HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Isten véled, intelligens mosópor! Avagy a Z generáció kivégezheti a hatásvadász reklámkampányokat?

2015.02.05. 15:53 Bernschütz

z-the-next-generation.jpgLehetséges volna, hogy emberükre akadtak a szenzációhajhász reklámkampányok? A legújabb, Z-nek nevezett generáció tagjai ugyanis egyes következtetések szerint már kevésbé lesznek a marketing áldozatai. Milyen csillagok együttállásának lesz ez köszönhető – már ha egyáltalán eljön – ez az időszak?

 

A Z generációt sokan és sokféleképpen meghatározták már: egyes vélemények szerint[1] már az 1982 után születettek is ide tartoznak már, de Tari Annamária például csak az 1995-96 után született gyermekeket tartja a nemzedék tagjainak. (Jelen írásban a Z generációt az utóbbi meghatározás szerint értelmezem.) A napjaink gyermekeit, kamaszait, illetve fiatal felnőtteit alkotó generáció számos elnevezése a médiahasználatukból ered: ez alapján hívjuk őket Facebook-generációnak, iGenerációnak, digitális bennszülötteknek, „dotcom” gyerekeknek vagy netgenerációnak. [2] A Generation Z[3] nevű ausztrál projekt kutatása abban látja a legfőbb különbségét az elmúlt négyszáz év generációihoz képest, hogy ők a világ első globális nemzedéke, ami azt jelenti, hogy ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen, és divatirányzaton nőnek/nőttek föl. A Z generáció tagjai ugyanakkor egy digitális nemzedéket is alkotnak, hiszen ők már beleszülettek a modern technológia világába, így minden ehhez köthető eszközt – legyen az akár egy okostelefon, vagy tablet - természetesnek vesznek, a mindennapos élet elengedhetetlen részeként kezelik azokat. Jellemző rájuk, hogy virtuális közösségekben (is) élnek, internetezéssel töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is a világhálón található közösségi oldalakon építik ki, tehát mindennapi kommunikációjukat a személyes társalgás mellett az új média eszközeivel; mobiltelefonokkal és egyéb digitális eszközökkel bonyolítják. Kommunikációjuk fontos eleme, hogy nem csak egymás között társalognak, hanem gyakorta a nyilvánossággal megosztva, a közösségi hálókon keresztül élik életüket. [4] A Z generáció milyenségéért tehát főként a technikai fejlettség a „felelős”.

Mindezek alapján világos, hogy napjaink legfiatalabb generációjának elképzelhetetlen az élete a különféle digitális kütyük nélkül. Médiafogyasztási szokásaikat 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem vizsgálta[5], eredményeikből kiderül, hogy a középiskolások körében az átlagos, médiával eltöltött idő 5-6 óra, s hogy a legnépszerűbb eszköz köreikben az okostelefon, mely nyilván a gördülékeny, vezeték nélküli internetes hozzáférésükkel hozható összefüggésbe. A klasszikus tömegmédiát jellemzően inkább háttér- vagy párhuzamos fogyasztásra használják, alig-alig fordul már elő, hogy a figyelmüket egy ilyen médiumra koncentrálják. Ezekkel egy időben általában telefont vagy számítógépet is használnak. [6] Tájékozódásra is inkább az internetet használják, mint a klasszikus médiát, mert elmondásuk szerint sokkal gyorsabban férnek hozzá a keresett információhoz, és jóval koncentráltabban kapják meg azt, mint a tévében. A reklámmal szemben elutasítóak: a kötelező kereskedelmi szünetekben kerülnek elő a telefonok, s ezért is olvasnak híreket inkább a neten. [7]

Ennek a nyüzsgő, a régebbi generációk szemével nézve esetenként „figyelemzavarosnak” tűnő generációnak a kapcsolatát a médiával sokáig kifejezetten negatív jellegűnek tekintették: például Neil Postman "gyermeklét halála" elmélete szerint az elektronikus média olyan hatalom birtokosa, amely könnyűszerrel kihasználja a gyermekek sérülékenységét, s idő előtt az ártatlanságuk elvesztését okozza a fogyasztásuk. [8] Újabban viszont ezt a kapcsolatot pozitívabban közelítik meg a kutatók: szerintük a mai fiatalok és gyerekek nem a média áldozatai, épp ellenkezőleg: természetes "médiaolvasó képességet" tulajdonítanak nekik, mely a felnőtteknek nem adatik meg. Az irányzat egyik fő képviselője Don Tapscott, aki Digitális gyermekkor című könyvében olyan kijelentést tesz, hogy a két képernyő - a televízió és a számítógép - nem ugyanolyan, nem lehet általánosítóan „csak képernyőként” kezelni őket. Elmélete szerint a televízió passzív médium, az internet ezzel szemben aktív: a televízió elbutítja a nézőit, a világháló viszont fejleszti az intelligenciát. Különbséget tesz a közvetített tartalmak között is: a televízió által kizárólagos világnézetet ismerhetünk meg, míg a "háló" demokratikus és interaktív, véleménye szerint a televízió elszigetel, az internet viszont közösségeket hoz létre. Elméletében a Z generációt a vezérmédium után következetesen internetgenerációnak hívja. [9]

Ez a különleges, elektronikus közeg – melyet a generáció tagjai tehát egyfajta speciális médiaolvasó képességgel látnak – újfajta fogyasztókat hoz(ott) létre. Don Tapscott szerint öt fontos fogyasztói ismérvvel rendelkeznek a dotcom gyerekek: 1) a generáció választási lehetőségeket akar, 2) testre szabhatóságra vágyik, 3) időnként meg akarja magát gondolni 4) vásárlás előtt kipróbálja a terméket, 5) számukra a technika célszerűsége számít. A netgeneráció választási lehetőségeket akar, nem éri be egy – esetenként valaki más által kiválasztott – termékkel, szüksége van arra, hogy tájékozódjon, vagy akár kikérdezze a barátait, ismerőseit, bármi is legyen a választott termék. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy mivel ezek a fiatalok már nagyon jól tájékozódnak a világhálón, világos számukra, hogy egy egyszerű kereséssel a lehetőségek nagyméretű – szinte végtelennek tűnő - halmaza tárul eléjük. Ha az egyik portálon nem találnak elég információt, pillanatok alatt átnavigálnak egy másikra. A testre szabhatóságot azzal magyarázza, hogy az internetgenerációsok hozzászoktak ahhoz, hogy a környezetük is könnyen alakítható, például egy korszerűbb frissítéssel vagy bővítménnyel az internetböngészőjükre. Ennek a következménye, hogy azt is elvárják, hogy a termékek, illetve a szolgáltatások is a lehető legjobban az ő igényeikhez alkalmazkodjanak. Az, hogy néha meg akarják gondolni magukat, annak köszönhető, hogy az internet és a videojátékok gyakorta olyan világot alkotnak, ahol a hibák rögtön kijavíthatók. A játékokban a karakterük halála esetén egy kattintással újraindíthatják a játékot, a hibásan legépelt weboldal neve pár gombnyomással kijavítható. Az Z generációról általánosságban elmondható, hogy nem is igazán fogyasztók, hanem felhasználók. A termék kipróbálásának szükségessége is ebből adódik. Mivel általában nehéz őket szóban meggyőzni arról, hogy valamire szükségük van, inkább éreztetni kell a termék hiányát bennük, tehát ha a gyártók azt szeretnék, hogy a terméküket megvásárolják, bizonyos ideig kénytelenek lesznek ingyen kínálni azt, hogy mikor már megbizonyosodtak annak a hasznosságáról, pénzért is hajlandóak legyenek megvenni. Továbbá számukra a technikai eszköz célszerűsége már többet számít, mint a külcsíny, tehát ezt a generációt már kevéssé lehet úgy vásárlásra bírni, hogy elkápráztatja egy termék megjelenése őket.

A Z generációt mindezen „tünetek” együttese - már beleszületettek egy digitális világba, a reklámot elutasítják, s a fogyasztói ismérveik - felvértezheti a hatásvadász marketingkampányokkal szemben, így – mivel nemsokára már vásárlóerővel is rendelkezni fognak - új kihívás elé állíthatják a reklámügynökségeket. [10]

 

Demeter Fanni, ELTE BTK, Média mesterszak

fannidemeter@hotmail.hu

 

Felhasznált irodalom:

David Buckingham: A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó. 2002.

Guld Ádám, dr. Maksa Gyula: Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. Pécs, 2013.

Pál Eszter (szerk.): A Z generációról… Irodalmi áttekintés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs, 2013.

Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth Kiadó. 2001.

http://www.cvonline.hu/blog/2011/hirek/jon-a-z-generacio-kik-ok-es-mit-akarnak/1145

http://generationz.com.au/ 

http://www.kikotoonline.hu/sziluett/tukor/hatterelemzes/-az-egyik-kezben-pohar_-a-masikban-okostelefon

http://www.zgeneracio.hu/projekt

 

 

 

 

[1] William Strauss és Neil Howe, 2000.

[2] Pál Eszter (szerk.): A Z generációról… Irodalmi áttekintés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs, 2013.

[3] http://generationz.com.au/ 

[4] http://www.cvonline.hu/blog/2011/hirek/jon-a-z-generacio-kik-ok-es-mit-akarnak/1145

[5] http://www.zgeneracio.hu/projekt

[6] http://www.kikotoonline.hu/sziluett/tukor/hatterelemzes/-az-egyik-kezben-pohar_-a-masikban-okostelefon-  

[7] Guld Ádám, dr. Maksa Gyula: Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. Pécs, 2013.

[8] David Buckingham: A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó. 2002.

[9] Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth Kiadó. 2001.

[10] Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth Kiadó. 2001. 

Szólj hozzá!

Címkék: reklám fogyasztó Facebook Zgeneráció internetgeneráció

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr377144017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.