„10 éven belül a médiafogyasztásnak nem marad olyan csatornája, amit ne egy IP-hálózaton keresztül érnénk el. Nem lesznek klasszikus értelemben vett napilapok, a hírek nem papír alapú formában jutnak majd el az emberekhez. Minden elektronikus formában lesz csak elérhető.”
Steve Ballmer, Microsoft CEO

A mai fiatalok számára érthetetlen, hogy miért adnak még ki a mai napig is nyomtatott sajtótermékeket és ami fontosabb, miért van rá még mindig szignifikáns kereslet?

Amit kezdetben a nyomtatott sajtótermékek hóhérának kiáltottak ki ironikus módon éppen a hírek világának megmentője lett. Az internet megjelenése és az internet-penetráció növekedése ugyanis hihetetlen könnyen elérhetővé tette bárki számára a mindennapi híreket, gyakorlatilag ingyen. Az előállított tartalomért ugyanis a korábbi formától eltérően direkt módon nem kell fizetnie a felhasználónak, a korábbi kétpiacos megoldás ahol a kiadó a hirdetői és fogyasztói piacról is finanszírozta magát az interneten jóval nehezebben kivitelezhető.

A jelenlegi trendek alapján valószínűsíthető, hogy a hírek ingyenessége csupán egy átmeneti állapot, amíg a hírszolgáltatás médiapiaca teljesen át nem rendeződik és már ma komoly viták folynak arról, hogy „mikor” és „hogyan” vezessék be a fizetős online hírszolgáltatást. Egyes média-konglomerátumok már élen járnak ennek bevezetésében, elég Rupert Murdoch-ra gondolni. A kérdés azonban gyakorlatilag eldöntetett, már csak a kivitelezés várat magára.

Mi lesz azonban a nyomtatott sajtóval?

Demográfiai okok miatt a mai napig profitábilis fenntartani a hagyományos papír alapú újságkiadást, azonban a piaci kereslet így is drámai mértékben alacsony, ráadásul a korlátozott elérhetőség és a magas ár mellett még egy jelentős hátrány róható fel a nyomtatott sajtónak. Az elérhető tartalom ugyanis a kiadás módjából adódóan jelentősen korlátozott. A hírek aktualitása nem tudja felvenni a versenyt a digitális világgal. Az online médiában percek alatt értesülhetünk a legfrissebb eseményekről és pár óra leforgása alatt akár komoly elemzéseket is olvashatunk egy olyan problémáról, amely a nyomtatott sajtóban még meg sem jelent.

 Hogy lehet így túlélni?

Ilyen hátrányt nem lehet ledolgozni, mondják a szakértők. Az idősödő fogyasztók, akik érzelmi, emocionális alapon olvasnak még nyomtatott sajtóterméket szépen lassan vagy maguk is váltanak a kor szellemének megfelelően, vagy egyszerűen kihalnak, miközben nincs utánpótlás.

A kiadók azonban sikerrel vették az eddigi akadályokat és profitot növeltek azáltal, hogy az offline tartalmat sikerrel ültették át online környezetbe. Ha a globális piacot nézzük a legtöbb népszerű online hírportál létrejöttének alapja a print média döcögése. A kezdeti hátrányt a kiadók sikeresen ledolgozták és fel tudták venni a versenyt a csak online megjelenő sajtótermékekkel szemben. A nyomtatott sajtó helyzete azonban még mindig nem tisztázott, az online és offline megjelenés tartalma ugyanis gyakran fedi egymást.

Hol keresendő a válasz?

A tartalomszolgáltatás újrapozícionálásában. A rádiót az autók elterjedése mentette meg. Miért ne lehetne a nyomtatott sajtót is hasonló helyzetbe hozni? Természetesen nem arra gondolok, hogy a kiadók menjenek szembe a digitalizáció trendjeivel, hiszen ha a jövőben a hírek mindenki számára elérhetőek munkába menet a mobilkészüléken, akkor nincs miről beszélni, márpedig a világ ebbe az irányba halad. Az okostelefonok elterjedésének mértéke ugyanis hasonló utat jár be, mint az internet.

A papír azonban véleményem szerint még jó ideig nem fog eltűnni a mindennapi életből és ha jelen van, akkor lehetőség is rejlik benne. Híreket és tudósításokat akár a metrón, vagy ebéd közben is nézhet az ember, de minőségi tartalmat, amelyet nem 5 perc elolvasni már mindenki jobban szeret nyugodt környezetben értelmezni. A minőségi újságírás végső mentsvára lehet tehát a nyomtatott sajtó, amelynek legalább ugyanakkor szüksége van egy ilyen segítségre. Win-win.

 Miért a papír?

A bővebb értelmezéshez érdemes megvizsgálni miben képes felvenni a versenyt a minőségi újságírás az egyszerű hírekkel szemben. Az oknyomozó riport, vagy szakértői vélemény aktualitására vonatkozó követelmények ugyanis nem követelnek meg azonnali reakciót. Ilyen tartalmak természetesen elérhetőek online is, sőt a blogok népszerűségének növekedése amatőrök és profik számára is lehetőséget nyújt minőségi tartalomszolgáltatásra. A kulcs azonban a nyomtatott sajtótermékek pozícionálása. Papírt mindig szívesebben vesz a kezébe az ember a megfoghatóság tényezője miatt, van minek értéket tulajdonítani ellentétben a monitoron olvasott tartalommal.

Kitűnő lehetőség ezt az emocionális tényezőt kihasználni és elérni, hogy a fogyasztók komoly értéket tulajdonítsanak a nyomtatott termékeknek. A hírekre és alkalmi tudósításokra ez azonban nem alkalmazható. A hírérték addig szignifikáns, amíg a hír aktuális, márpedig a hírek aktualitása a mai felgyorsult világban legfeljebb órákban, kivételes esetekben napokban mérhető.

A napilapok tehát sajnos értelmezésem szerint halálra vannak ítélve. A hetilapok és magazinok azonban még megmenthetőek, ha megfelelő tartalommal töltik meg őket. Mivel a kiadók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ők kontrollálják az online és offline tartalmat is, így nem nehéz megoldás a minőségi tartalmat egyszerűen átcsoportosítani az offline kiadásba, a csak online megjelenésű konkurenciát pedig térdre kényszeríteni a legnevesebb szakértők és szaktekintélyek, valamint neves újságírók alkalmazásával. Természetesen korlátozott mértékben online felületen is érdemes elérhetővé tenni ezeket a tartalmakat, azonban a márkaérték megőrzése érdekében az offline megjelenés kell, hogy legyen az, amely a tartalmazza minőségi írásokat, amelyek kiterjedten (azaz nem blogszinten) foglalkoznak egy adott témával.

Erre a feladatra pedig még hosszú ideig kitűnően alkalmas a papír, még ha a távoli jövőben valóban megeshet, hogy teljesen eltűnik.

Szerző: Diera Dániel – ddiera[kukac]hotmail.com