Nehéz megtalálni egyensúlyt a valódi, illetve a virtuális világ között. Az internet, a közösségi portálok terjedésével egyre több emberről hallani, akinek közösségi élete és mindennemű tevékenysége az utóbbira tevődött át. Újfajta népbetegségről lenne szó, vagy csak pillanatnyi megszállottságról? Ha így folytatódnak a dolgok, 20 év múlva csupán a monitoron keresztül fogunk érintkezni a szeretteinkkel?
Természetesen az előző kijelentés túlzó és elnagyolt. Legtöbbünknek mélyebb társas kapcsolatokra van szüksége a napi 10 lájknál. Az azonban kétségtelen, hogy az internet közel húsz éves múltjával az egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő médium, és sem a hagyományos média (tv, nyomtatott sajtó, rádió), sem az újonnan megjelent/megjelenő közlési csatornák (okos telefonok, digitévé, stb) nem versenyezhetnek vele, illetve ezek legtöbbje is a világháló igénybevételével működik. Mára az internet mind a szolgáltatók, mind a felhasználók körében nélkülözhetetlenné, szinte életfeltétellé vált.
Kik, hol és mennyit interneteznek az országban?
Nézzük meg röviden a magyar viszonyokat, azt hogy mikortól és milyen mértékben, elsősorban mely csoportokban robbant be (eddig!) az internet az életünkbe.
Az internet hódító útja
A magyar felhasználók első csoportja a 90-es évek közepén jelent meg. Ekkor azonban az otthoni netezés luxusnak számított, a betárcsázós csatlakozás nagyon drága volt. Nagyobb tömegekhez a 2000-es években jutott csak el, mikor elterjedt az ADSL kapcsolat.
2009-ben az internetet rendszeresen használók aránya Magyarországon is átlépte a bűvös 50%-ot, a tavalyi évben pedig az 55%-ot is elérte. Évente az arány átlagban 3 százalékponttal nő. Az internetet kipróbálók aránya viszont ennél jóval magasabb, 2009-ben 63% volt. Ezekkel az adatokkal azonban még mindig jócskán elmaradunk az EU-s, illetve az USA-beli helyzettől (már 2009-ben 60% volt az átlag az EU-ban).
Szélsőséges állapotok
Mivel internet-hozzáférés/ használat szempontjából még jócskán a fejlődési szakaszban járunk és az egyes csoportok jellemzői nagyon eltérőek lehetnek, érdemes különböző szempontok szerint (mint életkor, földrajzi elhelyezkedés, nemek) vizsgálódnunk.
Növekszik a netezők átlagéletkora
Az internetezők száma, ahogy arra számítani lehetett a legfiatalabb (24 év alattiak) korcsoportban a legmagasabb, s mindinkább lefelé tolódik a korhatár – nehéz manapság Budapesten olyan tizenéves gyereket találni, aki nincs fenn a facebookon, nincs e-mail címe, vagy ne játszana rendszeresen a neten (ez vidéken még kevésbé jellemző.)
A fiatalok (15-24 éves) körében egyébként pár éve már nem tapasztalható növekedő internet-felhasználás, tartják a kb. 85 %-os szintet, míg a felnőtt korosztálynál (25-49 éves) dinamikus, az idősebbeknél (50-70 éves) pedig csak enyhe a növekedés.
Húzóerő a főváros
A budapesti internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet (80-85%). A nagyobb városok, megyeszékhelyek még megközelítik (60%) a fővárost, de a kisvárosokban, falvakban elég rossz a helyzet (40-55%). Itt is megfigyelhető azért egy lassú javuló tendencia.
Kiegyenlített a nemek szerinti megoszlás
Hagyományosan a rendszeres internetezés inkább férfias tevékenységnek számított. Legalábbis a korábbi évek adatai alapján erre a következtetésre juthatunk. 2009-ben a felnőtt férfiak 62%-a, míg a nőknek csupán 50%-a kapcsolódott rendszeresen a világhálóra.
Ma, 2011 végén viszont a fiatalok, tízen-/huszonévesek körében ez a különbség egyáltalán nem tapasztalható. Mind a lányok, mind a fiúk sokat (néha túlzottan is sokat) neteznek. A mai kutatások pedig azt mutatják, hogy a középkorúak, illetve az idősek körében is egy kiegyenlítődés ment végbe a nemek arányát illetően. Az elmúlt két évben a női netezők száma a másfélszeresére növekedett. Ennek az lehet az oka, hogy a szolgáltatók, hirdetők, stb. is felismerték a nők megcélzásában rejlő lehetőséget. Folyamatosan jelennek meg a szinte kizárólag nők által látogatott oldalak, fórumok, blogok. Ezek témájukat tekintve főleg egészségmegőrzéssel, gasztronómiával, divattal, szépségápolással, lakberendezéssel, vagy ezotériával foglalkoznak. De jellemző, hogy a legtöbb korábban csupán offline létező női magazin is saját weboldalt indít.
Hasznos és nélkülözhetetlen
Most pedig lássuk, hogy miben is könnyíti meg konkrétan az internet az életünket, mire használjuk a mindennapokban.
Leggyakrabban általános információgyűjtésre. A munkához, tanulmányokhoz az internetkapcsolat már nélkülözhetetlennek számít.
Az információgyűjtésnél meg kell említeni az internetes hírportálokat, melyek látogatása a legtöbb internetező mindennapi tevékenységének része. Segítségükkel az információ áramlása hihetetlen mértékben felgyorsult.
Komoly kihívást jelent azonban nekik a második helyre visszaszoruló elektronikus kapcsolattartás, mely magába foglalja a közösségi portálokon való kommunikációt is. A felnőtt internetezők közül szinte mindenki regisztrált már egy, vagy több közösségi oldalon és megfigyelhető, hogy az információ egyre gyakrabban itt, a hírportálok megkerülésével, közvetlenül áramlik. Sokat elmond ezen oldalak súlyáról, hogy mára nagyobb a jelentőségük a napi kommunikációban (49%), mint az sms-eknek (40%). Ennek ellenére továbbra is az e-mail a leggyakoribb elektronikus kapcsolattartási forma, de inkább a hivatalos ügyek intézésénél, munkakapcsolatokban jellemző.
Népszerű a felhasználók körében még a blogolás (olvasás, írás), melynek fénykora a 2000-es évek első felére tehető, de a mai napig nagy a jelentőségük a közösségi vélemény formálásában, az információ közvetítésében. Az aktív netezők fele rendszeresen figyel egy, vagy több fórumot, illetve blogot, negyedük pedig hozzá is szól, vagy akár sajátot is vezet.
Terjed az online vásárlás is, bár még elég bizalmatlanok vagyunk ezen a téren és inkább csak információt gyűjtünk itt az adott áruról, s az ügyletet magát személyesen bonyolítjuk le. Online álláskereséssel viszont már a magyar netezők 70%-a próbálkozott. Banki ügyleteket, hivatalos ügyeket is egyre többen végeznek az interneten.
Ezek a szolgáltatások kifejezetten megkönnyítik az ember életét, nagyon sok időt spórolhatunk velük.
Szórakozás, kikapcsolódás
Hasznossága mellett az internet számos szórakozási lehetőséggel is szolgál. Itt nem csak a játékok óriási választékára (gyerekeknek szóló; stratégiai; szerepjátékok, mint a World of Warcraft és társai; szerencsejátékok; fogadások; póker stb.) kell gondolni, hanem pl. az online elérhető tv és rádiócsatornákra, melyeknek a nézettsége/hallgatottsága folyamatosan növekszik, vagy a közvetetten szórakozást nyújtó különféle tartalmak (zenék, filmek, ebookok) megosztási, letöltési lehetőségére.
A legnagyobb jelentőségű találmány
Sokak szerint az internet a modern kor, sőt az egész történelem legszélesebb körű, legnagyobb hatású feltalálása, fejlesztése. Manapság az élet összes területe, a munkától a kikapcsolódásig minden szokás nagy ütemű átalakulásban van. Ennek a felgyorsult információáramlás a legfőbb oka, melynek viszont az internet a fő közvetítője. Ahogy fokozatosan a világ összes régiója csatlakozik a világhálóhoz, úgy mindenhol ugyanaz a gyors átalakulás figyelhető meg. Ez Magyarországra is igaz, a folyamat most is zajlik, ahogy egyre kisebb és félreesőbb helyeket hódít meg az internet.
Ezt az újfajta életmódot lehet szeretni, vagy nem szeretni, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ha lépést akarunk tartani, nekünk is élnünk kell az internet számtalan lehetőségével, lehetőleg úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a „valóvilágról” sem.
Szerző: Molnár Ágnes, a.g.i.m.o.l.1[kukac]gmail.com
