A hangoskönyv nem túl elterjedt manapság, sokak számára teljesen ismeretlen a formátum. Pedig már a kétezres évek elején, a CD lemezek elterjedésével még az e-könyvek előtt a piac nagyfokú átalakulását, és a hangos könyvek széleskörű elterjedését jósolták. Aztán eltelt több, mint egy évtized, és… semmi.

Jól indult

 Az audiokönyvek az 1930-as években jelentek meg az Egyesült Államokban, elsősorban látássérültek számára.

Magyarországra is viszonylag hamar, alig harminc év csúszással, a 60-as években érkezett meg, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének jóvoltából. Nagyon izgalmas, hogy szinte azonnal lecsaptak rájuk a látók is, és oly nagy volt az érdeklődés, hogy azt a MVGYOSZ nem is tudta teljesíteni az igényeket (akkoriban ugye nem volt letölthető mp3, de még CD sem, magnószalagon futottak a felvételek).

Nyilvánvaló hát, hogy Magyarországon is igen hamar felfigyeltek a hangos könyvekben rejlő lehetőségekre. Mégis, ha mostanában körül nézünk, nemigen találkozhatunk vele a kiadók és kereskedők kínálatában, alig néhány példány érhető csak el.

De vajon mi lehet az oka, hogy miközben Amerikában a könyvpiac leggyorsabban növekvő szegmensének számít az audiokönyv gyártás és forgalmazás, Németországban pedig már több hangoskönyvet adtak el, mint e-bookot, addig itt Magyarországon még mindig nem futott be igazán?

A válasz az e-könyvekben rejlik

Ahhoz, hogy választ kapjunk, először az e-könyvek piacát kell szemügyre vennünk. Jó tíz évvel ezelőtt a hangos könyvekkel együtt ennek a platformnak is nagy jövőt jósoltak, és egy 2013-as felmérés (link) szerint a megkérdezett fiatalok egyharmada gondolta úgy, hogy az e-book jelenti a jövőt a nyomtatott könyvekkel szemben.

Ennek ellenére ugyanezen felmérés résztvevői közül mindössze 2% rendelkezett e-book olvasóval, és 7%-uk gondolkodott ilyen eszköz beszerzésén. Az arányok egyébként a könyvpiacon is hasonlóan jelennek meg, a nem papír alapú könyvek (tehát az e-book mellett például az audiobook is) piaci részesedése mindössze 1,63%.

Földes Lászlóval, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőség -vezetőjével készített mélyinterjúm szerint  viszont az elektronikus formátumú könyvek (tehát az e-könyvek és a hangoskönyvek együttvéve) részesedése nem éri el még az 1%-ot sem.

Ezen a ponton felmerül egy újabb miért.

Miért ilyen kicsi az digitálisan megjelent könyvek piaci részesedése? 

A válasz pedig nem más, mint Ady jó öreg barátja, a Disznófejű nagyúr: A pénz.

Persze valójában koránt sem ilyen egyszerű a kérdés, de tény, hogy az e-könyvek előállítása majdnem olyan költséges, mint a papír alapú könyveké.

Ennek egyik fő oka, hogy az Európai Unió szabályozása szerint az e-könyvek (és egyébként a hangos könyvek sem) nem minősülnek a könnyített áfakörbe tartozó könyvnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak számítanak. Így viszont nem 5%-os áfa terheli, hanem normál 27%. És ez bizony jelentősen megdobja a költségeket.

Ugyanakkor normál áfa alól kivételt jelent, ha valamilyen fizikai adathordozón jelennek meg, például CD-n. Ez e-könyvek esetében természetesen elég ritka.

Érdekes viszont, hogy a hangoskönyvek jóformán csak CD formátumban jelennek meg hazánkban, mp3-ként szinte egyáltalán nem lehet kapni őket. Ez, ilyenformán, jelentősen megkönnyíti az áfa kérdését, ugyanakkor egy másik potenciális fenyegetés elhárításához is hozzájárul.

Az Internet-tenger kalózai

Egy másik tényező, ami elektronikus formátum esetében megnöveli a kiadók költségeit, a magasabb szerzői jogdíj. A bizalom nem divat ma már, ugyebár, és bizony a szerzők igencsak féltik műveik elektronikus változatát a kalózkodástól. Az ebből származó vélt, vagy valós károkat magasabb jogdíj kérésével igyekeznek ellensúlyozni.

Alaptalanul? Nem feltétlenül.

 Farkas István, az E-könyv olvasók blog szerzője szerint, míg az eladott e-könyvek száma 10.000 alatt van, az illegálisan letöltötteké eléri a 100.000-es nagyságrendet.

 Persze ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb kalózverzió nem a már meglévő e-bookokból készült, hanem a kalózok maguk állították elő saját példányaikból (ami akár 50 órás munkafolyamat is lehet, ha minőségi munkáról van szó), ráadásul jóval több kalóz e-book létezik, mint ahány tényleges e-könyv ki van adva.

 Az Ekönyv.hu - Magyarország egyik legnagyobb e-book terjesztője-, vezetője, Csordás Attila, 2014-ben azt nyilatkozta az Indexnek, hogy 40.000 e-könyv van fent az nCore-on, miközben ők összesen 5000 e-bookot forgalmaznak csak.

 A kalózkodás kérdése valamivel kevésbé jelent fenyegetést a hangoskönyvek számára. A CD formátum jelentős védelmet jelent, egyrészt mert azt nehezebb illegálisan megosztani. Arról nem is beszélve, hogy egy házi verzió elkészítése (akár CD, akár mp3) némiképp fáradtságosabb munka, mint beszkennelni, vagy alkalmasint begépelni egy könyvet.

 Ugyanakkor a letölthető mp3 verziók már nincsenek ilyen nagy biztonságban. Ezek esetében már jóval indokoltabb lehet a félelem, talán nem is véletlen, hogy olyan ritkák.

 Torrent oldalakon nagyon ritkák a magyar nyelvű hangoskönyvek, angol kiadványból sincs sok. Youtube-on viszont nagy számban érhetők el hangoskönyvek magyarul is, mondhatni folyamatosan töltik fel őket. És persze hasonló ütemben távolítják is el, de a lényeg: kalózkodnak.

 Persze az illegálisan fel-, és letöltött e-bookok ellenére sem megy csődbe a papírkönyvek, de még az e-könyvek piaca sem. Miben más hát a hangoskönyv?

 Költségek, költségek, költségek

Míg A könyvtolvaj puhafedeles kötésben 7.39 Dollárba kerül (az e-book 8.92 Dollár) az Amazonon, a hangoskönyv verziója 33.29 Dollár.

  Bizony, a felmerülő költségek nem állnak meg az áfánál és a jogdíjaknál, sőt, jóval túlmutatnak ezeken. Nézzük meg, hogyan is zajlik a hangoskönyvek gyártása külföldön, és hazánkban.

 A hangoskönyvek esetében maga a gyártás kifejezetten drága. A legjelentősebb tényező a hanganyag felvételének költségei. A narrátorok általában 3-400 dolláros órabérrel dolgoznak az Egyesült Államokban, egy könyv átlagosan 12 órányi hosszúságú, ehhez pedig még hozzájönnek a többszöri felvételek pluszköltségei, illetve a stúdióbérlés és a hangtechnika díja is. A végösszeg egyetlen audiokönyv esetén akár 5-6000 dollár is lehet.

 Ráadásul Földes László elmondása szerint hazánkban mindezeket előre kell kifizetni (kivéve a jogdíjat, azt részletekben fizetik a szerzőknek), tehát rögtön egy jókora kiadással indul.

Mindezek mellett a hangoskönyvek termékéletgörbéje hosszan elnyúlik, így a megtérülési idő átlagosan 3-5 év.

 A „Star Power” Magyarországon elengedhetetlen tényező a hangoskönyvek gyártása során. A könyveket neves színészek olvassák fel (Pl. Rudolf Péter). Ahogy a külföldi színészeknek is megvan a megszokott szinkron- párja, úgy egy-egy szerző regényei is egybeforrtak bizonyos narrátorokkal.

 Visszafelé azonban nem igaz a képlet, azaz önmagában a színész nevével nem lehet eladni egy kiadást. A narrátor személye inkább egyfajta alapfeltétel, hogy egyáltalán megvegyék a könyvet, éppen ezért a kiadók nem is spórolnak rajtuk. 

Nagy igények, kis piac

Bár a hangoskönyvekre világszerte van igény, igazán komoly iparággá csak Amerikában nőtte ki magát.

 A magas indulóköltségek kezdetben elrettentők lehetnek, ugyanakkor több sikeres piaci modell létezik már külföldön (pl. előfizetéses, „streamelős” modell). Ezek hazánkban a piac kis mérete miatt még így sem biztos, hogy megérnék, de megfelelően lemásolva és az adott terület igényeinek megfelelően átalakítva így is segítené az audiokönyvek népszerűbbé válását. 

A hangoskönyvekben tehát bőven van még potenciál, a piac mégis  jóformán csak vegetál. 

De akkor miért nem próbálkoznak a kiadók? 

Földes László elmondása szerint a hangoskönyvek piaca stagnál. Nem veszteséges, minimális nyereség van benne, és a kiadók megelégszenek ennyivel. Hiába népszerű külföldön, hiába lenne rá itthon is kereslet, a kiadók egyszerűen nem foglalkoznak vele a kötelező minimumon túl.

Mondjuk ki: lusták. Minden más csak kifogás.

A kutatásáról a következő posztban olvashatnak. 

 Szerző: Szűcs Attila, Edutus Főiskola, KEM

muszklee@gmail.com