznek semmilyenfajta napi beosztással, időtervvel. Ha létrehoznak napi időtervet, és ragaszkodnának is hozzá, akkor a rendelkezésükre álló időt máris jobban használnák fel, mint korábban. Ezen módszer alkalmazásával, sokkal jobban át tudnánk látni, hogy mivel mennyi időt töltenek el, és mire mennyi időt kéne szánniuk. Ha megszabnák maguknak, hogy mennyi időt tölthetnek el az adott feladattal, vagy kitűznének egy határidőt az adott feladat, teendő elvégzésére, akkor jobban koncentrálnának az elvégzésre és a produktivitásuk is nőne.

 

 

 

 

 

 

 

 

A megkérdezettek időbeosztási módszere, applikáció használatának gyakorisága

Az, hogy több időt szánnának munkára, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termelékenységük is nagyobb, jobb lenne. Ha nem alkalmaznak semmilyen „megszorításokat”, mint például határidő szabása, akkor az egész nem ér semmit.  A „munka” a legjobb útja annak, hogy „dolgozni” kezdjenek a fiatalok. Ez alatt azt értem, hogy ha a kisebb feladatok elvégzésével kezdenének, akkor, ahogy egyre jobban haladnak a nagyobb feladatok felé, a munka egyre gördülékenyebbé válna. A cél elérése érdekében, miden nap megcsinálnák a kisebb feladatokat is, így napról napra egyre közelebb kerülnének a céljukhoz. Ha külön választanák azokat a feladatokat, dolgokat, teendőket, amelyek nem igényelnek sok gondolkodást, máris termelékenyebbé válnának, így az idejüket is jobban be tudnák osztani.

SÜRGŐS

FONTOS

Facebookozni, új képet felrakni, kommentekre/üzenetekre válaszolni, lájkokat gyűjteni. Videójátékozni, chatelni.

Egyéb feladatok, például edzésre menni

ELVÉGZENDŐ

NEM FONTOS ÉS NEM IS SÜRGŐS

Pihenés

Felkészülni, anyagot gyűjteni a dolgozatra, házi dolgozatra.

Feladatok/teendők fontossága (mai 14-16 éves szemével)

Kerülniük kellene a halogatást. Nincs két olyan feladat, amely ugyan azt a fontosságot élvezné. Ha az iskolai feladataikat előrébb helyeznék, mint az internetet, akkor nem vesztegetnének el értékes időt olyan feladat végzésével, amely nem kapcsolódik a „munkájukhoz”, ezáltal kevesebbszer is halogatnának. Ha használnának bármilyen időbeosztást segítő módszert, akkor tisztában lennének azzal, hogy mi az az egy nagyon fontos dolog, amit mindenképpen el kell végezniük az adott napon, így elkerülnék azt, hogy olyan dolgokkal töltsék az idejüket, amelyek nem lényegesek.

Véleményem szerint, a mai fiataloknak nem szokása határidőt szabni minden egyes feladathoz. Ha megszabnának mindenhez egy határidőt, akkor a feladatok nem tartanának „örökké”, így az elhamarkodott ígéreteiket is nagyobb valószínűséggel tudnák betartani és kevésbé lenne lehetőségük halogatni. Már azzal is segítenének magukon, ha mindenről feljegyzést készítetnének ahelyett, hogy az emlékezetükre hagyatkoznának. Ha használnának valamilyen emlékeztető programot, applikációt, el tudnák kerülni, hogy elfelejtkezzenek valamiről, így szinte biztos, hogy tudatában lennének az összes napi teendőjüknek.

Természetesen mindenkinek szüksége van egy kis szünetre vagy pihenésre két nehezebb feladat között. Ha hatékonyan osztanák be idejüket, akkor bőven maradna idejük pihenésre.

A dolgozatom elsődleges célja az volt, hogy betekintést nyerjek a mai Z generációs fiatalok időtöltési szokásaiba, és megvizsgáljam, hogy mi az oka annak, hogy nem tudják hatékonyan beosztani az idejüket, mi az, ami elveszi idejük nagy részét.

 

 

 

 

 

 

 

Időhiány (nemek szerinti megoszlás)

Kutatásom előkészítése érdekében számos elméleti és gyakorlati anyaggal, kutatással ismerkedtem meg, amelyek segítségével elméleti tudásra tudtam szert tenni, illetve létre tudtam hozni egy tudományosan megalapozott kutatást. Fontosnak tartottam feltárni a Z generáció viszonyát az idővel és annak beosztásával.

A fiatalok a legtöbb idejüket online töltik, és néha már túlmennek az egészséges internetezés határain. A világhálón töltött idejüket a közösségi oldalak böngészése, videó megosztó oldalak használata, és különféle online tartalmak fogyasztása teszi ki.

 

 

 

 

 

 

 

Z generáció internetes tevékenységeinek gyakorisága (megkérdezettek válaszai alapján)

Sajnos, ezen időtöltés miatt nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi időt vesznek el saját maguktól, illetve mennyi időt vesztenek olyan tevékenységek végzésével, amelyek az elsődlegesen sürgős feladatokhoz (iskolai feladatok) valójában nem is kapcsolódnak. Akkor is az interneten lógnak, amikor éppen az órai tanagyagra kellene figyelniük, mondván, unalmasnak találják az óra anyagát így elfoglalják magukat. De nem csak az iskolában van ez így.

Számomra meglepő, hogy a megkérdezettek azt vallották, hogy az online világ mellett bőven marad idejük az offline dolgokra is, pedig a túlzott és néha már egészségtelen internetneten töltött idő miatt hajlamosak, akár késő estig vagy hajnalig a neten lenni. Így nem alszanak eleget, ezáltal gyakran elkésnek. A helytelenül beosztott idő miatt gyakran nem marad idejük mindenre, ezért előfordul, hogy a halogatás csapdájába esnek. Hajlamosak arra is, hogy elhamarkodott ígéreteket tesznek, amit aztán szintén az idő helytelen gazdálkodásával, nem tartanak be. Szerintük, ezen három tevékenységgel, nem veszítenek sok időt, pedig valójában nagyon sok értékes időtől esnek. Jellemző rájuk az is, hogy állandó időhiánnyal küzdenek. Ezt a(z) Spss program segítségével végzett elemzésem is alátámasztja.

A mai 14-16 évesek többsége nem tudja meghatározni, hogy számára mit jelent a fölösleges időtöltés, de ha mégis, akkor is valamilyen iskolával kapcsolatos tevékenységet nevez meg. Különös, hogy pont azt nevezik meg fölösleges időtöltésnek, amivel az ő korukban elsődlegesen kellene foglalkozni.

Kutatásom során kiderül, hogy bár a mai Z generációs fiataloknak a felnőttekhez képest nem olyan sok teendőjük van, de mégis az ezekhez szükséges idő beosztására semmilyen fajta módszert vagy applikációt nem használnak, így nem tudják hatékonyan beosztani az idejüket. A nem hatékonyan beosztott idő miatt, több időt szánnak olyan tevékenységekre, amelyek valójába nem fontosak és nem is sürgősek, azon feladatokra, amelyek elsődleges prioritást kellene, hogy élvezzenek, pedig csak idejük töredékét használják fel. A kutatásom során kapott eredmények után megállapítható, hogy az a feltevésem, amely szerint a Z generációnak nincs ideje arra, amivel valóban foglalkoznia kellene, helyesnek bizonyult.

Egy fejlődő terület az időbeosztás-kutatása. Azzal foglalkozik, hogy mi módon osztják be az emberek az idejüket, legyen az „munkaidő” vagy szabadidő. Az időbeosztás függ a környezettől és az életmódtól, és változik a technológiai fejlesztések által is. A televízió és az internet elterjedése jelentősen megváltoztatta az időbeosztási szokásokat.

Összességében úgy gondolom, hogy az időbeosztási módszerek mindenki számára, még a fiataloknak is adottak, csak egy kicsit változtatniuk kellene a szokásaikon, és akkor máris eredményesebb időgazdálkodók lehetnének.

„Aki ma a holnapé akar lenni, csak azt éri el vele, hogy holnapután a tegnapé lesz.” /Hermann Lübb/

 

Szerző: Valló Marinella | Szakdolgozat, III. évfolyam, Edutus Főiskola , vallo.nella[kukac]gmail.com 

 

 

 

[1] Tari, 2011

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás újmédia time management Zgeneráció szakdolgozat kivonat