HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

Mikor lesz még egy távirányítóval több? – A hazai digitális átállás

2011.06.18. 09:53 Bernschütz

 Már több éve készül az ország a földfelszíni analóg sugárzás lekapcsolására, mégis annak sokat emlegetett dátuma egyre inkább kitolódik. Tavaly év végén a kormány a digitális átállás akár több évi elhalasztásáról döntött, amely módosítás az Európai Uniós irányelveknek is ellentmond. E „praktikus javaslatot” az ország felkészületlenségével indokolták, miszerint nem teljesültek az eredeti célkitűzés eléréséhez szükséges feltételek, a határidő erőltetésével a háztartások jelentős részében elérhetetlenné vált volna a televíziós tartalom. Valóban megalapozott a félelem, hogy az analóg sugárzás lekapcsolásával sokak számára végleg elsötétülne a televízió képernyője? És miképpen állnak a folyamathoz a fogyasztók? Egyáltalán tudnak a nézők az átállásról és az őket jövőben érintő változásokról?

Analóg a régi hős, digitális a biztos jövő

Mi fiatalok, akik távirányítón és televíziós csatornák tömkelegén nőttünk fel, már el sem tudjuk képzelni, hogy több tíz évvel ezelőtt mekkora sikerélményt jelentett, ha a nappaliban az analóg szobaantennával hosszas forgolódás, mozdítgatás után végre „hangyamentesen” sikerült befogni a Híradót. Ez akkoriban szenzációs dolognak számított, ugyanis a földfelszíni analóg műsorszórás volt az első terjesztési technológia, amely tömegek számára biztosította a televíziózás élményét. Azonban annak kevés számú csatornák továbbítására alkalmas, szűkös kapacitása hamar rávilágított a földi műsorszórás digitalizációjának szükségességére. 

A földfelszíni digitális technológia, azaz a DVB-T (digital video broadcast – terrestrial) megsokszorozható csatornaszám mellett kiváló kép- és hangminőséget nyújt, továbbá lehetőséget ad interaktív szolgáltatások és HDTV bevezetésére. Ugyanakkor a fogyasztói előnyökön kívül jelentős piaci lehetőséget is rejt magában: az analóg műsorszórás lekapcsolásával felszabaduló frekvenciasávok a rádióspektrumot igénybe vevő innovatív szolgáltatásokra használhatóak, kezdve a vezeték nélküli internettől az újgenerációs mobilszolgáltatásokig. Így nem csoda, hogy az Európai Bizottság sürgeti a lekapcsolásokat, hiszen a felszabaduló frekvenciasávok – az ún. digitális hozadék – az új szolgáltatások közötti felosztása jelentős gazdasági ösztönzést eredményezne az Unió tagországaiban.

A váltás további előnye, hogy a nemzeti műsorterjesztési piacokon fokozná a versenyt, hiszen a meglévő műholdas- és kábelszolgáltató társaságok számára a DVB-T platform újabb konkurenciát jelentene. Mindez pedig nekünk, fogyasztóknak kedvezne.

Átállás magyar módra

Úgy tűnik, Magyarország még egy ideig az analóg világban marad, ugyanis az EU ajánlására 2011 végére kitűzött átállás időpontját a kormány tavaly év végén 2012-decemberére módosította, sőt, amennyiben az átálláshoz szükséges peremfeltételek nem teljesülnek, a végső határidő 2014-ig halasztható. E feltételek legégetőbb pontja pedig az, hogy a háztartások 94 százalékának digitális vételre alkalmas készülékkel kell rendelkeznie. Így félő, hogy a módosítás 2012 helyett a gyakorlatban 2014-et fog jelenteni. Ezzel a határidővel viszont az európai digitalizáció középmezőnyéből a sereghajtók közé kerülünk: míg a korábban rögzített időpontnak Szlovénia, Ausztria és Szlovákia is meg tud felelni, hozzánk hasonlóan Romániában és Bulgáriában is csúszik az átállás dátuma.

Közömbös nézők

Az átállás elhalasztása megosztja a szakmai közvéleményt, azonban a fogyasztók oldaláról nem érezhető határozott állásfoglalás, pedig a módosítás őket is negatívan érinti. Egyrészről még nem alakulhat ki árverseny a földfelszíni és kábeles kínálat között, másfelől amíg nem kapcsolják le az analóg sugárzást, addig nem tud bővülni az ingyenes digitális csatornacsomag, a Mindig TV kínálata, amelyet az átállás operatív intézkedéseit vállaló Antenna Hungária szolgáltat.

Ugyanakkor érthető is, hogy a nézők miért nem realizálják a halasztás alternatív költségét: a nagyfokú érdektelenség egyik oka, hogy sokan még a digitális átállásról sem halottak, míg mások számára, ha ismerősen is cseng a fogalom, nem tudják, mivel jár az a gyakorlatban.  2009 októberében az akkori NHH kutatása szerint a fogyasztók csaknem 40%-a nem tudott róla, hogy a földi analóg sugárzás a közeljövőben meg fog szűnni. Azóta az Antenna Hungária –megszeppenvén a tavalyelőtti, NMHH által kiszabott, 40 milliós bírság miatt –  az előző évben aktívabb kommunikációs kampányba kezdett, amely hatására a tájékozottság aránya javult, azonban a nézők jelentős hányada még mindig nincs tisztában az esetlegesen rá háruló feladatokkal, nem érti a digitális átállás lényegét. A felmérések viszont arra is rávilágítanak, hogy bár a megkérdezettek döntő része már technikailag felkészült és alkalmas a váltásra, mégis a fogyasztók több mint fele nem tudja ezt magáról.

Amikor a piac leelőzi az államot

Hazánkban az elhúzódó átállást mondhatni leelőzi a piac fejlődése. NMHH áprilisi jelentése szerint a 3,8 magyarországi háztartás közül közel 1,49 millióan fizetnek elő valamilyen televíziós digitális szolgáltatásra, a penetráció pedig folyamatosan emelkedik. A digitális átállás közvetlenül azokat a nézőket érinti, akiknek nincs kábeltévé-, műholdas vagy IPTV-előfizetésük, hanem még mindig a hagyományos szoba-, vagy tetőantennával nézik az analóg földfelszíni adást. Ez közel 700 ezer háztartást jelent, amely érték folyamatosan csökken. Számukra a régi készülékhez csatlakoztatható dekóder (set-top box) vagy új, digitális vételre alkalmas televízió vásárlása nyújt megoldást. Ez esetben azonban felmerül a kérdés, mi lesz azokkal a hátrányos helyzetű csoportokkal, akiknek nemhogy új televízióra nem futja, de megterhelő egy olcsóbb dekóder egyszeri, 5-10 ezer forintos költsége is.

Az „analóg sötétségben” maradók

E csoportok jelentős fejtörést okoznak a kormánynak, de legfőképpen az Antenna Hungáriának, hiszen, ha megtörténik az átállás, az érintettek egy része kicsit morgolódva ugyan, de át fog térni valamelyik digitális megoldásra, azonban biztosan lesznek olyanok, akik ezt nem teszik/tehetik meg. Ők az átállás vesztesei, azonban a piac összessége szempontjából elenyésző hányadot képviselnek.

Mindazonáltal az Antenna Hungária mindent megtesz, hogy elérje országos szinten a bűvös 94%-os penetrációt a digitális eszközök terén, ezért kedvezményes dekóder konstrukciókat kínál alacsony törlesztőrészlettel. Persze kérdéses, hogy ez megfelelő alternatíva-e a szegényebb és a témában leginkább tájékozatlannak számító családoknak.

Mikor lesz a nagy nap?

Az Antenna Hungária optimista a határidőt illetően: az idén a DVB-T lakossági lefedettsége elérte a 95%-t, így a társaság vezérigazgatója szerint készen állnak 2012-ig a digitális átállás ütemtervének tartására. A végső időpont azonban az államon fog múlni, így kérdés, hogy a kormányzat bevállalja-e, hogy már 2012-ben megtörténjenek a lekapcsolások. Jóllehet a miharabbi átállás mellett szól, hogy azt követően az Antenna Hungária a korábbi árakhoz képest mintegy feleakkora költségszinten  biztosítaná közszolgálati műsorszolgáltatóknak a digitális műsorterjesztést, ergo a gyorsabb átállás a költségvetésnek is kedvezne.

Mi nézők pedig, bár nem tudunk róla, többé - kevésbé technikailag felkészültünk, és ha minden jól megy, legtöbbünk számára már jövőre csendesen és fájdalommentesen fog lezajlani az analóg világból való végleges kilépés.

 

Szerző: Dandé Brigitta, brigittadande[kukac]gmail.com

 



 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr12994429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.