HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Mi lesz a papírral a digitális világban? – A nyomtatott sajtó jelene és jövője

2012.01.19. 15:02 Bernschütz

„10 éven belül a médiafogyasztásnak nem marad olyan csatornája, amit ne egy IP-hálózaton keresztül érnénk el. Nem lesznek klasszikus értelemben vett napilapok, a hírek nem papír alapú formában jutnak majd el az emberekhez. Minden elektronikus formában lesz csak elérhető.”
Steve Ballmer, Microsoft CEO

A mai fiatalok számára érthetetlen, hogy miért adnak még ki a mai napig is nyomtatott sajtótermékeket és ami fontosabb, miért van rá még mindig szignifikáns kereslet?

Amit kezdetben a nyomtatott sajtótermékek hóhérának kiáltottak ki ironikus módon éppen a hírek világának megmentője lett. Az internet megjelenése és az internet-penetráció növekedése ugyanis hihetetlen könnyen elérhetővé tette bárki számára a mindennapi híreket, gyakorlatilag ingyen. Az előállított tartalomért ugyanis a korábbi formától eltérően direkt módon nem kell fizetnie a felhasználónak, a korábbi kétpiacos megoldás ahol a kiadó a hirdetői és fogyasztói piacról is finanszírozta magát az interneten jóval nehezebben kivitelezhető.

A jelenlegi trendek alapján valószínűsíthető, hogy a hírek ingyenessége csupán egy átmeneti állapot, amíg a hírszolgáltatás médiapiaca teljesen át nem rendeződik és már ma komoly viták folynak arról, hogy „mikor” és „hogyan” vezessék be a fizetős online hírszolgáltatást. Egyes média-konglomerátumok már élen járnak ennek bevezetésében, elég Rupert Murdoch-ra gondolni. A kérdés azonban gyakorlatilag eldöntetett, már csak a kivitelezés várat magára.

 

Mi lesz azonban a nyomtatott sajtóval?

Demográfiai okok miatt a mai napig profitábilis fenntartani a hagyományos papír alapú újságkiadást, azonban a piaci kereslet így is drámai mértékben alacsony, ráadásul a korlátozott elérhetőség és a magas ár mellett még egy jelentős hátrány róható fel a nyomtatott sajtónak. Az elérhető tartalom ugyanis a kiadás módjából adódóan jelentősen korlátozott. A hírek aktualitása nem tudja felvenni a versenyt a digitális világgal. Az online médiában percek alatt értesülhetünk a legfrissebb eseményekről és pár óra leforgása alatt akár komoly elemzéseket is olvashatunk egy olyan problémáról, amely a nyomtatott sajtóban még meg sem jelent.

 Hogy lehet így túlélni?

Ilyen hátrányt nem lehet ledolgozni, mondják a szakértők. Az idősödő fogyasztók, akik érzelmi, emocionális alapon olvasnak még nyomtatott sajtóterméket szépen lassan vagy maguk is váltanak a kor szellemének megfelelően, vagy egyszerűen kihalnak, miközben nincs utánpótlás.

A kiadók azonban sikerrel vették az eddigi akadályokat és profitot növeltek azáltal, hogy az offline tartalmat sikerrel ültették át online környezetbe. Ha a globális piacot nézzük a legtöbb népszerű online hírportál létrejöttének alapja a print média döcögése. A kezdeti hátrányt a kiadók sikeresen ledolgozták és fel tudták venni a versenyt a csak online megjelenő sajtótermékekkel szemben. A nyomtatott sajtó helyzete azonban még mindig nem tisztázott, az online és offline megjelenés tartalma ugyanis gyakran fedi egymást.

 

Hol keresendő a válasz?

A tartalomszolgáltatás újrapozícionálásában. A rádiót az autók elterjedése mentette meg. Miért ne lehetne a nyomtatott sajtót is hasonló helyzetbe hozni? Természetesen nem arra gondolok, hogy a kiadók menjenek szembe a digitalizáció trendjeivel, hiszen ha a jövőben a hírek mindenki számára elérhetőek munkába menet a mobilkészüléken, akkor nincs miről beszélni, márpedig a világ ebbe az irányba halad. Az okostelefonok elterjedésének mértéke ugyanis hasonló utat jár be, mint az internet.

A papír azonban véleményem szerint még jó ideig nem fog eltűnni a mindennapi életből és ha jelen van, akkor lehetőség is rejlik benne. Híreket és tudósításokat akár a metrón, vagy ebéd közben is nézhet az ember, de minőségi tartalmat, amelyet nem 5 perc elolvasni már mindenki jobban szeret nyugodt környezetben értelmezni. A minőségi újságírás végső mentsvára lehet tehát a nyomtatott sajtó, amelynek legalább ugyanakkor szüksége van egy ilyen segítségre. Win-win.

 

 Miért a papír?

A bővebb értelmezéshez érdemes megvizsgálni miben képes felvenni a versenyt a minőségi újságírás az egyszerű hírekkel szemben. Az oknyomozó riport, vagy szakértői vélemény aktualitására vonatkozó követelmények ugyanis nem követelnek meg azonnali reakciót. Ilyen tartalmak természetesen elérhetőek online is, sőt a blogok népszerűségének növekedése amatőrök és profik számára is lehetőséget nyújt minőségi tartalomszolgáltatásra. A kulcs azonban a nyomtatott sajtótermékek pozícionálása. Papírt mindig szívesebben vesz a kezébe az ember a megfoghatóság tényezője miatt, van minek értéket tulajdonítani ellentétben a monitoron olvasott tartalommal.

Kitűnő lehetőség ezt az emocionális tényezőt kihasználni és elérni, hogy a fogyasztók komoly értéket tulajdonítsanak a nyomtatott termékeknek. A hírekre és alkalmi tudósításokra ez azonban nem alkalmazható. A hírérték addig szignifikáns, amíg a hír aktuális, márpedig a hírek aktualitása a mai felgyorsult világban legfeljebb órákban, kivételes esetekben napokban mérhető.

A napilapok tehát sajnos értelmezésem szerint halálra vannak ítélve. A hetilapok és magazinok azonban még megmenthetőek, ha megfelelő tartalommal töltik meg őket. Mivel a kiadók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ők kontrollálják az online és offline tartalmat is, így nem nehéz megoldás a minőségi tartalmat egyszerűen átcsoportosítani az offline kiadásba, a csak online megjelenésű konkurenciát pedig térdre kényszeríteni a legnevesebb szakértők és szaktekintélyek, valamint neves újságírók alkalmazásával. Természetesen korlátozott mértékben online felületen is érdemes elérhetővé tenni ezeket a tartalmakat, azonban a márkaérték megőrzése érdekében az offline megjelenés kell, hogy legyen az, amely a tartalmazza minőségi írásokat, amelyek kiterjedten (azaz nem blogszinten) foglalkoznak egy adott témával.

Erre a feladatra pedig még hosszú ideig kitűnően alkalmas a papír, még ha a távoli jövőben valóban megeshet, hogy teljesen eltűnik.

Szerző: Diera Dániel – ddiera[kukac]hotmail.com

 

3 komment

Címkék: sajtó digitalizáció

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr393590240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

escargot 2012.01.19. 20:33:24

Köszönöm a gondolatébresztő írást.
Szerintem az igazság valahol Ballmer és a cikk álláspontja (papír-fetisizmusa?) között van.

A tömeghírek ingyenessége valószínűleg hosszú távon is fenn fog maradni: egyszerűen túl nagy a kínálatuk, számosak a csatornák. (Nem beszélve olyan megoldásokról, mint az ingyenes MTI nálunk, ami még az ősforrást is költségmentesíti.) Ahol működhet (majd) a fieztős megoldás, azok a szakmai és réteginformációk. Illetve ebbe a körbe tartoznak a kis országok kis nyelvei is, mint egyfajta niche: ezért lehet sikeres a Piano modellje egy szlovák vagy szlovén piacon.

Amivel valójában vitatkoznék, az a minőségi újságírás és a papír feltételezett kapcsolata. Igaz, ez bizonyos rétegek, korosztályok esetében működik, de inkább beidegződés mint szükségszerűség. Minőségi tartalom online módon is meg tud jelenni. Legalább egy bizonyos idő után érdemes is feltenni, archiválni, már csak a kereshetőség, hivatkozhatóság, a fórum vagy a szerző hírnevének öregbítése végett is. A propos, hivatkozás: az oknyomozó riportok, háttér-cikkek esetében a web nagy vívmánya, a hiperlink kifejezetten hozzáad az értékhez. Az online megoldás mellett szól még az egyszerűbben megvalósítható széleskörű elérés is, bár kétségtelenül van egy diszkrét bája annak, amikor kedvenc külföldi réteg-sajtótermékünk fellelhetőségét nyomozzuk mondjuk a fővárosban. (Ugyanez vidéken szerintem még nagyobb kihívás lehet.)
Illetve a minőségi (vagy értékes) tartalom egy feljövőben lévő új ága, a content curation kifejezetten a webes környezetre épül.

Szóval - bár magam is papírrajongó vagyok - a legtöbb esetben nem látom ellentétesnek a minőséget és az online formát. Továbbá arról sem vagyok meggyőződve, hogy a papíralapú sajtó a jelenlegi formájában nagy általánosságban profitábilis lenne.

ddan 2012.01.24. 02:01:04

@escargot:

a "papír-fetisizmus" kicsit talán túlzó, legyen elég annyi, h bőven volt időm tapasztalatot szerezni olyan iparágban ami igen csak érintett a cikkben vázolt problémában a papír és annak jövője szempontjából

általános tapasztalat, hogy annak aki még látott papír alapú nyomdai terméket és aktívan használta azt annak a digitális átállás kifejezetten zavaró bizonyos szempontokból

ez természetesen a jövőben nyilvánvalóan meg fog változni ha abból indulunk ki, h már az általános iskolások is okostelefonokkal és táblagépekkel járnak (ha tehetik) és nem nehéz elképzelni, hogy Dél-Koreában vagy az USA egyes részein a papírgalacsinok dobálása helyett a Facebook-chaten kommunikálnak órán a nebulók

a 21. század első felére még egészen biztosan, de ügyesen kivitelezett iparág-szintű stratégiával a második felére is meg lehet őrizni egy szignifikánsnak mondható, igaz a korábbitól jóval elmaradó részesedést a tartalomszolgáltatások piacán

a napilapok, heti bulvármagazinok, stb (ahol a HÍR, mint tényező dominánsan jelen van) nyilván halottak, nem képesek felvenni a versenyt az internet gyorsaságával és a digitalizáció (részben általad is említett) egyik legnagyobb értékével, az elérhető felhasználói funkciókkal

a "megfoghatóság" érzése azonban befolyásolja a fogyasztói magatartást és aminek az ember jelentős értéket tulajdonít azt hajlamos megkülönböztetve kezelni akár olyan áldozatok árán is, mint az ósdi elavult papír használata

véleményem szerint ha majd az évtized második felére/végére lecseng az újdonság érzése, amit a digitális technika magánéletünkbe való berobbanása okozott akkor érdemes újra komolyabban foglalkozni a témával

az okos marketinges azonban rádöbben, a minőségi tartalom nem attól minőségi, hogy könnyen elérhető és milliószám állnak rendelkezésre a felhasználói funkciók, hanem attól, hogy a fogyasztó nem akarja eldobni használat után, hanem továbbra is birtokolni akarja (és természetesen a minőségi tartalom lényege, hogy annak tartalma, terjedelme, stb is önmagában kielégítő az esetlegesen hozzáadott digitális funkciók nélkül is)

a filmipar megpróbált erre építeni, csupán azt felejtették el, hogy egy DVD-vel nem kerül aktív kapcsolatba a fogyasztó a felhasználás során, maga a disc nem tesz hozzá a felhasználói élményhez semmit (fizikai valójában természetesen, a DVD-n elérhető "extrákat" pedig inkább hagyjuk)

ugyanez a papírra nem igaz, már pusztán a megfoghatóság értékkel tölti meg a terméket, az egyetlen probléma, hogy a minőségi tartalmak még nincsenek erre pozícionálva, h másképp megfogalmazzam a fogyasztó fejében a papír és a minőség nem jelentik ugyanazt, nincsenek kapcsolatban

a teljes papír alapú iparág kvázi-halála elkerülhetetlenül végbe fog menni ebben az évszázadban a kérdés csak az, hogy a tartalomszolgáltatók és tartalom-előállítók milyen utat választanak

a rövid és gyors megszűnést, vagy az elnyújtott hanyatlást

a hanyatlás itt nem feltétlenül negatív jelentésű, ugyanis inkább a lehetőségekhez képest a legtöbb profit termelését jelentené, szemben azzal, hogy tönkremegy a teljes papír alapú piac

az eltűnőfélben lévő, minőségi újságírást persze meg lehet próbálni átmenteni a digitális világba, csakhogy a ma embere (és a holnapé is) nem fog ANNYIT fizetni CSAK a tartalomért - megfoghatóság

ha ugyanis már kiad ANNYI pénzt, akkor ANNYI+MÉG EGY KEVÉS már nem számít, cserébe sokkal többet kap, mint amit fizet

nem az átlagember fog tudományos magazint (vagy egy teljesen ellentétes példa: képregényt) olvasni a jövőben, de tegyük hozzá ez már ma is inkább egy niche-piac