HTML

Friss topikok


Marketintelligence

A remek Hallgatói esszék, dolgozatok, gondolatok olvasóinak száma kevés, DE az eszmei értékük magas! Emiatt hoztam létre eme blogot, hogy publicitást nyerjenek a kitűnő ötletek, megoldások! Mert a TUDÁS nem öncélú. A tudást megosztani ÉR! :) A csapat mögött: Bernschütz Mária, PhD.Elérhetőség: marketintelligence2010[kukac]gmail.com

Linkblog

Címkék

adatok (1) adblock (1) AdSense (1) AdWords (1) állat (1) állatcsatorna (1) alternatív (3) ambient (1) Apple (2) applikáció (1) asszociáció (2) attitűd (1) bankolás (1) blogolás (1) broadcast (1) buzz (1) civil (4) digitális (1) digitalizáció (2) dropon (1) ebook (2) ello (1) énmárka (4) etika. (1) Facebook (4) facebook (1) felhő (1) fesztivál (1) film (1) fogyasztó (1) fogyasztói magatartás (1) gamification (1) gerilla (3) Google (1) hilton (1) hologram (1) HTC (1) identitás (1) imázs (1) infokommunikáció (2) ingame advertising (1) interaktív (1) internet (3) internetgeneráció (1) ipm (1) IT biztonság (1) kereskedelmi márka (1) kereső (1) kiállítás (1) kiberbiztonság (1) kibertér (1) kockázat (1) közösségi (8) kritika (2) kutatás (2) live stream (1) lokációs (1) márka (4) marketing (4) marketingkommunikáció (10) MarketIntelligence (1) mém (1) mobilinternet (1) monopólium (1) motiváció (1) mozi (1) nagyképernyő (1) nonprofit (1) non spot (1) nyereményfelajánlás (1) okostelefon (2) oktatás (1) online media (3) optimalizáció (1) óvszer (2) PPC (1) product placement (2) rádió (2) reklám (3) reklámblokkolás (1) reklámstratégia (1) saját márka (1) sajtó (1) SEO (1) solomo (1) startup (1) streaming (1) szabadalom (1) szabás (1) szakdolgozat kivonat (2) személyes (1) személyesmarketing (2) személyre (1) sziget (1) szinkron (1) szlogen (1) szolgáltatás (2) szponzoráció (2) tartalommarketing (1) termékelhelyezés (2) tetoválás (1) tévé (1) time management (1) UGC (2) újmédia (3) ustream (1) válság (1) vendég (1) verseny (1) videójáték (1) video streaming (2) virtuális (1) vírus (1) webse (1) websorozat (1) zene (1) Zgeneráció (4)

MI klubest - Print média jövője

2012.05.11. 15:14 Bernschütz

A válság miatt 2009-ben az előző évhez képest átlagosan 20 %-kal csökkentek a lapok hirdetési bevételei Észak-Amerikában, Kelet-Európa csak egy százalékkal kisebb visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 2008-ban az Újságok Világszövetsége szerint a nyomtatott sajtó eladása nemhogy csökkent világszerte, hanem 1,3 %-kal nőtt, bár a növekedés India és Távol-Keleti forgalomból származott. A beszélgetésben részt vett: Csillag Zoltán (piackutató), Tóth Gábor (marketing menedzser), Bernschütz Mária (oktató).

Kérdező: Milyen lehet a tradicionális lapkiadók számára mostani médiavilág? Konvergencia?    

BM: Véleményem szerint két főbb stratégia állapítható meg: a preventív, illetve a proaktív stratégia. A preventív stratégia alatt azt értem, hogy a  tradicionális lapkiadók számára rövid távú megtérülést jelenthet az a lehetőség, hogy az online weboldaluk tartalmából profitot realizáljanak! A proaktív szemlélet elsősorban az újmédiás eszközök felületére felkínált tartalomszolgáltatás és az így nyerhető profitot jelenti. 

 

Kérdező: Mari, neked az a koncepciód, hogy egy olyan stratégiát akarsz felvázolni, amit meg tud tenni a kiadó, vagy az érdekel, hogy általában merre tud menni a piac?

BM: Az eddigi médiatörténelemben sosem volt az, hogy a későbbi technológia teljesen kiejtené a régit. Tehát mindig is lesz újság, mégha nem is arra használjuk, amire eddig, vagy nem az a tartalma mint eddig. Megváltozik az újságíró szerepe. Az Egyesült Államokban több nagyobb mecénás szerkesztőséget alapított az oknyomozó írásra, amolyan nonprofit alapokon nyugvó szerkesztőségről beszélhetünk. Viszont ha belegondolunk abba, hogy az amerikai állam talán az elkövetkezőkben támogatná a bajlódó tradicionális lapkiadókat, akkor rögtön felvetődne az a kérdés, hogy miképp módosul a média watchdog szerepe (a kormány őrkutyájaként), ezzel együtt értelmezhető–e a demokrácia állami támogatás mellett?

 

TG: Amióta a nézettségi listákat a Való Világhoz hasonló műsorszámok vezetik, már az is kétséges, hogy a médiafogyasztók igénylik-e ezt a watchdog szerepet. Az írott sajtótermékek közt hazánkban nincs állami finanszírozású lap, de az MTV példáján jól lekövethető a költségvetés által finanszírozott termékek bulvárosodása. Sajnos ez a koncepció igen ellentmondásos eredményeket szül.

BM: Szabályozás szempontból az audiovizuális szolgáltatásokra sokkal szigorúbb a szabályozás, mint a nyomtatottra. Az audiovizuális képek erősebb hatással vannak az emberre, mint a vizuális.

TG: Számomra az a meglepő, hogy a jelenség fordítottja nem jellemző a printre. Pedig a papír termékek hitelesebb mivoltának fogyasztói percepciója is lehetne egy hipotézis.

BM: Hogyha konzekvensen hirdeted ugyanazt, akkor meg lehet győzni az embereket.

TG: Egy friss jelenség azonban, hogy a Facebook és a blogok is bekerültek a hírszolgáltatói kalapba. Ez egy évtizeddel ezelőtt sci-finek tűnt volna erről beszélgetnünk. Ugyan a blogok gazdasági modelljének életképességéről sokat lehetne vitatkozni, a jelen téma szempontjából fontos tulajdonságuk, hogy elveszik a hivatásos újságírók olvasótáborát. Az egyik oldalon az online sajtó fogyasztásából harapnak ki időt, a másik oldalon pedig a printből.

CSZ: Véleményem szerint nem feltétlenül a sajtófogyasztástól vonnak el időt, hanem a szórakozásra vagy információkeresésre szánt időkeretből.

      TG: Egy publicisztikában jeleskedő újságíró számára is nagy kihívás egy online újságon belül én brandet építeni. Ha azonban felépíti azt, akkor ki tud lépni a blogoszférába és létrehozni a saját brandelt felületét. Erre jó példa Tóta W., aki az identitását megtartva tudott szerkesztőséget váltani.

 

Kérdező: Miért, szerinted létezhet az, hogy máshogy alakítod brandinget online meg offline?

BM: Egészen biztos.

TG: Nem vagyok biztos benne, hogy az online felületek sajátossága, hogy neveket termelnek. A printben és a weben is van féltucat név, akire a közönség felfigyel. Nyomtatásban ott van például Bolgár György (168 óra), mégsem valószínű, hogy bármikor kezünkbe vehetjük majd a Bolgár György Magazint. Tóta W. számára azonban nem léteznek ilyen korlátok.

Manapság kevésbé izgalmas, hogy mennyi a pénz a háttérben; hogy mitől működik a sztori. Lehet, hogy egy médiaszakértő számára ördögűzésnek tűnik, de a blogok és a közösségi hálók üzenőfalainak megjelenésével már egy sokkal szélesebb médiapiacról beszélünk. Elég a klasszikus modellek hírérték definícióihoz nyúlnunk, hogy megértsük a dolog anatómiáját. Lehetséges, hogy egy hír tartalma globálisan nagy hatással bír, az olvasótól mért távolsága miatt azonban a hozzá közel állókról szóló jelentéktelennek tűnő bejegyzések szubjektív értéke magasabb.

Nem szoktak a Facebookról médiumként beszélni, hiszen nem állít elő tartalmat. Ugyanakkor a tematizálási szerepe folyamatos versenyben van az újságokéval. Mivel azonban a tartalom és a tematika együttese teszi ki a médiumot, ez a hatás is az újságírók rovására erősödik. Ha az aznapi tematikát online lapokból nyerem, de az elolvasott cikkek szűrőfeltétele nem az volt, hogy címoldalon volt-e az adott médiumban, hanem az, hogy a barátaim osztották meg Facebookon, akkor bizony az újságíró tematizálási képessége igen csekély volt. A dolog persze nem fekete és fehér, inkább egy számegyenesként lehet elképzelni, aminek egyik felén a klasszikus média áll, a másik oldalán pedig egy sajátos felület, ami a személyes érdeklődésem figyelembevételével testreszabott bulvár tartalmat nyújtja a közeli ismerőseimmel történt eseményekből. A ma embere ezen számegyenes valamely pontjában végzi médiafogyasztását.

 

Kérdező: Miképp lehetne másolni FB-t?

 TG: A Facebookkal sikeresen versenyző online újságnak azzal kell foglalkoznia, hogy én mit szoktam olvasni, mi vág az érdeklődési körömbe. Ha a gépemen jelen van a megfelelő cookie, akkor már az újság virtuális kinyitásakor olyan tartalom fogad, ami az én igényeimet (szokásaimat) követve került testreszabásra.

Maga a tartalom is változik: egyre inkább a poszt típusú megjelenések válnak központivá. Ha egy belinkelt újságcikket kiegészítenek az ismerőseim által hozzáfűzött kommentek, akkor maga az információ válik szubjektíve gazdagabbá. Így azonban a tematizálás valóban kicsúszik a médiatulajdonos kezei közül. Tökéletes példa volt erre Jakab Andor „Tőlem ezért nem kapsz munkát” című bejegyzése.

A Facebooknál meghatározhatom, számomra mi izgalmas. Kiválaszthatom kit követek; mérhető hogy kitől milyen tartalmakat lájkolok gyakrabban; követhető az ismerősök kategorizálása is. Ha tudatosan alakítom az üzenőfal tartalmát, akkor folyamatosan pontosítom az algoritmus működését is.

CSZ: Ugyanakkor egyfajta tükör-effektusként így csak azt látom, amit látni akarok. Magamnak tematizálom a világot, a múltbeli tapasztalataim alapján, és ezzel meg is nehezítem a nyitást az újdonságok, új szempontok felé.

Kérdező: Van egy FB-n kívüli élet is. Ez az, ami rejtély számunkra. Táblagépek és annak a megjelenésére vagyok kíváncsi?

BM: Ha olvasok egy cikket, és ha nem tudom,  mire gondol a szerző, vagy netán nem ismerem azt a szót (angol cikkeknél), akkor azt rögtön meg tudom nézni. Két–három klikk. Ha offline olvasok, akkor nem tudok utánanézni, hogy például mi az a szó.

TG: Ez igényszint kérdése. Neked van igényed, másnak nincs igénye, hogy utána keressen.

 

Kérdező: Mi a plusz a táblagépben?

TG: Az öledbe tudod venni. Alapjaiban más navigációval bír egy ilyen eszköz. Minden elvégzendő műveletet képesnek kell lenned billentyűzet nélkül is teljesíteni.

CSZ:Számomra a felhasználási céljaim miatt épp negatívuma van a táblagépnek: szöveget akartam alkotni, ezért tudatosan netbookot választottam.

Idővel a tartalomelőállítás formája is meg fog változni. Az egyik lehetséges irtány, amelyet már említettünk is, hogy a print média a márkanevét felhasználva új értékláncokba lép be, diverzifikál. Egy másik lehetőség, hogy csupán a tartalom-előállítási kompetenciájukkal vesznek részt egy üzletben, a márkanevük nélkül. Számomra, mint egykori márkamenedzser, ez egy nehezebben feldolgozható irány.

 Kérdező: Ezt hogy érted? Megírunk egy cikket, ha megadják az alapszavakat?

CSZ: Már most is számos példát találhatunk erre, kifejezetten életképeseket is. Gondolok például az igényes márkamagazinokra: Audi, VW, a Hamu és Gyémánt lapjai.


 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marketintelligence.blog.hu/api/trackback/id/tr484502611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása