HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Személyes adatok a kibertérben - akarod, vagy nem akarod?

2011.10.16. 19:50 Bernschütz

 Az okostelefonoknak és a különböző médiaportáloknak köszönhetően egyre kevésbé vagyunk képesek megőrizni személyes intimitásunkat.

 

 

A személyes adatok adatbázisokban rendszereződnek. Az okostelefonok hely- és hálózatadatokat gyűjtenek és rendszereznek, majd az információkat a Google és az Apple begyűjti saját adatbázisaihoz.

 

Szakértők szerint az iPhone megközelítőleg 12 óránként küldi meg a szervereknek az utolsó jelentés óta eltelt időszakban meglátogatott helyeket, beleértve a hálózati adatból számolt, a GPS-alapú és a WiFi-alapú adatokat is. Az Apple folyamatosan gyűjti a felhasználó helyzetével kapcsolatos adatokat, beleértve a telefon által látott WiFi-hálózatokat, azok nevét (SSID) és jelerősségét is.

 

Az iPhone-felhasználó az Apple felhasználási feltételeinek értelmében beleegyezik, hogy az Apple és partnerei folyamatosan gyűjtsék a lokációs adatokat, ezeket adatbázisba rendezzék, a szolgáltatásaikhoz felhasználják.

 

Minden egyes személyes adatok megosztásával foglalkozó cikk felveti ezen programok leállításának lehetőségét, magyarán, ha a felhasználó úgy dönt, hogy nem akarja a vele kapcsolatos információkat elhelyezni az adatbázisban, kikapcsolhatja ezeket a programokat.

De vajon el akarunk-e állni ezen programok használatától, vagy szívesebben maradunk részei a rendszernek, hiszen ezek célja jelenleg a felhasználói kényelem növelése (illetve a vállalatok között versenyelőny szerzése). 

 

Személyre szabott Google kereső

 Marketing szempontból jelenleg a személyre szabás korszakát éljük, többé nem nagy tömegekre fókuszál a legtöbb marketing csoport, hanem az egyéni ízlésre, annak befolyásolására összpontosít (alternatív marketing).

 A személyre szabott Google kereső gyűjti a keresési szokásainkat, ez alapján képet kap arról, hogy milyen oldalakat kedvelünk. Ezeket az információkat felhasználja a Google a személyes találati listák összeállításakor. Ezen kívül figyelembe veszi az egyedi Google kezdőoldalunk tartalmát, azaz pl. az ottani feed-ek előnyt élveznek. A harmadik csoport a Google Bookmarks, hiszen azért mentünk el valamit, mert jónak tartjuk a tartalmát. Elvileg nem veszik figyelembe levelezéseink tartalmát, illetve az Adwords kampányainkat sem. A cél az, hogy mindenki a lehető legjobb válaszokat kapja a kérdéseire, hiszen ki tudná jobban, hogy milyen témaköröket kedvelünk, mint saját magunk.  

Lokációs alapú szolgáltatások

 

 

Mind az Apple, mind a Google aktívan használja fel a keresőknek és okostelefonoknak köszönhetően beszerzett adatokat a különböző reklámok célzásához, miközben olyan új szolgáltatások is megjelentek, mint a Foursquare vagy a Gowalla, illetve a Facebook Places, amelyek már a gyártókon kívül is lokációs adatbázist hoznak létre rólunk.

A Google Hotpot például pillanatnyi elhelyezkedésünk alapján javasol éttermeket, színházakat, stb. a közelünkben.

Valójában egy 2010-es felmérés alapján az internetet használó felnőttek összesen 4%-a használja jelenleg a lokáció alapú programokat. Ez a szám azonban meglehetősen gyorsan növekszik, részben az itthon még el nem terjedt többszöri check-in-ek díjazásának köszönhetően (lásd pl. itt)

2011-ben ezen programok tovább fejlődnek, képesek helyszínhez kapcsolódó hírekkel szolgálni.

 

,,Amatőr tudósítások”

 Az egész világon ismert és használt portálok alig több, mint 5 évesek. A Youtube 2005 novemberében kezdte meg működését nagyközönségi szinten. A Twitter 2006-ban jelent meg, de a következő 3 évben nem ért el komolyabb sikereket. A facebook szintén 2006-os keltezésű.  Az iPhone jelenlegi hatalmas sikerét csak az utóbbi 4 évben érte el.

Az Apple's App Store 2008-as, akár a Google's Android és Chrome browser.

 

2009-ben Teherán utcáin láthattuk először, hogy mekkora jelentőséggel tudnak bírni ezen műszerek akár emberi összeköttetések szempontjából. Az iráni tüntetések legjobb riportjait a Flickr, Twitpic, Twitter és Youtube tudósításainak köszönhetjük, melyek valóságos időben kerültek fel a portálokra.

Olyan drámai eseményeket láthattunk meg ezeken keresztül, mint pl. ez a 40 másodperces videó, amely egy fiatal nő, Neda Soltan halálát mutatja beMa már bárki közvetíthet híreket a Youtube-nak köszönhetően.

 

A nemrégiben lezajlott Közel-keleti felkelések is hasonlóan lettek dokumentálva és koordinálva. Néhány ország le is zárta országos szinten az internethez való hozzáférést, hogy ellenőrizni tudja az információ áramlását, illetve megszüntesse a tüntetők közötti hihetetlenül gyors információcserét, hiszen pl. a facebook percek alatt hihetetlen tömegeket képes megmozdítani.

A felkelésekhez hasonlóan a japán Tsunamiról is rengeteg elképesztő felvételt találhatunk az interneten., és ígytovább. 

 

Következmények

 Pozitív szemszögből nézve, a lokációs adatbázisok felhasználásának jelentős társadalmi szintű fejlődés lehet a következménye: közlekedési adatok valós idejű feldolgozása, figyelmeztetések kiküldése, helyszín alapján célzott hirdetések, stb. Rengeteg pénzt költenek a hotelek, szórakozóhelyek és egyéb kereskedelmi egységek olyan reklámokra, amik kifejezetten a környéken elhelyezkedő felhasználókat próbálják megszólítani.

A jövőben elképzelhetőek olyan rendszerek, amelyek mélyreható társadalmi változásokat képesek katalizálni, egyrészt az anonimizált adatok tömege által, másrészt a személyre szabott szolgáltatásoknak köszönhetően.

 

A saját adataikat adatbázisokban elhelyezni nem kívánóknak lesz lehetőségük ezen programok használatától elállni, a legtöbb esetben ez azonban azzal jár, hogy semmilyen, a technológiát használó alkalmazást és szolgáltatást nem használhatnak majd - ez a fogyasztói viselkedés pedig egyre kevésbé fordul elő, ahogy a közösségi hálózatoktól való ódzkodás is eltűnőben van a társadalom minden rétegében.

 

Jó kérdés, hogy a begyűjtött adatokat melyik szolgáltatás mennyi ideig tárolja, hogyan és melyik személyes adatunkhoz köti, illetve amennyiben törölni szeretnénk magunkat az adatbázisból, hová fordulhatunk. A Google helyben, a mobilon csak kevés ideig és csak korlátozott elemszámig tárolja, a szerverein viszont komplex adatbázist épít a bejövő információrészletekből. Az Apple ezzel szemben az inkriminált fájlban akár egy évre visszamenőleg is megőrzi az adatokat, viszont látszólag ezt nem továbbítja saját szerverei felé további elemzésre vagy adatbázis-építésre.

 

Taszító? Vonzó? Ha mindez a sok információ valamilyen folyamat során elérhetővé válik sokak számára, hasznos lesz-e nekünk vagy sem?

Szerző: Mészáros Andrea, andi.mszros[kukac]gmail.com

 

Szólj hozzá!

Címkék: személyes adatok szabás személyre kibertér lokációs

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr523307680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.