HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Magyar gondolatok, a civil szervezetekről

2013.11.18. 22:09 Bernschütz

 

volunteer_at_ngo1.jpgMindennapi életünket áthatja a civil szervezetek kommunikációja. Nem telik el úgy egy nap, hogy ne halljunk tevékenységükről, működésüknek céljáról, avagy támogatásuknak a fontosságáról. Minden évben különböző kampány stratégiákat dolgoznak ki, hogy minél hatékonyabban elérjék az emberek bizalmát, támogatási hajlandóságát. Fő üzenetük, hogy az általuk kitűzött „jó cél” fontosságát a társadalom felismerje, megértse és elfogadja. Szerintem mindenki leginkább, a szervezetek adó 1 %-os kampányait ismeri. Ez mind nekik, mind a társadalomnak a legkedveltebb támogatási formájává vált az elmúlt években. Hiszen az adófizetőknek ez a fajta támogatás plusz költségbe nem kerül, ezáltal a nonprofit szektornak ez jelenti a legnagyobb bevételi forrását.

A nonprofit szféra

Kuti Éva és a Marschall Miklós tanulmánya szerint a nonprofit szektor nem a profitcélok által vezérelt szervezetek csoportja. Nem kizárt, hogy alaptevékenységükkel vagy vállalkozói tevékenységükkel profitra tesznek szert, de azt a tagok nem osztják szét semmiképpen egymás között, hanem az eredeti céljaik elérése érdekében használják fel azokat.  Azok a kormányzattól nem függenek. Persze ez nem zárja ki, hogy állami támogatásban részesüljenek, de sem intézményesen, sem jogilag nem tartozhatnak az állami szférába. Ezeknek a szervezeteknek saját vezető testületük van, a kormányzati szervek csak törvényességi ellenőrzést gyakorolhatnak a tevékenységük fölött. Harmadrészt pedig olyan formális szervezetek, amelyek bizonyos mértékben intézményesültek, szabályozottak, van saját vezetésük, működési szabályzatuk. A teljesen informális, rövid élettartamú, laza belső szerkezetű vagy vezetésű szervezeteket tehát nem tekintjük a nonprofit szektor részének. Ez a három legfontosabb jellemzője a nonprofit szektornak, ami megkülönbözteti a piaci, a kormányzati és az informális szférától. Az úgynevezett harmadik szektor elnevezés azért alakult ki, mert a piaci és állami szektortól jelentősen eltérő, a fent megnevezett szempontok szerint működnek.

A nonprofit szektor történeti kialakulásában fontos mérföldkőnek számított az 1997-ben elfogadott szabályozás, ami a köznyelvben „1 %-os törvényként” terjedt el. A törvény elfogadása hamar a társadalom közkedvelt témája lett. Ez azzal magyarázható, hogy ez meglepően nagymértékben szélesítette ki az állampolgárok beleszólási jogát a civil szféra állami támogatásával kapcsolatos döntésekbe. Másrészt áttörést jelentett a potenciális kedvezményezettek körének megválasztásában is.

Ezen szervezetek célja nem a hatalmas nyereség termelése, hanem inkább egyéb célok állnak tevékenységük középpontjában. Emellett viszont bevételt kell termelniük a fennmaradás érdekében. Viszont az elsődleges szempont az nem gazdasági, hanem inkább a kultúra terjesztése, a közösségi tevékenységek támogatása, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, az állatok védelme vagy az emberek egészségének védelme különféle felhívásokkal, kampányokkal, akciókkal. Tehát összességében a jó ügy érdekében, számunkra, a társadalom számára működnek. (Dinya és mások, 2004)

 

Rohanó világban is nyújtható segítség….?!

Szakdolgozatomban a nonprofit szektorba tartozó szervezetekkel foglalkoztam. Az elmúlt években nem telt el úgy nap, hogy nem láttam vagy hallottam volna egy-egy civil szervezet munkájáról, céljairól és a különféle kampányaikkal ne akarták volna megszerezni a támogatásomat. Persze, ez érthető, mivel a bevételi forrásuk nagy részét a társadalomtól kapják.

Kutatásom fő témája az volt, hogy felmérjem magyarországi viszonylatban a társadalom hozzáállását ehhez a szektorhoz. Egy általam készített kérdőív segítségével kérdeztem meg a kiválasztott személyeket a témáról. A kiválasztott célcsoportom a fővárosban illetve nagyvárosokban élő, munkaviszonnyal rendelkező, már tanköteles korú gyermeket nevelő szülők voltak. A kutatás három részből tevődött össze.

Az első rész arra vonatkozott, hogy mi emberek mit gondolunk ezekről a szervezetekről és, hogy mennyire tartjuk fontosnak a támogatásukat, valamint ezt milyen formában tesszük meg.

A megkérdezett személyektől egyöntetűen azt a választ kaptam, hogy szükség van hazánkban a civil szervezetek működésére. Hasznos dolognak tartják, hogy egy közösségért, egy jó ügyért összefoghatnak. Szívügyüknek tartják azt, hogy a mostani rohanó világban segítséget nyújthassanak hátrányos helyzetben lévő területeknek illetve hátrányos helyzetben élő embereknek. Ahhoz viszont, hogy egy szervezetben meg tudjanak bízni, a többség szerint egy közel álló személy véleménye, személyes tapasztalat vagy éppen a képviselt ügy fontossága a mérvadó.

A válaszadóimat megkértem, hogy állítsanak fel egy fontossági sorrendet, hogy számukra, melyek azok a szervezetek amelyek működését fontosnak tartják. Az első helyen magasan az egészségügy, a beteg gyermekek gyógyítása végzett, a második legfontosabbként az oktatás került meghatározásra, aztán az állatok védelme és környezetvédelem került még a rangsorba. Ez az eredmény szerintem nem okoz senkinek sem meglepetést, mivel életünk legfontosabb „kincse” az egészségünknek a megőrzése.

A második részben a támogatási formákkal foglalkoztam. Szerettem volna megtudni, hogy inkább csak a személyi jövedelemadónk 1 %-át vagyunk hajlandóak felajánlani – mert az nekünk úgy sem kerül semmibe – vagy egyéb adománnyal is támogatjuk a szervezetek munkájának az eredményességét. Kiderült, hogy a többség rendszeresen támogatja a civileket az adója 1 %-ával, viszont e válaszadók csak fele szokott egyéb adományokkal is segíteni a rászorulókon. Egyéb adományok alatt a tárgyi adományokat (pl. ruha, étel, használati cikkek) illetve önkéntes munkát értettem.

Kitértem arra a témakörre is, hogy a megkérdezettek mennyire tartják megfelelőnek a civil szervezetek kommunikációját a közönséggel. A többség úgy gondolja, hogy a kötelező adóbevallás előtti időszakban (kb. januártól-májusig) tapasztal nagyfokú kommunikációt a civilek részéről, és hiányolják az egész évben tartó folyamatos, rendszeres kapcsolattartást. 

A harmadik részben pedig számomra a két legfontosabb területet érintettem, amelyben, hazánkban a legtöbb civil szervezet működik. Ez a két terület az egészségügy és az oktatás. Az egészségügy mindenki életében központi helyet foglal el. Ezen a területen működő szervezetek missziója a gyógyítás, a fájdalmak enyhítése, ezáltal egy szebb jövő megteremtése az érintetteknek. A társadalom összefogásával pedig céljaikat gyorsabban és hatékonyabban tudják megvalósítani. Az oktatási területet pedig azért választottam, mert sajnos számos hátrányos helyzetű gyermeknek, fiatalnak ezek az alapítványok adnak esélyt a tanulásra, fejlődésre, egy csoporthoz való tartozásra. 

Kutatásom fő problémáját az oktatási alapítványok alacsony számú támogatottsága jelentette. Szerettem volna megtudni, hogy ezek a szervezetek miért szorulnak ennyire háttérbe, miért ilyen csekély számú a támogatói táboruk, mikor Magyarországon a második legnagyobb számmal létező területet foglalta el a 2011-es év KSH adatai alapján.

A kapott eredmények alapján a megkérdezetteim 30 %-a adott már valamilyen formában támogatást e területnek. Magyarázatul szolgálhat erre az eredményre, hogy a válaszadóim többségének a gyermeke közintézménybe tanul/tanult, és ezért a szülők nem ismerik olyan nagy számban és részletesen az oktatás területén működő alapítványok munkáját.

A kutatásomban kiemelt két terület céljai között viszont szerintem számos hasonlóság húzódik meg. Ha kiemeljük például a beteg vagy hátrányos élethelyzetű gyermekekért létrejött alapítványokat, láthatjuk, hogy mind az egészségügy mind az oktatás fő problémáját, témáját jelentik. Mind a kettő szervezet - a tevékenységi körüktől függetlenül - a rászoruló gyermekek, gyermekkori körülményein szeretnének javítani.

Befejezés – A kutatási eredmények összegzése

Az általam végzett kutatás a Magyarországon élő magánszemélyek a civil világról szóló gondolataival foglalkozott. A kapott eredmények nem relevánsak, mivel nem volt lehetőségem a célcsoportomba tartozó, összes Magyarországon élő ember megkérdezésére. A válaszadóimat önkényesen választottam ki. Viszont az eredmények magyarázatául szolgálhat, hogy célcsoportom a gyermekes szülők voltak, akik bizonyára érzelmileg elfogultak eme két terület iránt. Jó hírt jelenthet eme szervezeteknek, hogy a válaszadók többsége biztos benne, hogy az elkövetkezendő években is rendszeresen fog a személyi jövedelemadójának az 1 %-ról rendelkezni illetve egyéb adományokkal továbbra is segíteni fogja a jó célt képviselő csoportokat.

Záró gondolatként pedig kifejteném, hogy miért is választottam e területet a szakdolgozatom témájául. Szívemhez mindig közel álltak a nonprofit szervezetek, ezért a dolgozatomban felvázolt információkkal az emberekben egy jobb képet szerettem volna kialakítani a civilekről. Mivel eddig sok olyan emberrel találkoztam, akikben negatív képként élnek ezen szervezetek, hiszen sok elszomorító hírt lehet hallani az adományokkal való visszaélésekről illetve a haszon érdekében megalapított álszervezetekről. Dolgozatomnak kicsit ennek a pozitív képnek a visszaállítása is volt a missziója. Én úgy gondolom, hogy ha lehetőség adódik, segítséget nyújtani olyan emberek, és területek számára, akiknek ezzel a támogatással csak egy kicsit is jobb helyzetet lehet megteremteni, akkor ezt nem szabad megtagadni tőlük.

 

Szerző: Kerepeczi Réka, kerepeczi.reka@gmail.com, Edutus Főiskola

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: civil marketingkommunikáció

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr735643095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.