HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Mitől lesz jövedelmező egy felhasználó által előállított tartalom?

2012.11.12. 11:20 Bernschütz

bag13mar2009.jpg

Mitől lesz jövedelmező egy felhasználó által előállított tartalom?

Hazaérek. Bekapcsolom a számítógépet, bejelentkezek Skype-ra, elindítom a Chrome-ot. Felmegyek Facebookra, megnézem mit írt a barátom a falamra, milyen képen jelöltek be, milyen viccet osztott meg az egyik ismerősöm, akivel személyesen még sose találkoztam. Új fület nyitok, megnyitom a Youtube-ot, meghallgatom a kedvenc amatőr zenészem új videóját és a kedvenc humoristám új stand-upját. Feltöltök egy új képet, amit tegnap lőttem Instagrammal, frissítem a Twitterem („Végre hazaértem. Nehéz nap…”), és elkezdem olvasni a kedvenc hírblogom… Ha valaki gyakran használja az Internetet, ezt egy teljesen hétköznapi folyamatnak látja. Mégis, ez nem valósulhatna meg más felhasználók nélkül. Mint látjuk, internethasználatunk jelentős részében más felhasználók által létrehozott tartalmakat olvassuk. Írásom témája a sokakat érintő kérdés: hogyan lehet ebből pénzt csinálni?

A felhasználók által létrehozott tartalmat angolul user generated contentnek nevezzük, ebből ered a gyakran használt UGC rövidítés, a jelenségről így olvashatunk általában. Mivel a tartalmak nagyon szerteágazóak lehetnek, ezért nehéz teljeskörű, pontos definíciót találni arról, mit takar pontosan az UGC. A Webopedia szerint[1] az UGC része minden tartalom, legyen az videó, blogbejegyzés, vitafórum, kép, audiófájl vagy más média, amit egy online rendszer vagy szolgáltatás vásárlói illetve végfelhasználói állítanak elő, és nyilvánosan elérhető más felhasználók számára. Az UGC-t más néven vásárlók által generált médiának (CGM – consumer generated media) is nevezzük. A definícióból látszik, hogy ide tartozik az egyszerű Youtube-videótól kezdve a különböző szakblogokon keresztül egy fórumbejegyzés is. Ebből a szerteágazóságból már sejthető, hogy minden bizonnyal több mód is rendelkezésre fog állni célunk eléréséhez.

Mielőtt rátérnék ennek vizsgálatára, szeretném bemutatni, hogy mi tette lehetővé az UGC, mint tartalomforma létrejöttét, és terjedését. Fontos látni, hogy a 21. század előtt még álmodni sem lehetett ilyen szintű interaktivitásról; az internet főképp a passzív médiafogyasztásról szólt – már azoknak, akik hozzáfértek egyáltalán. Bár az internet véleményem szerint elsődlegesen a kapcsolattartás miatt épült ki, ebben az időszakban a felhasználók közötti kommunikáció kimerült a személyes üzenetek váltásában, nem képződött nyilvános tartalom. Erről az időszakról úgy is beszélhetünk, mint a „becsomagolt média”[2] időszakáról, amikor a tartalomszolgáltatók előállították a tartalmat, majd eljuttatták a felhasználókhoz. A felhasználók által létrehozott tartalom első nagy megjelenési formájának a 2001 januárjában[3] elindított Wikipediát nevezhetjük, azonban ennek elődeiként már a századforduló előtt is megjelentek wiki-oldalak.[4] Az UGC elterjedése azonban csak később történt meg, a web2.0 kialakulásához köthető.

A web2.0-t, mint fogalmat először 2004-ben használták, elterjedése viszont egy-két évvel későbbre datálható. Nem határozható meg pontosan, mikortól beszélhetünk webkettőről, hiszen ez sem egy egzakt fogalom, de az bizonyos hogy a blogok és a közösségi média 2005-től kezdődő elterjedésével az interaktivitás korábban nem látott formái váltak teljesen hétköznapivá. Bárkinek lehetősége lett saját blogoldalt nyitni, ahol teljesen nyilvánosan írhat bármilyen témáról, és ez csak az önkifejezés egyik lehetséges formája.

Kétségtelen, hogy a webkettő kialakulása és az interaktív oldalak megjelenése szükséges volt az UGC-k elterjedéséhez, azonban nem szabad megfeledkeznünk a technológiai feltételekről. Hazánkban nagyjából 2005-ben[5] kezdődött el a szélessávú internetszolgáltatás terjedése, ami a betárcsázós internethez képest új dimenziókat nyitott meg. A számítástechnikai termékek ára olyan mértékben csökkent, hogy már a hétköznapi emberek számára is elérhető lett a számítógép, az internet, a fel- és letöltési sebességek növekedésével együtt pedig a lehetséges interaktivitás mértéke is nőtt.

Korábban már említettem, hogy az UGC-k széleskörű vizsgálata a sokszínűség miatt nehéz. A jövedelmezőség vizsgálata előtt egy bemutatást teszek a különböző formákról, ezzel együtt leírva, hogyan lehet az adott formában tartalmat előállítani, és ez miben különbözik a korábbi tartalomformáktól. Mivel a lehetséges formák felsorolása önmagában több oldalt igénybe venne, hiszen ma már szinte minden internetes oldalon találhatunk felhasználók által létrehozott tartalmat, csak azokat mutatom be, amelyeket relevánsnak tartok, hogy ne untassam feleslegesen az olvasót ezek részletezésével.

  • Blogok: Ha megkérdeznénk azokat az embereket, akiket internetes bennszülöttnek nevezünk, úgy gondolom, kivétel nélkül mindenki azt válaszolná, hogy volt már életében blogja. Ez is mutatja, hogy a blogok milyen népszerűségnek örvendenek. Gyakorlatilag pár kattintással saját felületet lehet létrehozni, ahol akár saját életünket, akár a szakterületünket érintő információkat a nyilvánosság elé tárhatjuk – és ezzel még pénzt is kereshetünk.
  • Wiki oldalak: Bár ezek az oldalak jellemzően nonprofit módon működnek, így nem relevánsak, látogatóforgalmuk miatt mégsem lehet őket kihagyni ebből a felsorolásból.
  • E-kereskedelem: Az e-kereskedelem egyik legnagyobb újítása a hagyományoshoz képest az, hogy a vevő és az eladó kölcsönösen tudja egymást értékelni, ami azonnal információt nyújt a jövőbeni, potenciális partnereknek, így csökkentve a vásárlással kapcsolatos biztonságot. Ezek az értékelések szintén a felhasználók révén jönnek létre.
  • Közösségi oldalak: Kétségtelen, hogy a legnagyobb arányban itt találkozhatunk UGC-vel. A különböző közösségi oldalakra regisztrált felhasználók bejegyzéseket írnak, fényképeket tesznek közzé, lájkolnak, kommentelnek – az oldalakon más sincs, csak végfelhasználók által előállított tartalom, és természetesen hirdetések.
    • Youtube: Ha az UGC-formák közül ki kellene választani a legmeghatározóbbat, én a youtube-videók mellett tenném le a voksom. Bár az oldalon eredetileg mindenki csak zenét hallgatott, mára nagyon sok olyan felhasználó jelent meg, aki saját maga által, szinte szórakozásból készített videókkal szerzett hírnevet – és akkor még nem is beszéltünk a feltörekvő zenészekről-zenekarokról, akiknek ez a legolcsóbb kitörési lehetőségük.

A különböző tartalomformák, mint láthatjuk, nagyban különböznek. Ebből levonható az a következtetés is, hogy nagyon különböző módokon lehet pénzt keresni felhasználói tartalommal, így több különböző esetet is be kívánok mutatni ezt illetően.

Az OpenSlate Studios nemrégiben közzétett kutatása[6] tökéletesen mutatja be, mekkora bevételekre lehet szert tenni a Youtube-on keresztül. Az infografika a „top 1000 Youtube csatornával” foglalkozik, a csatornákat pedig feliratkozott felhasználók szerint állították sorba. Ezen a listán jelenleg[7] Ray William Johnson csatornája áll legelöl. Ő nem egy híres zenész, nem politikus, vagy divatdiktátor, mindössze egy amerikai komikus.[8]Equals three” című videósorozata, amelyben különböző, interneten ismertté vált videókat lát el kommentekkel, internetes körökben világhírűvé tette, nagyrészt ennek köszönheti elsőségét a listán, és nem mellékesen tevékenységével egy új műfajt, új trendet hozott létre. Az infografikáról leolvashatjuk, hogy a top 1000 csatornák tulajdonosai átlagosan havi nettó 23000 dollárt (közel 5 millió forint) tesznek zsebre a Youtube-on keresztül – úgy gondolom, ezt bármelyikünk elfogadná. A kereset alapja a hirdetés: a Youtube tulajdonosa, a Google időben ismerte fel az oldalban rejlő lehetőségeket, és szerződést ajánlott a legnépszerűbb, legnézettebb videókat feltöltő felhasználóknak, melyben a hirdetési bevételek megosztását ajánlotta, ezzel ösztönözve a felhasználókat az egyre jobb videók feltöltésére. Az AdSense rendszert kihasználva a feltöltők havi rendszerességgel kapnak „fizetést” a videómegosztó oldaltól, ami még több és még jobb tartalom előállítására ösztönzi őket. Nem mehetünk el azok mellett a videók mellett sem, amelyek egyediek, nem alkotnak sorozatot: sok olyan egyszeri tartalmat találhatunk, ami óriási népszerűséget ért el, és a fenti metódushoz hasonlóan akár dollárszázezreket is hozhatott alkotójának.[9]

Az elektronikus kereskedelmi és aukciós oldalakat is érdemes megvizsgálni. Ezek amellett, hogy költséghatékonyabban tudnak működni, mint nem elektronikus társaik, nagy hangsúlyt fektetnek a felhasználói véleményekre. Elég példaként az eBayt tekinteni: mivel akár milliós nagyságrendben is találhatunk potenciális eladókat az oldalon, természetesen differenciálni szeretnénk, és ennek első lépése, hogy megnézzük, az adott eladó milyen értékelésekkel rendelkezik. Ezeket az értékeléseket azok a felhasználók készítik, akik már korábban üzletet kötöttek, és a lebonyolítás alapján írják egymásról a kritikát. Gondoljunk csak bele, mennyivel szívesebben kötünk üzletet egy olyan emberrel, akit előttünk már 2000 ember pozitívan értékelt, mint egy olyannal, akiről nincs semmilyen információ. Az eBay pedig természetesen profitot húz ebből, hiszen a vásárlói véleményeknek köszönhetően szívesebben vásárolunk erről az oldalról, mint máshonnan – ezt mutatja a cég közel 400 millió dolláros értéke és a 20%-os sajáttőke-arányos nyeresége is.[10] Természetesen hazánkban is találhatunk elektronikus kereskedelemmel, közvetítéssel foglalkozó cégeket, ezek közül a legnagyobb a Vatera.hu.

Beszélni kell a közösségi oldalakról is, itt a leginkább egyértelmű, hogyan lesz felhasználói tartalomból bevétel. Az oldalak mindössze egy keretet adnak a felhasználóknak, amelyeken belül szabadon „garázdálkodhatnak”, ismerkedhetnek, oszthatnak meg és hozhatnak létre tartalmat. A legjobb példa a Facebook – mivel az oldalon szinte „mindenki fent van”, ezért aki nem felhasználó, az szociális téren jelentős hátránnyal indul, így az interneteléréssel rendelkező emberek egyre nagyobb hányada regisztrál. Természetesen ez egyre több potenciális hirdetésolvasót jelent, ami mágnesként vonzza a hirdetőket. A hirdetések növekvő értéke és a folyamatosan bővülő tagság tette lehetővé a Facebook tőzsdére lépését, ami az elmúlt 10 év egyik legfontosabb tőzsdei eseménye volt, és bár a részvények a kezdeti 42 dolláros árfolyam helyett ma már kevesebb, mint 20 dollárt[11] érnek, a vállalat értéke még így is 40 milliárd dollár körül mozog.

Elérkeztünk a vizsgálat utolsó pontjához, a blogok jövedelmezőségének vizsgálatához. Itt alapvetően két esetet szeretnék megkülönböztetni: az egyik, mikor a blogunkat olyan tartalommal töltjük meg, ami sokakat vonz, és a látogatószám alapján hirdetési felületünket tudjuk értékesíteni, a másik pedig az, mikor a blog gyakorlatilag egyetlen nagy reklám, ami egy másik árut, szolgáltatást reklámoz. Első esetben azt kellene megvizsgálnunk, hogy egy blog mitől lesz sikeres, hogyan lehet olyan tartalmat előállítani, hogy arra a lehető legtöbben rákattintsanak. Ez a téma önmagában megérne akár többtíz oldalt is, ezért most csak néhány kulcsszót sorolnék fel: humor (egy jó viccre mindenki szívesen kattint), magas szakmai tartalom (a szakértőket hiteles forrásnak tekintjük), provokáció (azok az oldalak, amelyek széleskörű vitát tudnak generálni, látogatottabbak, mint azok, amelyek nem), újdonság (azok a blogok nagy népszerűségnek örvendenek, amelyek elsőként közlik a híreket). Előnyt jelent, ha olyan témáról írunk, amihez kapcsolódó hirdetőkkel tudunk szerződni, hiszen a hirdetők termékükhöz kapcsolódó bejegyzések mellett szívesebben hirdetnek. Ha a blogunkon egy másik termékünket vagy szolgáltatásunkat akarjuk reklámozni, más tényezők kerülnek előtérbe: dizájn (egy rosszul kinéző oldalt senki nem fog megnézni), hitelesség (fontos, hogy ne állítsunk hihetetlen adatokat), keresőoptimalizálás (előny, ha a termékhez kapcsolódó keresésekre a mi oldalunkat adják eredményül a keresők). Az itt említett pontok mindegyikére a marketingnek egy-egy ága épül, ezért ezek részletezésére sem térnék ki. A blogok segítségével alapvetően ezen a két módon tehetünk szert jövedelemre.

Láthatjuk, hogy ahány forma, annyi pénzkereseti mód, és a felsorolt formák az összesnek mindössze töredékét teszik ki – ha csak a formák számát, és nem a pénzáramlás volumenét tekintjük. Ezek alapján ha csak azt tudjuk, hogy pénzt szeretnénk keresni, nehéz lenne megállapítani, merre érdemes indulni, melyik tartalomformát érdemes választani. Ha a választás már sikerült, onnantól kezdve viszont már egészen jól behatárolható, hogyan lehet az adott helyzetben profitot teremteni.

Nagyon sok ember álmodozik arról, hogy otthonról, saját online felületen elvégzett munkával fogják megteremteni a megélhetéshez szükséges összeget. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ez csak kivételes esetekben sikerülhet, így nem szabad mindent egy lapra feltenni. De próbálkozni érdemes. Ha bejön: egy életre megoldódhat minden pénzügyi problémánk.

Szerző: Antal Gergely, BCE, II. évfolyam, gergely.antal[kukac]gmail.com

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: UGC

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr814903096

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.11.13. 11:03:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.