HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

3D után jöhetnek a hologramos filmek!

2012.01.07. 12:29 Bernschütz

A háromdimenziós mozgókép több, mint 100 éves múltra tekint vissza. A filmtechnikában az elmúlt 60-70 évben többször visszatért a térbeli megjelenítés igénye, mígnem az IMAX 3D kidolgozásával egész 3D mozihálózatok jöttek létre az egész világon. Elkezdődött a 3D otthonokba történő betörése is. Valamennyi múltban használt és jelenleg elterjedt 3D eljárás, a sztereoszkópikus képfelvételen és reprodukción alapul, melynek lényege az emberi látás sajátosságainak kihasználása és az érzékelés „becsapása”.


Egy-egy szemünk külön-külön egy-egy síkbeli képet hoz létre az ideghártyán. Ebből a két síkbeli képből alkotja meg agyunk a térérzetet. Mivel ez két kép különbözik egymástól, ez az eltérés teszi lehetővé, hogy a hozzánk közelebb-távolabb lévő tárgyak valódi méreteit, ill. a közöttük lévő távolságot fel tudjuk mérni. Sík képfelület nézésekor 3D érzet akkor keletkezhet, ha a két szemünk más-más, de egymástól csak olyan mértékben eltérő információ jut, mint a valódi világ szemlélésekor.
Ma leggyakrabban a 3D filmtechnikában megjelent polarizációs szeparációt alkalmazzák. A színszűrőt ekkor a polárszűrő helyettesíti, amely a fény hullámtermészetét hasznosítja. Mint elektromágneses hullám ugyanis a fény nem más, mint az egymásra merőleges elektromos és mágneses erőtér rezgése a terjedési irányra merőleges síkban. A nem polarizált közönséges fényben a térerősség vektorok bármilyen irányt felvehetnek. A polárszűrő nem tesz mást, mint ennek a rezgésnek csak bizonyos irányú összetevőjét engedi át. Ilyen szűrőkkel ellátva a szemüvegeket elérjük, hogy az egyik kép csak az egyik szemünkbe, a másik kép csak a másik szemünkbe jut, miközben a két kép egyszerre jelenik meg a vásznon.
Jeffrey Katzenberg, a Disney volt elnöke és DreamWorks SKG társalapítója mondta még 2008-ban: „A 2D filmet lassan múlt időbe tehetjük”, bár a tendenciák csak félig igazolják őt. Tavaly óta kezdték el hangozatni, hogy lejtmenetbe került a 3D technológia, de azért erőltetik a hollywoodi stúdiók és nagy moziláncok, mert így áremeléssel tudják kompenzálni a csökkenő jegybevételeket. A stúdiók folyamatosan mutatják be a rekordbevételeket produkáló 3D mozifilmeket az Avatartól kezdve a Harry Potterig, de az eladott jegyeknek csak 35 százaléka szólt 3D vetítésekre, vagyis a nézők 65%-a inkább hagyományos formátumba tekintette meg.
 

2010 tavaszán több mozilánc is megemelte 20%-kal a jegyárait, hogy ezáltal is több bevételhez jussanak. Az emberek többsége úgy véli, hogy nem éri meg több pénzt fizetni a 3D látványért, ami nem is csoda, hiszen James Cameron filmrendező szerint a konvertált 3D filmek helyett a néző csak 2,2D vagy 2,5D mozi élményben részesül, ráadásul mindehhez még egy kényelmetlen szemüveg is párosul.
 

Mit hoz a jövő?


A 3D szemüveg nélküli fejlesztései nagy erőkkel zajlanak, ám nem tudják megoldani azt a problémát, hogy a háromdimenziós kép független legyen a néző helyétől. A legtöbb esetben már fejünk kis elmozdulásával is élvezhetetlen lesz a látvány.
Az iPONT International kifejlesztett egy olyan 3D szoftvert, amely a német partnervállalat által fejlesztett képernyővel együtt olyan háromdimenziós képet képes alkotni, mellyel a nézők szemüveg nélkül is 3D élményben részesülhetnek. Ezzel a technikával a Palace Cinema reklámja volt először látható a budapesti Palace Westendbe. A több szakmai díjat (Innovációs TechShow Nagydíj, InnoMax) elnyerő iPONT világszerte terjeszkedik egyedülálló alkalmazásával.
Martin Scorsese Oscar-díjas filmrendező szerint nem csak a háromdimenziós technika lehet a filmezés jövője: reményei szerint néhány éven belül megjelenik a hologram is. Véleménye szerint a 3D-t csupán a 21. századi filmes történetmesélés első lépésének tekinti. „Ha minden jól megy, és nem történik valami nagy katasztrófa, a hologram felé tartunk”- jelentette ki s hozzátette:”Most is három dimenzióban látom önöket. Miért ne próbálnánk ugyanezt visszaadni a filmeken? Így kell gondolkodnunk. Ne engedjük, hogy a divat és gazdasági helyzet meggátoljon ebben minket.” 

Holográfiás képalkotás


1947-ben Gábor Dénes találta fel a holográfiát, ám az általa alkotott nem volt alkalmas mozgás megjelenítésére, olyan volt, mint egy térbeli fénykép. „A háromdimenziós látványt próbálták utánozni az úgynevezett sztereoszkopikus megoldások. Itt a két szemhez tartozó információkat speciális szemüveg szeparálja. Azaz csak kétszeres információnk van: a jobb és a bal szem által látott képeké. A valódi háromdimenziós kép mintegy százszoros információtartalmú. Ez az oka annak, hogy a sztereoszkopikus rendszer esetében eltűnnek a szemünk elől azok a részletek, amelyeket fejünk ide-oda mozgatásával jobban is szeretnénk szemügyre venni. Holografikus megjelenítés esetén folytonosan változik a kép, különböző irányokból mást és mást látunk, akárcsak a valóságban. Balogh Tibor feltaláló véleménye szerint egyértelmű, hogy a háromdimenziós képmegjelenítőé a jövő. Úgy véli, csak ebben az irányban érdemes továbbmenni. Ha a képmegjelenítők olyan nagy iramban fejlődtek volna, mint a számítógép technológia, ma már falnagyságú térbeli megjelenítőink lennének, ehelyett még mindenütt a katódsugárcsöves készülékekkel ülünk szemben, ami voltaképpen már elavult technológia. Háromdimenziós adat már sok területen rendelkezésre áll, ezek jó részét azonban elvetjük, hiszen a megjelenítés két dimenzióban történik. Ilyen terület az építészet, az autó- és repülőgép-tervezés és szimuláció, a molekulatervezés, a légi irányítás, a virtuális valóság és a játékok.

Filmek melyekben már megjelent hologram:
- Star Wars
- Star Trek
- Mézga Család
- Így jártam anyátokkal
- Mártix
- Vasember2
- Ötödik Elem
- Kaptár
- Különvélemény
- Tron-Örökség
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézzünk egy-két példát hol használnak jelenleg hologramot és mi várható a jövőben!

-  hologramos telefon,
- A francia főváros repterén egy fotonokból álló úriember irányítja az utasokat,
- Pekingben egy divatbemutatón hologramként is megjelentek a modellek,
- 2022-ben hologramközvetítés a foci vb-ről,
- Victoria’s Secret Hologram Show,
- Szent Korona Hologram a budapesti Duna-Palotában.

 

Összefoglalva a 3D-s technológia használata csak átmeneti állapot. A hologram napjainkban már elterjedt és a filmgyártás során is nagy erőkkel folyik a hologramos technika bevetése. Számomra rengeteg kérdés tisztázatlan még ezzel a dologgal kapcsolatban. Vajon a moziban ülő emberekre milyen hatással lesz ez a technika, főleg ha azt veszem figyelembe, hogy sokan már ezt a „gyengébb” verziót sem bírják ki rosszul lét nélkül.

 

 

És vajon mi fogja kettéválasztani a valóságot az illúziótól? Hol lesz a határ?Vagy már mi is csak önmagunk hologramjai leszünk az utcán?

Szerző: Borbás Zsófia, zsofia.borbas[kukac]gmail.com

1 komment

Címkék: mozi hologram

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr863526189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

escargot 2012.01.07. 15:41:56

Számomra a hologramos film "fogyasztása" a nagyon érdekes kérdés: marad a vásznas megoldás, mintha hagyományos dobozszínházban ülnénk, vagy ki tudjuk majd használni a teljes térbeliséget, és akár sétálgathatunk a filmben, magunk választhatjuk meg, hogy melyik részletre, szereplőre és milyen szögből figyelünk? Ha ez utóbbi, akkor pl. érdemes lenne egy-egy alkotást sokszor megtekinteni, mert szó szerint tudnánk újdonságot találni benne minden alkalommal.
(CsZoli)